1.034.855
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A zsidó szempont
| Kiadó: | PolgART Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 179 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 14 cm |
| ISBN: | 963-930-686-x |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Engem az érdekelt, hogy miért csak az asszimiláció és disszimiláció kettősségében zajlott a nyilvános beszéd? Mi van az integrációval? Ha egykorúan ez nem fogalmazódott meg, akkor lehet-e utólag úgy nézni a folyamatot, azaz lehet-e utólagos nyelvet, kifejezésmódot teremteni ahhoz, ami valószínűleg volt, de nem így mondták el? Mi van a szimbolikus zsidóval? Mit szimbolizál és miért? Hogyan bomlik szét a zsidó identitás? Ha szétbomlik, marad-e valamiféle zsidó esszencia? Lehetséges-e zsidó szempont? Ha igen, akkor ez miben áll? Ha nem, akkor miért mondták és mit értenek alatta? A származás-e a legfontosabb? Összeérhet-e egy magát zsidónak valló nézőpont az antiszemita konstrukcióval? Radnóti Miklóst, a XX. századi honi irodalom egyik legkiválóbb költőjét a korabeli antiszemita magyar állami politika zsidónak tartotta. Zsidónak tartották azok a zsidók is, akik a származás erejében hittek. Csak éppen Radnóti Miklós nem tartotta magát zsidónak. Azt hiszem, ez egy probléma. Vagy több... TovábbFülszöveg
Engem az érdekelt, hogy miért csak az asszimiláció és disszimiláció kettősségében zajlott a nyilvános beszéd? Mi van az integrációval? Ha egykorúan ez nem fogalmazódott meg, akkor lehet-e utólag úgy nézni a folyamatot, azaz lehet-e utólagos nyelvet, kifejezésmódot teremteni ahhoz, ami valószínűleg volt, de nem így mondták el? Mi van a szimbolikus zsidóval? Mit szimbolizál és miért? Hogyan bomlik szét a zsidó identitás? Ha szétbomlik, marad-e valamiféle zsidó esszencia? Lehetséges-e zsidó szempont? Ha igen, akkor ez miben áll? Ha nem, akkor miért mondták és mit értenek alatta? A származás-e a legfontosabb? Összeérhet-e egy magát zsidónak valló nézőpont az antiszemita konstrukcióval? Radnóti Miklóst, a XX. századi honi irodalom egyik legkiválóbb költőjét a korabeli antiszemita magyar állami politika zsidónak tartotta. Zsidónak tartották azok a zsidók is, akik a származás erejében hittek. Csak éppen Radnóti Miklós nem tartotta magát zsidónak. Azt hiszem, ez egy probléma. Vagy több probléma együtt. VisszaTartalom
Előszó 9Zsidó utak - magyar keretek a XIX. században 13
A szimbolikus zsidó, avagy miért nincs
a zsidónak jussa a mennyországhoz? 41
A szétesett zsidóság 61
Új zsidó múlt 101
A zsidó szempont 119
Névmagyarázat 161
Tárgymutató 173
Névmutató 177
Témakörök
- Történelem > Társadalomelmélet
- Szociológia > Magyarországon
- Történelem > Politika > Belpolitika > Kisebbségi kérdés
- Történelem > Magyarország története és személyiségei > Átfogó művek, tanulmányok
- Szociológia > Társadalmi csoportok > Kisebbségek > Zsidóság > Egyéb
- Történelem > Politika > Ideológiák > Egyéb
- Történelem > Tanulmányok
Gerő András
Gerő András műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Gerő András könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.