Fülszöveg
A "Kézjegy" Tolnai Tollforgatók Klubja 1993 tavaszán alakult, mint városi csoport. Ennek az ősi-hősi időnek a szüleménye egy vékonyka kiadvány volt, Sintértelep címmel. A sintérmunka heroikus küzdelemmel járó láza sokakat elkapott. A kutyák üldözése során azonban többen komoly sérüléseket szereztek. A legádázabb küzdelem főleg a téli időszakokban zajlott, s néhányan, mivel kutyába se vették az idők szavát, elcsúsztak a jégen és kéztörést szenvedtek. De a begipszelt végtagok - és sokak jóhiszemű tanácsának - ellenére sem hagyta abba a csapat sem a sintérkedést, sem az írást, így a gyepmester segítségével minden évben megjelent egy-egy kötet, Kézjegy későTDb aztán Gézjegy címmel.
Azóta a tolnai orvosi rendelő minden télen nyitott, olyan értelemben is, hogy várja a megyében élő szerzőket, ha azok ismét gipszelésre szorulnának ( kutyából nem lesz szalonna), és olyan értelemben is , hogy felvállalt egyfajta új szerepkört is: Keresi a kapcsolatot az ország más hasonló sintértelepeivel,...
Tovább
Fülszöveg
A "Kézjegy" Tolnai Tollforgatók Klubja 1993 tavaszán alakult, mint városi csoport. Ennek az ősi-hősi időnek a szüleménye egy vékonyka kiadvány volt, Sintértelep címmel. A sintérmunka heroikus küzdelemmel járó láza sokakat elkapott. A kutyák üldözése során azonban többen komoly sérüléseket szereztek. A legádázabb küzdelem főleg a téli időszakokban zajlott, s néhányan, mivel kutyába se vették az idők szavát, elcsúsztak a jégen és kéztörést szenvedtek. De a begipszelt végtagok - és sokak jóhiszemű tanácsának - ellenére sem hagyta abba a csapat sem a sintérkedést, sem az írást, így a gyepmester segítségével minden évben megjelent egy-egy kötet, Kézjegy későTDb aztán Gézjegy címmel.
Azóta a tolnai orvosi rendelő minden télen nyitott, olyan értelemben is, hogy várja a megyében élő szerzőket, ha azok ismét gipszelésre szorulnának ( kutyából nem lesz szalonna), és olyan értelemben is , hogy felvállalt egyfajta új szerepkört is: Keresi a kapcsolatot az ország más hasonló sintértelepeivel, valamint a Tolnából elszármazott, de a kutyavadászathoz és a kéztörésekhez valamilyen módon kötődő sintérekkel és kontárokkal. Közülük most a saját sintér- és alkotótelepén már közel egy évtizede kutyálkodó Acsádi Rozáliának sikerült megnyernie Wessely Gábort, hogy törött kezű bajtársainak írásait közreadhassa. A szerzőről még annyit, hogy szereti mindenbe beleütni az orrát, és néha azt hiszi, hogy kicsit már ugatja a témát.
Ahogy az ország pedálozik az EU-s csatlakozásért, ahogy lendületbe jön a gazdaság, lassacskán a Gézjegy is kilábal a kutyaszorítóból, az ebek hurokkal történő kezdetleges befogásának éveiből. Kutya idők voltak! Már nem csupán egy kocsma és egy rendelő költségeinek összetar-hálása a cél ( a gipszelés azért még most is gyakori! ), hanem kutyakiállítások, kutyajó irodalmi estek rendezésére, sőt saját paródiakötet kiadására is van mód.
A politika ugyan kutyaütő dolog, de a mi prominenseink sohasem politizáltak, miközben tízmilliókat manipuláltak álszent módon.Azért fontos ezt leszögezni, mert nem szeretnénk kutyaszorítóba kerülni. Bár ezek után egykutya, mégis hadd álljon itt: általában a Gézjeg>' bal oldalán az eredeti művek, jobb oldalán a szerző írásai olvashatóak kiemelve, aki reméh, hogy képes volt hiteles képet festeni begipszelt kezű társairól a Sintértelep emlékezetére, a Kézjegy 10. évfordulójára és mindenki megelégedésére, talán. Talán.
Wessely Gábor helyett Acsádi Rozália
Vissza