| Rozsnyai Ervin, Giambattista Vico | 13 |
| A mű gondolatmenete | |
| A címlapon bemutatott kép magyarázata, amely a mű bevezetéséül szolgál | 113 |
| Az alapelvek megállapítása | |
| Kronológiai táblázat | 144 |
| Megjegyzések a kronológiai táblázathoz. Az anyag előkészítése | 145 |
| Az elemekről | 182 |
| Az alapelvekről | 226 |
| A módszerről | 231 |
| A költői bölcsességről | |
| Prolegomena | |
| Bevezetés | 243 |
| A bölcsességről általában | 244 |
| A költői bölcsesség feladata és osztályozása | 247 |
| Az egyetemes vízözönről és az óriásokról | 248 |
| Költői metafizika | 252 |
| A költői metafizika, amely megadja a költészet, a bálványimádás, a jóslás és az áldozatok eredetét | 252 |
| Korolláriumok e tudomány legfőbb arculatairól | 258 |
| Költői logika | 266 |
| A költői logikáról | 266 |
| Korolláriumok a szóképekről, szörnyetegekről és a költői átvitelekről | 268 |
| Korolláriumok az első népek költői jelekkel való beszédéhez | 273 |
| Korolláriumok a nyelvek és a betűk eredetéről és ezen belül a hieroglifák, a törvények, a nevek, a nemzetségi címerek, az érmék, a pénzek eredetéről; azután az emberek természetjogának első nyelvéről és irodalmáról | 280 |
| Korolláriumok a költői beszédmód, az epizódok, az inverziók, a mérték, az ének és a vers eredetéről | 299 |
| Más korolláriumok, amelyeket kezdettől fogva hangoztattunk | 306 |
| Utolsó korolláriumok a tudósok logikájáról | 315 |
| A költői erkölcs | 319 |
| A költői erkölcsről és egyben ama közönséges erények eredetéről, amelyeket a vallás a házasság intézményével tanít | 319 |
| Költői gazdaságtan | 330 |
| A költői gazdaságtanról és egyben a családokról, amelyek kezdetben csak az atya gyermekeiből állottak | 330 |
| A famulusokból álló családok a városok keletkezése előtt. Nélkülük a városok létre sem jöhettek volna | 350 |
| Korollárumok a kizárólag megegyezéssel kötött szerződésekről | 362 |
| Mitológiai kánon | 364 |
| Költői politika | 366 |
| A költői politikáról, amely szerint a világ első köztársaságai a legyszigorúbb arisztokratikus formában keletkeztek | 366 |
| Minden állam a hübériség bizonyos örök elvei alapján jött létre | 379 |
| A cenzus és a kincstár eredetéről | 390 |
| A római comitiumok eredetéről | 393 |
| Korollárium arról, hogy az isteni gondviselés az államoknak és ugyanakkor a népek természetjogának irányítója | 396 |
| A héroszok politikája | 399 |
| Korolláriumok a régi római viszonyokról, különösen az állítólagos monarchikus római uralomról és az állítólagos, Junius Brutus által bevezetett népszabadságról | 414 |
| Korollárium az első népek heroizmusáról | 417 |
| Költői történelem | 423 |
| A költői történelem összefoglalása | 423 |
| Költői fizika | 427 |
| A költői fizikáról | 427 |
| A költői fizikáról az emberre vonatkozóan vagy a heroikus természetről | 429 |
| Korollárium a heroikus szentenciákról | 434 |
| Korollárium a heroikus leírásokról | 434 |
| Korollárium a heroikus erkölcsökről | 436 |
| Költői kozmográfia | 438 |
| A költői kozmográfiáról | 438 |
| Költői asztronómia | 446 |
| A költői asztronómiáról | 446 |
| Fizikai és filológiai bizonyítása az asztronómiai elvek egyformaságának valamennyi régi pogány népnél | 446 |
| Költői kronológia | 449 |
| A költői kronológiáról | 449 |
| Kronológiai kánon, hogy meghatározzuk az egyetemes történelem kezdeteit. Ezeknek meg kell előzniük Ninus monarchiáját, amellyel az egyetemes történelem kezdődik | 452 |
| Költői földrajz | 456 |
| A költői földrajzról | 456 |
| Korollárium Aeneas Itáliába jöveteléről | 464 |
| A heroikus városok elnevezéséről és leírásáról | 466 |
| Befejezés | 470 |
| Az igazi Homéros felfedezése | |
| Az igazi Homéros keresése | 473 |
| Bevezetés | 473 |
| A rejtett bölcsességről, amelyet Homérosnak tulajdonítottak | 473 |
| Homéros hazájáról | 477 |
| Homéros koráról | 478 |
| Homéros páratlan tehetségéről a hősköltészetben | 482 |
| Filozófiai bizonyítékok az igazi Homéros felfedezése érdekében | 485 |
| Filológiai bizonyítékok az igazi Homéros felfedezésére | 492 |
| Az igazi Homéros felfedezése | 500 |
| Bevezetés | 500 |
| Amit a hagyományos Homérosban képtelenségnek és valószínűtlenségnek véltek, értelmet kap és szükségszerűvé válik az itt felfedezett Homérosban | 501 |
| Homáros költeményei két nagy kincs a görögországi népek természetjogának megismerése szempontjából | 506 |
| Függelék | |
| A drámai és a lírai költők ésszerű története | 507 |
| A nemzetek történeti fejlődésének menetéről | |
| Bevezetés | 515 |
| A természetek három fajtája | 517 |
| Az erkölcsök három fajtája | 518 |
| A természetjog három fajtája | 519 |
| A kormányformák három fajtája | 520 |
| A nyelvek három fajtája | 522 |
| A betűk három fajtája | 523 |
| A jogtudomány három fajtája | 525 |
| A tekintély három fajtája | 527 |
| A belátás három fajtája | 529 |
| Isteni jogfelfogás és az állam jogfelfogása | 529 |
| Korollárium a régi rómaiak állambölcsességéről | 530 |
| Korollárium a római jog alapvető történetéről | 531 |
| A törvényszékek három fajtája | 534 |
| Isteni törvényszékek | 534 |
| Korollárium a párbajokról és megtorlásokról | 536 |
| Rendes törvényszékek | 539 |
| Emberi törvényszékek | 543 |
| A korok három típusa | 544 |
| A vallásos, az érzékeny és a civilizált korok típusa | 544 |
| A heroikus arisztokrációk sajátságaiból merített egyéb bizonyítékok | 546 |
| Bevezetés | 546 |
| A határok őrzéséről | 546 |
| A rendek fenntartásáról | 548 |
| A törvények megőrzéséről | 557 |
| Más bizonyítékok, amelyek abból adódnak, hogy bizonyos államformák vegyülnek korábbi államok kormányformáival | 561 |
| Egy örök természetes királyi törvényről, amely szerint a nemzetek megnyugszanak a monarchiákban | 563 |
| A Jean Bodin rendszerére épült államelmélet elveinek cáfolata | 565 |
| Utolsó bizonyítékok, amelyek igazolják a nemzetek e fejlődésmenetét | 570 |
| Büntetések, háborúk, a számok rendje | 570 |
| Korollárium. A régi római jog komoly költemény volt s a régi jogtudomány szigorú költészet volt, amelyben megvannak a törvények metafizikájának nyers kezdetei; hogyan ered a görögöknél a törvényekből a filozófia | 573 |
| Az emberi dolgok visszatéréséről a nemzetek újjászületésekor | |
| Bevezetés | 585 |
| A későbbi barbárság története, megvilágítva mint az első barbárság történetének felújúlása | 585 |
| A népek újjászületése a hűbériség örök természete szerint s ebből következően a régi római jog újjászületése a hűbéri jogban | 589 |
| A népek régi és modern világának leírása ama terv szerint, amely a tudomány elveiből adódik | 603 |
| A mű befejezése | |
| Az isteni gondviselés által elrendezett, örök természetes államról, amely minden tekintetben a legjobb | 609 |
| Utószó | 319 |
| Mutatók | |
| Névmutató | 625 |
| Fogalom- és tárgymutató | 638 |
| Irodalomjegyzék | 712 |
