| Bevezető | 5 |
| Az 1918 novemberi forradalom és a Weimari Köztársaság | 11 |
| Az 1918 novemberi forradalom | 13 |
| Az 1917-es fordulat | 13 |
| A korlátlan tengeralattjáró-háború | 13 |
| A német nép elégedetlensége | 14 |
| Az áprilisi sztrájk Berlinben | 16 |
| Németország Független Szociáldemokrata Pártjának (USPD) megalapítása | 18 |
| A porosz választási rendszer | 20 |
| A Reichstag békeindítványa | 20 |
| Tapogatózások | 21 |
| Nyugtalanság a hadihajókon | 22 |
| A breszt-litovszki béke | 25 |
| Az 1918 januári sztrájkok | 27 |
| A munkáspártok és a szovjethatalom | 31 |
| A katonai összeomlás | 33 |
| A flotta felkelése | 38 |
| Az 1918 novemberi forradalom | 44 |
| Az egymással szemben álló erők | 44 |
| November 9-e Berlinben | 47 |
| Ebert titkos szövetségre lép Hindenburggal | 50 |
| Megegyezés a szakszervezetek és a gyárosok között | 52 |
| A külföldiu hatalmak magatartása | 55 |
| Fegyveres harc a hatalomért (1918 december - 1919 április) | 59 |
| Munkástanácsok vagy nemzetgyűlés | 59 |
| A tengerészhadosztály esete | 63 |
| Németország Kommunista Pártjának megalakulása | 64 |
| A januári harcok Berlinben | 67 |
| Karl Liebknecht és rosa Luxemburg meggyilkolása | 69 |
| A bajorországi helyzet | 72 |
| Az Alkotmányozó Gyűlés és a versailles-i szerződés | 74 |
| Összeül az Alkotmányozó Gyűlés | 75 |
| Háború vagy béke Lengyelországgal? | 77 |
| A bajorországi helyzet (február - március) | 77 |
| A márciusi harcok Berlinben | 78 |
| A Bajor Tanácsköztársaság | 80 |
| A weimari alkotmány | 84 |
| A versailles-i szerződés | 86 |
| Versailles-től Rapallóig | 91 |
| A szabadcsapatok és a Reichswehr | 95 |
| A Kapp-puccs | 97 |
| A Ruhr-vidéki harcok | 100 |
| A Kommunista Párt tömegpárttá fejlődése | 103 |
| Az 1921 márciusi harcok Közép-Németországban | 104 |
| A londoni ultimátum. Felső-Szilézia. Rapalló | 106 |
| Az 1923-as válság | 111 |
| Az infláció | 112 |
| A Cuno-kormány | 114 |
| A Ruhr-vidék megszállása | 114 |
| A Kommunista Párt fejlődése | 117 |
| A Stresemann-közjáték | 121 |
| A Reichswehr szászországi és türingiai beavatkozása | 123 |
| A hamburgi felkelés | 124 |
| Fasiszta tüntetés Münchenben | 125 |
| A pénz stabilizációja | 127 |
| A viszonylagos stabilizáció (1924-1929) | 130 |
| A gazdaság helyreállítása | 130 |
| A Dawes-terv | 130 |
| A márka stabilizációja | 132 |
| Az amerikai tőke beözönlése és a belső defláció | 133 |
| A munkaidő meghosszabbítása | 134 |
| A munka termelékenységének növekedése | 135 |
| A Dawes-terv fogadtatása | 135 |
| A konzervatív köztársaság | 137 |
| Az 1924 májusi és decemberi általános választások | 138 |
| A jobboldali offenzíva | 139 |
| A pártok tevékenysége | 141 |
| Hindenburg megválasztása | 142 |
| A fejedelmek kártalanítása | 144 |
| Stresemann külpolitikája | 146 |
| A locarnói egyezmény | 146 |
| A Szovjetunióval kötött ún. berlini szerződés | 148 |
| Németország a Népszövetségben | 149 |
| A leszerelés | 149 |
| A gazdasági fellendülés évei (1927-1928) | 152 |
| A racionalizálás | 153 |
| Koncentráció és kartellek | 155 |
| Az I. G. Farben | 156 |
| Szerkezeti változások | 158 |
| A "szervezett kapitalizmus" elmélete | 160 |
| A szociáldemokrata Párt visszatér a kormányba | 162 |
| Az újrafelfegyverkezés | 165 |
| Újrafelfegyverzés külföldön | 165 |
| Páncéloshajó-gyártás | 167 |
| A köztársaság vége | 169 |
| A kezdeti feszültségek | 169 |
| A Ruhr-konfliktus | 169 |
| A véres május elseje | 170 |
| A Young-terv | 173 |
| A nemzetiszocializmus áradata | 174 |
| A gazdasági válság és a Müller-kormány bukása | 177 |
| Brüning takarékossági intézkedései | 180 |
| Hitler első sikerei | 182 |
| Hitler kijelenti, hogy tiszteletben tartja a törvényességet | 183 |
| A nemzeti és társadalmi felszabadulás kommunista programja | 184 |
| 1930 szeptember: 107 náci képviselő | 185 |
| Az elnöki köztársaság | 187 |
| A "kisebbik rossz" | 187 |
| A munkások harckészsége | 189 |
| A pénzügyi összeomlás | 190 |
| A harzburgi front | 192 |
| A Szociáldemorata Párt és a Kommunista Párt kapcsolatai | 195 |
| Hindenburg újraválasztása | 196 |
| Az SA betiltása | 197 |
| A bárók kormánya | 200 |
| Brüning bukása | 200 |
| A Reichstag feloszlatása | 201 |
| A július 20-i államcsíny | 202 |
| A "pártok fölötti" kormányzat | 205 |
| Az 1932. július 31-i választások | 206 |
| A polgárháború | 207 |
| Kísérlet a sorok rendezésére | 208 |
| Hindenburg és Hitler tárgyalásai | 210 |
| Negyvenkét szavazat a kormány mellett | 211 |
| Közlekedési sztrájk Berlinben | 212 |
| Papen visszavonul | 218 |
| Hatalmon a Reichswehr | 219 |
| Egy "szociális" tábornok | 219 |
| A nagyipar Hitler segítségére siet | 221 |
| A Reichswehr és a Nemzetiszocialista Párt | 222 |
| Hitler kancellár | 226 |
| A lippei választások | 226 |
| Az utolsó cselszövések | 227 |
| Egy öngyilkosság okai | 229 |
| A Harmadik Birodalom | 233 |
| Az állam meghódítása | 235 |
| A hatalomátvétel vagy a "gleichshaltolás" | 235 |
| A közigazgatás behálózása | 236 |
| Ellenállás Hitlerrel szemben | 236 |
| A Reichstag felgyújtása | 237 |
| A terror | 238 |
| A március 5-i választások | 239 |
| A potsdami parádé | 240 |
| Szociáldemorkata illúőziók és a pártok megszűnése | 242 |
| A közigazgatás átszervezése | 243 |
| 1934. június 30. | 247 |
| Az okok | 247 |
| A vérfürdő | 248 |
| Hindenburg helyesel | 250 |
| A külpolitika (1933-1935) | 252 |
| A koalíció lidércnyomása | 253 |
| A tulajdonképpeni cél: Európa meghódítása | 254 |
| Az osztrák kudarc | 255 |
| 1935: a Saar-vidék visszacsatolása | 256 |
| A kötelező katonai szolgálat | 256 |
| A Rajna-vidék remilitarizálása | 257 |
| A nemzetiszocializmus gazdaságpolitikája | 259 |
| Munkanélküliség és munkabérek | 259 |
| A Munkafront | 261 |
| A magánvállalkozás védelme | 261 |
| Gyors koncentráció | 262 |
| A nagyvállalatok nyereségének növekedése | 264 |
| A nagybankok | 264 |
| Ipari termelés és újrafelfegyverzés | 265 |
| A négyéves terv | 266 |
| Az újrafelfegyverzés finanszírozása | 267 |
| A parasztság: a hitbizományok rendszere | 269 |
| Az ellenálló erők | 271 |
| Szocialisták és kommunisták | 271 |
| A földalatti küzdelem | 273 |
| A nemzetiszocialisták módszerei és ideológiája | 277 |
| Egy nép idomítása | 277 |
| A führer-mítosz | 279 |
| A siker okai | 280 |
| A pángermanizmustól a fasizmusig | 282 |
| Az újrafelfegyverkezés és a hideg annexiók (1936-1939) | 285 |
| Külpolitikai offenzíva | 285 |
| Fasiszta együttműködés Spanyolországban | 286 |
| Népfrontkísérletek | 287 |
| Az antikomintern paktum | 288 |
| A hitleri állam szerkezete: a hatalom összpontosítása | 290 |
| A Hossbach-jegyzőkönyv | 290 |
| Himmler, a rendőrfőnök | 291 |
| Fritsch félreállítása | 291 |
| Ausztria annektálása | 295 |
| Halifax látogatása | 295 |
| Schuschnigg kapitulál | 296 |
| ...Majd megkísérli az ellenállást | 297 |
| A megszállás | 297 |
| Németországi benyomásaim (1938) | 299 |
| München | 303 |
| A megbékéltetés politikája | 303 |
| A Reich terjeszkedési törekvéseinek kelet felé terelése | 304 |
| A májusi válság | 306 |
| A müncheni konferencia | 308 |
| München tanulságai | 310 |
| A Bonnet-Ribbentrop egyezmény | 311 |
| Csehszlovákia feldarabolása (1939 március) | 3103 |
| Egy drámai éjszaka | 314 |
| A német nép harca a háború ellen | 316 |
| Szeptember: bizonytalanság és zavar a német tömegek körében | 316 |
| Németország Kommunista Pártjának berni konferenciája | 317 |
| A holnapi Németország | 319 |
| A háború kitörése | 321 |
| Az angol-francia-szovjet tárgyalások | 322 |
| Az angol-német tapogatózások | 323 |
| A német-szovjet egyezmény | 324 |
| A béke utolsó napjai | 327 |
| Ki a felelős a háborúért? | 328 |
| A győzelmes háború (1939-1941) | 332 |
| A lengyelországi hadjárat és a "furcsa háború" | 332 |
| Lengyelország megsemmisítése | 333 |
| A szovjet beavatkozás | 334 |
| Norvégia megtámadása és a franciaországi hadjárat | 337 |
| Dánia és Norvégia megszállása | 337 |
| A francia hadsereg veresége | 338 |
| Hitlr sikerének okai | 339 |
| A megszállt területek kifosztása és az ellenállás kezdetei | 342 |
| A Balkán meghódítása | 345 |
| A "Seelöwe" hadművelet | 345 |
| A "Barbarossa-terv" | 346 |
| Jugoszlávia és Görögország megszállása | 348 |
| A Szovjetunió megrohanásától a Harmadik Birodalom bukásáig | 350 |
| A Szovjetunió megrohamása | 350 |
| A Hitler elleni szövetség | 350 |
| A Wehrmacht veresége Moszkva előtt | 351 |
| A náci barbárság | 352 |
| A Szovjetunió kifosztása | 354 |
| Fordulópont a háborúban | 356 |
| Sztálingrád következményei | 357 |
| Európa a néámet birodalom szolgálatában | 359 |
| A háború alatti gazdaságpolitika | 359 |
| A Reich mozgósítja Európát | 360 |
| Himmler és Bormann hatalma növekszik | 361 |
| Az ellenállás és a koncentrációs táborok | 363 |
| A táborok | 364 |
| A zsidók sorsa | 365 |
| A megoldás: Madagaszkár | 367 |
| A kiirtás | 368 |
| Az első krematóriumok | 368 |
| Az Eichmann-féle razziák | 369 |
| A Wehrmacht minden arcvonalon hátrál | 372 |
| Szakadatlan szovjet offenzívák | 372 |
| A második front | 373 |
| Utolsó kísérletek a szövetségesek szétválasztására | 373 |
| A július 20-i összeesküvés | 375 |
| A tábornokok és a nácizmus | 375 |
| Az összeesküvők céljai | 378 |
| A német burzsoázia magatartása | 381 |
| A német antifasiszta ellenállás | 383 |
| Az ellenállás, amelyet igen kevéssé ismerünk | 383 |
| A "Rote Kapelle" | 384 |
| A Saefkow-Jakob-féle csoport | 386 |
| Kapcsolat a külföldi munkásokkal | 387 |
| A "Szabad Németország" Nemzeti Bizottsága | 388 |
| A katonai összeomlás | 390 |
| Németország elözönlése | 390 |
| A lágerek felszabadítása | 391 |
| Az utolsó hetek | 392 |
| A Harmadik Birodalom vége | 393 |
| A gyógyszereken élő Hitler | 394 |
| Az utolsó napok a bunkerban | 395 |
| A szövetségesek közötti tárgyalások a háború utáni helyzetről | 396 |
| Churchill távirata Montgomeryhez | 397 |
| Összefoglalás | |
| A háború jellege | 400 |
| Ki a felelős az összeomlásért? | 400 |
| A Harmadik Birodalom mérlege | 402 |
| A vereség szükségszerű volt | 403 |
| A két Németország | 405 |
| A megszállás | 407 |
| 1945 | 407 |
| Az új határok | 407 |
| A potsdami egyezmény | 408 |
| 1945 május: zűrzavar és romok | 409 |
| A politikai pártok engedélyezése | 411 |
| A Kommunista Párt felhívása | 412 |
| Az első pártközi megállapodások | 412 |
| Tartományi közigazgatás | 414 |
| A földreform | 416 |
| A reform végrehajtása | 417 |
| Az eredmények | 418 |
| A szerkezeti változások megszilárdulása | 420 |
| A nyugati övezetekben nem hajtják végre a földreformot | 422 |
| Németország Szocialista Egységpártjának megalakulása és az első választások | 423 |
| Az egyesülési kongresszus | 424 |
| Németország Szocialista Egységpártjának programja | 424 |
| Az első választások | 426 |
| A nyugati választások | 427 |
| A nácitlanítás | 429 |
| Érvelés a szakértelemmel | 430 |
| A nürnbergi per | 432 |
| Az iskolareform | 433 |
| A szakadás | 436 |
| Az amerikaiak németországi politikája | 436 |
| A jóvátétel | 439 |
| A Ruhr-vidék újjászervezése | 440 |
| Az ipar államosítása a szovjet övezetben | 442 |
| Az első kisajátítások | 443 |
| Az államosított szektor megszilárdulása | 445 |
| Az eredmények | 445 |
| A szakítás | 446 |
| A szakítás szakaszai | 448 |
| A két német állam | 450 |
| A gazdasági "csoda" | 452 |
| A valutareform | 453 |
| A munkásosztály magatartása | 454 |
| A közös ügyvezetés | 455 |
| A két állam létrejötte | 458 |
| A Német Szövetségi Köztársaság jellemző vonásai | 458 |
| Adenauer | 459 |
| A Német Demokratikus Köztársaság | 462 |
| Nyugat-Németország újrafelfegyverzése és ennek következményei | 464 |
| Az újrafelfegyverzés okai és körülményei | 464 |
| Az 1952. március 10-i szovjet jegyzék | 466 |
| A londoni és párizsi szerződés | 467 |
| 1953. június 17. | 469 |
| A két állam kapcsolatai | 472 |
| Államszövetség és békeszerződés | 473 |
| A Kommunista Párt betiltása | 475 |
| Nyugat-Berlin | 479 |
| A nyugatiak jogai | 479 |
| 1961. augusztus 13. | 482 |
| A mai Németország: a két állam | 483 |
| Az NSZK politikai szervezete | 483 |
| Az alkotmányos berendezkedés | 483 |
| A pártok | 483 |
| Tekintélyuralmi és konzervatív rendszer | 485 |
| Az NSZK gazdasági rendszere | 488 |
| A termelés és a kivitel fellendülése | 488 |
| A felfokozott ipari koncentráció | 490 |
| A munkabérek | 491 |
| A szakszervezetek nem elég harcosak | 492 |
| A gazdasági kiskirályságok hatalma | 492 |
| A mezőgazdaság | 493 |
| Az NSZK külpolitikája | 495 |
| Korszerű hadsereg | 495 |
| Területi követelések | 497 |
| Hidegháború vagy békés egymás mellett élés? | 498 |
| A Német Demokratikus Köztársaság politikai szervezete | 501 |
| Intézmények és pártok | 501 |
| Az államtanács | 502 |
| Az építőmunka három szakasza | 503 |
| Az NDK gazdasági élete | 504 |
| Az igazi gazdasági "csoda" | 505 |
| A mezőgazdaság elmaradása | 506 |
| A hétéves terv és az időszerű gazdasági problémák | 507 |
| Az 1958-1965-ös hétéves terv jellemzői | 507 |
| Az 1963-as gazdasági terv | 510 |
| Az 1964-1970-es gazdasági terv fő vonalai | 511 |
| A külkereskedelem és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok | 512 |
| Életszínvonal | 513 |
| A Német Demokratikus Köztársaság külpolitikája | 515 |
| Szuverén állam | 515 |
| Harc a semleges Németországért | 516 |
| A néphadsereg | 516 |
| Összefoglalás | 516 |
| Bibliográfiai tájékozódás | 522 |