1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Makó története a kezdetektől 1849-ig

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Makó Város Önkormányzata
Kiadás helye: Makó
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 720 oldal
Sorozatcím: Makó monográfiája
Kötetszám: 4
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN: 963-03-3389-9
Megjegyzés: Színes és fekete-fehér illusztrációkkal, kihajtható térképpel, egy térkép melléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A szerkesztő előszava5
Történeti kutatások Makón (Tóth Ferenc)7
Makó városának leírása8
Pesty Frigyes Csanád megyei monográfia terve11
Reizner várostörténete13
A Csanádmegyei Régészeti és Történelmi Társulat15
Borovszky megyei monográfiája18
A csanádi táj kutatói24
A gimnázium a szellemi élet melegágya26
A nemes családok kutatása28
Kortársi emlékezések31
Történeti mozaik34
Eperjessy Kálmán, a Makó kutató34
A gazdasági egyesületek kiadványai36
Megyei arcképcsarnok36
Makó a Magyar városok Monográfiája sorozatban37
Csanádvármegyei Könyvtár39
Erdei Ferenc első munkái51
Viharsarok54
A régészeti társulat újjáalakulása55
Makó történetének tervezete a II. világháború alatt57
Két világ határán58
Péter László, a "tiszteletbeli makai"59
A Marosvidék60
Szövetkezeti kutatások60
József Attila makói évei61
Várospolitikai írások62
Munkásmozgalom-történeti kötetek62
Szociológia64
Néprajz65
Múzeumi füzetek67
Egyéb múzeumi sorozatok73
Sorozaton kívüli kiadványok75
Megyei levéltári kiadványok76
Egyháztörténet78
Erdei Ferenc Társaság füzetei80
Honismeret81
Emlékiratok81
Bibliográfiák82
Napjaink kutatásairól82
A monográfia születése83
Makó és környéke természeti földrajza (Andó Mihály)87
A geomorfológiai viszonyok hatása a település fejlődésére87
Makó környezetének földtani fejlődéstörténete91
A térség éghajlati adottságainak jellemzése96
Makó és környezetének vízföldrajzi helyzete102
A talajföldrajzi adottságok110
A természetes növényzet és az állatvilág képe113
Makó körzetének őstörténete (Trogmayer Ottó)117
Középkor (Blazovich László - Szakály Ferenc)145
A város és vidéke a feudális állam és egyház szervezetében145
A Csanád nemzetség149
A Csanád nemzetség birtokai a Dél-Alföldön a 13-14. században160
Velnöktől Makóig163
Makó faluszomszédai170
A mohácsi csatától az 1550-52-es török háborúig179
A Maros-völgy és Makó török megszállása188
Török kor (Szakály Ferenc)199
Makó környezete, külső képe és népessége a 16. században199
Makó gazdasági szerepének kortársi megítélése209
Mezőgazdaság, kereskedelem és kézművesség a 16. században215
Kísérlet a lakosság belső megoszlásának feltárására238
Török és magyar fennhatóság241
Török fennhatóság és adó241
Magyar földesurak és magyar adó244
Vallások és egyházak252
Az ún. "tizenötéves háború" (1591-1606) sodrában261
Hármas fennhatóság alatt271
Az újjátelepüléstől a polgári forradalomig287
A török kiűzésétől a Rákóczi-szabadságharc végéig (Szakály Ferenc)287
Településtörténet - városkép (Tóth Ferenc)295
Megszakítottság - folyamatosság295
A Maros és a Nagyér településformáló szerepe302
A térképészet fénykora305
Háromszög a város alaprajzában306
A marosi rév307
A nagy tűz307
Hat újvárosi utca309
Az utak településalakító szerepe309
Temetők310
Mérnöki szemléletű városfejlesztés312
Újváros születése313
A házhelyosztás sajátosságai316
A Maros szabályozása317
Utcanevek319
Külterület - tanyák320
A város képe327
A lakosság jogi helyzete (Rákos István)329
Politikai küzdelmek: úrbéri per (Tóth Ferenc)333
A per kezdete Christovics püspöksége idején334
A per kiszélesedése Kőszeghy püspöksége alatt338
A per felerősödése Lonovics püspök idején349
Szabadalmasságért vívott perek359
A város közigazgatása (Vigh Zoltán)365
A vármegye365
Az úriszék366
A közigazgatás apparátusa367
A városi alkalmazottak369
A városháza371
A városi rendőrség372
A város közterhei (Gilicze János)377
Közadók378
Az adókivetés módja, adóalap és adókulcs379
A hadiadó és a háziadó382
Katonai szolgáltatások384
Egyéb közterhek387
Makó város községgazdálkodása (Gilicze János)388
A város jövedelmei és bevételei388
A város költségeire szedett adó388
Kocsmák és mészárszékek valamint a vásártartás jövedelmei389
Földhaszonbérek, eladások és puszta árenda389
Termények utáni bevételek390
Az urasági taxa390
Kisebb bevételek391
A város kiadásai391
Konvenciók391
Elegyes vagy nagyobb költségek392
Mesterek számláira tett kiadások393
Napidíjak, kisebb költségek393
Épületi anyagokra, gabonavásárlásra és zsiradékok beszerzésére tett kiadások393
Az árvagyerekek tartására tett kiadások394
Makó város bevételei és kiadásai a 18. század elejétől a 19. század közepéig394
A csandái püspökség makói uradalmának birtokkormányzata és gazdálkodása (Gilicze János)396
Az uradalom kialakítása396
Az uradalmi kormányzat kiépítése397
A tisztviselők397
Alkalmazottak, szolgák399
Földesúri bevételek a 19. század első felében399
Úrbéri adózások399
Haszonbérletek400
Egyéb bevételek és eladások403
A püspöki uradalom kiadásai a 19. század első felében404
A püspöki földesurak által felhasznált pénzösszegek404
Az uradalmi tisztek és cselédek fizetése405
Az épületek javítására tett kiadások405
A mesterek számláira tett kiadások405
A gazdálkodás költségei406
Egyéb kiadások406
A város társadalmi rétegei (Homok Nagy Mária)407
Makó és a makóiak a polgári forradalomban és a szabadságharcban (1848-1849) (Varsányi Péter István)435
Az új politika vonzásában435
A márciusi forradalom hatása Makón435
A nemzetőrség megszervezése437
Az első népképviseleti választások439
Makó és a csanádi püspökség 1848-1849-ben443
A feltámadott tenger hullámverésében446
A szerb felkelés közelségében446
Nemzetőreink a "kis szabadságharcban"447
A honvédtáborozás és Makó453
"Fegyverre, fegyverre véreim!" A Délvidék feladása és Makó456
A város mint hátország460
Makó 1849 tavaszán - nyarán464
Az átszervezett fegyveres erő: a mozgó nemzetőrség464
A honvédelmi politika 1849-ben Makón468
A rendezett tanácsi választások470
A szabadságharc alkonyán473
A várost éltető struktúrák és változásaik477
Népességi viszonyok a török hódoltságtól 1849-ig (Baranyai Kálmán)477
Az újratelepülés477
A 18. század népmozgalma478
A 18. század vége479
Születések a 18. század végétől a 19. század közepéig480
Gyermekáldás a családban482
Természetes születésszabályozás484
Halálozás487
Természetes szaporodás a 18. század végén s a 19. század első felében489
A népesség száma490
Népesedési mérleg491
Társadalmi változások493
Mezőgazdaság (Rákos István)497
Határhasználat és művelési rendszer499
Gabonatermesztés503
Dohánytermesztés509
Veteménytermesztés512
Kendertermesztés514
Erdőgazdálkodás515
Legelő- és réthasználat517
Az állatállomány nagysága és összetétele521
Szőlő- és gyümölcstermesztés526
Közlekedés (Szőcs Sebestyén)533
Ipar és kereskedelem (Eperjessy Géza)539
Kezdetek539
Ipar 1848 előtt542
Az 1828-as összeírás544
Kereskedelem553
Hitelviszonyok (Szőcs Sebestyén)555
Egyházak, oktatás, kultúra (Tóth Ferenc)579
Felekezetek579
Reformátusok580
Római katolikusok593
Görög katolikusok597
Evangélikusok598
Izraeliták598
Népoktatás601
Iskolaépületek, tantermek és felszerelésük601
Iskolamesterek603
Népiskolai és gimnáziumi oktatás605
Tanítási anyag607
Az iskolamulasztások okai611
Irodalom613
Szikszai György613
Kisebb egyházi írók620
"Makai disztichon"621
Dobsa Lajos622
Marczibányi István623
Gilitze István624
Művészetek625
Építészet625
Ábrázoló művészet634
Iparművészet638
Színészet642
Tudomány643
Rövidítések jegyzéke647
Fényképmellékletek jegyzéke663
Grafikai mellékletek jegyzéke665
Személy- és földrajzi névmutató667
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv