1.036.926

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Gyakorlati külkereskedelem

Szerző

Kiadó: Szókratész Külgazdasági Akadémiai Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 355 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-7163-78-6
Megjegyzés: Változatlan utánnyomás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG ÁLLAMI, ÁLLAMKÖZI KERETEI 11
1. A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÁLLAMKÖZI SZABÁLYOZÁSA:
A KERESKEDELEMPOLITIKA ESZKÖZRENDSZERE 12
1.1 A WTO 13
1.2 A magatartási kódexek 13
1.3 A kereskedelmi megállapodások 14
1.4 A nemzetközi elszámolások rendjére vonatkozó megállapodások 16
1.5 Az integrációs megállapodások 18
1.6 A kereskedelmi preferenciák, preferenciális rendszerek 21
1.7 A Bécsi Vételi Egyezmény 21
1.8 A nemzetközi faktoringről és a nemzetközi pénzügyi lízingről szóló UNIDROIT-egyezmények 22
1.9 A Genfi váltó-és csekkjogi egyezmények 23
1.10 Egyezmények a szellemi tulajdon védelmére 23
A Párizsi Uniós Egyezmény és mellékegyezményei 23
A Berni Egyezmény 24
Az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény 24
A Müncheni Megállapodás 24
1.11 A fuvarjogi egyezmények 25
ÖSSZEGZÉS 25
2. A KÜLKERESKEDELEM ÁLLAMI SZABÁLYOZÁSA: A KERESKEDELEMPOLITIKA BELSŐ ESZKÖZRENDSZERE 27
2.1 A mennyiségi korlátozások és tilalmak 28
2.2 Az engedélyezés 28
2.3 Az adminisztratív előírások 29
2.4 A devizaszabályozás 29
2.5 Az árfolyam 29
2.6 Az adók 30
2.7 A vámok 31
ÖSSZEGZÉS 34
3. A MAGYAR KÜLKEKRESKEDELEM SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETE 35
3.1 Az Európai Unió külső gazdasági kapcsolatainak pillérei 36
3.2 Az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodásai és preferenciális kapcsolatai 38
3.2.1 Az Európai Unió preferenciális megállapodásai 39
3.2.2 Az Európai Unió általános vámpreferenciális rendszere (GSP) 42
3.3 Az Európai Unió külső kereskedelmének szabályozása a kereskedelempolitika harmonizált és nem harmonizált területein 45
3.3.1 AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLSŐ KERESKEDELMÉNEK VÁMON KÍVÜLI SZABÁLYOZÓESZKÖZEI 45
Szabályozás a közös kereskedelempolitika alá tartozó (harmonizált) területeken 45
Szabályozás a közös kereskedelempolitika alá nem tartozó (nem harmonizált) területeken 52
3.3.2 A KÖZÖSSÉGI VÁMSZABÁLYOZÁS 56
Az Európai Közösség vámuniója 56
A közös vámpolitika 57
A Közösségi Vámkódex 58
A Közös Vámtarifa (Common Customs Tariff) 74
Vámkedvezmények 77
Vámfelfüggesztések 77
TQS - Tarifális Kvóták és Megfigyelések Rendszere 78
3.4 A hazai devizaszabályozás és árfolyamrendszer 80
3.4.1 A HAZAI DEVIZASZABÁLYOZÁS 80
A forint konvertibilitása 82
A devizaszabályozás és a külkereskedelmi fizetések 82
3.4.2 A HAZAI ÁRFOLYAMRENDSZER 84
II. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET RÉSZTVEVŐI ÉS KÖZREMŰKÖDŐI 86
4. AZ ELOSZTÁS RENDSZERE 87
4.1 Az elosztás folyamatai, az elosztási csatorna funkciói 87
5. A KERESKEDŐK 88
5.1 A viszonteladók 89
5.2 A kereskedelmi közvetítők 91
5.2.1 AZ ÜGYNÖK 94
5.2.2 A BIZOMÁNYOS 96
6. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET KÖZREMŰKÖDŐI 98
6.1 A bankok 98
6.2 A biztosítók 99
6.3 A fuvarozók 101
6.3.1 A VASÚTI FUVAROZÓK 101
6.3.2 A KÖZÚTI FUVAROZÓK 102
6.3.3 A DUNAI FUVAROZÓK 103
6.3.4 A TENGERI FUVAROZÓK 104
6.3.5 A LÉGIFUVAROZÓK 105
6.4 A szállítmányozók 105
6.5 A közraktárak 108
7. A LOGISZTIKA 110
8. PIAC- ÉS ÜGYLETSZERVEZÉS 112
8.1 A külkereskedelem szervezeti kérdéséi Magyarországon 113
8.2 A külkereskedelemben résztvevők kapcsolati rendszere 114
8.2.1 A KÜLKERESKEDŐ VÁLLALAT SAJAT SZÁMLÁS TEVÉKENYSÉGE 115
8.2.2 A KÜLKERESKEDŐ VÁLLALAT BIZOMÁNYOSI TEVÉKENYSÉGE 115
8.2.3 A KÜLKERESKEDŐ VÁLLALAT KAPCSOLATA AZ ÜGYNÖKKEL (KÉPVISELŐVEL) 118
8.2.4 A KÜLKERESKEDŐ VÁLLALAT, MINT FORGALMAZÓ, ILLETVE KAPCSOLATA A FORGALMAZÓKKAL 123
ÖSSZEGZÉS 129
III. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET FELTÉTELEI 131
9. KÜLKERESKEDELMI SZERZŐDÉS, KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET 131
9.1 A külkereskedelmi ügylet folyamatai, szakaszai 132
9.1.1 A SZERZŐDÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS AZ AJÁNLATI TEVÉKENYSÉG 132
9.1.2 A SZERZŐDÉSKÖTÉS 134
9.1.3 A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE 138
9.2 A szerződés egyes feltételei 139
10. A KÜLKERESKEDELMI SZERZŐDÉS TÁRGYÁNAK MEGHATÁROZÁSA 140
10.1 Az áru megnevezése és minőségének meghatározása a szerződésben 141
10.2 Minőségügy, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés, termékfelelősség 142
10.2 1 MINŐSÉGÜGYI RENDSZER, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 143
10.2.2 A MINŐSÉGELLENŐRZÉS 147
10.23 A TERMÉKFELELŐSSÉG 149
10.3 A mennyiség meghatározása 151
10.4 Az áru csomagolása 152
10.4.1 A CSOMAGOLÁSRA VONATKOZÓ SZOKÁSOS KIKÖTÉSEK 152
10 4.2 A CSOMAGOLÁS MEGVÁLASZTÁSA 153
10.4.3 CSOMAGOLÁSI FORMÁK 154
10 4 4 A CSOMAGOLÁS EGYSÉGESÍTÉSÉT CÉLZÓ TÖREKVÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN 157
10 4.5 AZ ÁRUK JELÖLÉSE, ÁRUKEZELÉSI JELZÉSEK 157
10 4 6 A VESZÉLYES ÁRUKRA VONATKOZÓ CSOMAGOLÁSI ELŐÍRÁSOK 161
ÖSSZEGZÉS 163
11. A TELJESÍTÉS IDEJE ÉS HELYE 165
11.1 Az azonnali ügyletek 166
11.2 A későbbi teljesítésre kötött ügyletek 166
11.3 Részhatáridők, részszállítások 167
ÖSSZEGZÉS 167
12. A FUVARPARITÁS 168
12.1 Az INCOTERMS 2000 169
12.2 Az Incoterms 2000 klauzulái 170
12.3 Az Incoterms klauzulák kiegészítései 179
12.4 A fuvarparitás megválasztásának szempontjai 181
ÖSSZEGZÉS 181
13. A FIZETÉSI FELTÉTEL 183
13.1 A fizetés eszköze 184
13.1.1 A BANKÁTUTALÁS (TRANSFER) 185
13.1.2 A VÁLTÓ (BILL OF EXCHANGE) 186
A váltó fajtái 187
A váltó átruházása 189
A váltókövetelés érvényesítése 190
13.1.3 A CSEKK (CHEQUE) 191
A csekk átruházása 1 93
A csekk beváltása 193
A csekk fajtái 194
13.1.4 AZ ÁRU MINT A FIZETÉS ESZKÖZE 195
13.2 A fizetés ideje 195
13.3 A fizetés helye 196
13.4 A fizetéshez előírt okmányok. Az okmányos fizetések gyakorlata 197
13.3.1 A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET OKMÁNYAI 198
A kereskedelmi számla 200
A fuvarokmányok 200
A minőség igazolására szolgáló okmányok 201
A mennyiség igazolására szolgáló okmányok 202
Az áru beviteléhez szükséges, hatóságilag előírt okmányok 202
Az áru származásának igazolására szolgáló okmányok 202
Az egészségügyi bizonyítványok 203
Egyéb okmányok 203
Értékpapírok a külkereskedelmi ügyletben 204
13.5 A külkereskedelemben alkalmazott fizetési módok 205
13 5.1 A NYITVASZÁLLlTÁS (OPEN ACCOUNT) 206
13.5 2 A BESZEDÉS (BESZEDVÉNY) VAGY INKASSZÓ (COLLECTION) 206
A beszedés résztvevői 207
Az okmányos beszedés fajtái az URC alapján 209
Az okmányos beszedés alkalmazása a külkereskedelmi ügyletben, sima és vinkulált beszedvények 211
13.5.3 Az akkreditív vagy okmányos meghitelezés (documentary credit) 214
Az akkreditív igénybevétele: teljesítési és lebonyolítási formák 217
Az akkreditív résztvevői 218
Az akkreditív folyamatai 219
Az akkreditív fajtái, típusai 223
ÖSSZEGZÉS 229
14. AZ ÁR 234
14.1 Az ármunka 234
14.2 Az ügyleti kalkuláció 236
14.3 Árképzés a külkereskedelmi ügyletben: az árat alakító tényezők 238
14.3.1 Az áruval összefüggő tényezők 238
Minőség 238
Mennyiség 239
Csomagolás 239
Műszaki mellékszolgáltatások 239
14.3.2 A szerződés kereskedelmi feltételeivel összefüggő tényezők 239
Költségek, fuvarparitás 239
Szállítási határidő 240
Az üzletkötés valutája, fizetési feltétel 241
Vevőszolgálat 242
14.3.3 A célpiaccal összefüggő tényezők 242
Kereslet és kínálat 242
Versenyhelyzet 242
Piaci ár 243
Az állami szabályozások 243
Kockázatok 243
Értékesítési csatorna 243
14.4 Árképzési sajátosságok egyes termékcsoportoknál 244
14.5 Az árengedmények 246
14.5.1 Az árengedmény fajtái 246
A mennyiségi árengedmények 246
A vevő megszerzését, illetve megtartását célzó árengedmények 247
A fizetési árengedmény vagy skontó 247
Egyéb árengedmények 249
14.6 A felárak 250
14 7 Az ár kikötése a szerződésben, az árforma 250
14.7.1 A fixáras megállapodások 250
14.7.2 A mozgóáras megállapodások 250
A hausse-baisse klauzulák 250
Az értékállandósági záradékok 252
A cost & fee 252
14.8 Az ár igazolása 253
Összegzés 253
15. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET KOCKÁZATAI ÉS AZ ELLENÜK VALÓ VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGE 253
15.1 A kockázat és a külkereskedelmi ügylet kockázatai 254
Az árukockázat 256
Az árkockázat 256
A nem-teljesítés vagy a nem szerződésszerű teljesítés kockázata 256
Az árfolyamkockázat 257
A politikai kockázatok 257
15.2 A kockázat kezelése a külkereskedelmi ügyletben 257
15.3 A bankgaranciák és bankkezességek (guaranties, bonds) 259
15.3.1 GARANCIAFAJTÁK 260
Az ajánlati garancia (bid bond) 260
A teljesítési garancia (performance guarantee) 260
Az előlegvisszafizetési garancia (advance payment guarantee) 261
A fizetési/vételár-garancia (payment guarantee) 261
15.3.2 A GARANCIA TERMÉSZETE 261
15.4 A biztosítás (Insurance) 265
15.4.1 A VAGYON-ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK 267
14.4.2 A SZÁLLÍTMÁNY-BIZTOSÍTÁS (CARGO-BIZTOSÍTÁS) 269
Cargo biztosítás a fuvarozás veszélyei ellen 269
Cargo biztosítás a politikai kockázatok ellen 270
Cargo biztosítás lopáskárok ellen 271
15.4.3 AZ EXPORTHITEL-BIZTOSÍTÁS 271
A kockázatok és biztosítási események 271
A MEHIB-nél köthető biztosítások jellemzői 272
A MEHIB hitelbiztosítási termékei 274
15.4.4 A TERMÉKFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS 282
15.5 A faktorálás (factoring) 284
ÖSSZEGZÉS 289
16. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET FINANSZÍROZÁSA 291
16.1 Az exportőr lehetőségei 291
16.1.1 FOLYÓSZÁMLAHITEL 291
16.1.2 DISZKONTKAMATOZÁSÚ HITELEK 291
Váltóleszámítolás 291
16.1.3 ZÁLOGHITELEK 293
16.1.4 CESSZIÓS HITELEK 293
16.1.5 EXPORTOKMÁNYOK LESZÁMÍTOLÁSA, NEGOCIÁLÁSA 293
16.1.6 BESZEDVÉNYEK MEGELŐLEGEZÉSE 294
16.1.7 FAKTORÁLÁS 294
16.1.8 FORFETÍROZÁS 294
16.1.9 LÍZING 295
16.2 Az importőr lehetőségei 295
16.2.1 NYITOTT SZÁLLÍTÁS 295
16.2.2 VÁLTÓELFOGADÁSI OKMÁNYOS MEGHITELEZÉS ÉS D/A OKMÁNYOS BESZEDÉS 295
16.2.3 Lízing 296
16.3 A hazai bankok szolgáltatásai és az Eximbank Rt. szerepe az export és az import finanszírozásában 296
ÖSSZEGZÉS 299
IV ÜGYLETEK A KONCENTRÁLT PIACOKON 300
17. AZ ÁRVERÉS (AUKCIÓ) 300
17.1 Az árverés intézményi jellemzői, az árverező társaság 301
17.1.1 Az árverező társaság tevékenységi köre 301
17.2 Az ügyletkötés feltételrendszere 302
17.3 Az árverés lefolytatása 302
17.3.1 Az árverés típusai 302
17.3.2 A vásárlás módja 306
17.4 Az ügylet lebonyolítása az árverés után 306
18. AZ ÁRUTŐZSDE 308
18.1 Üzletkötés a tőzsdén 311
18.2 A tőzsdei ügyletek sajátosságai 313
18.3 A spekuláció szerepe 314
18.4 A fedezeti ügylet (hedge) 314
18.5 Kereskedés opcióval 318
19. A VERSENYTÁRGYALÁS/TENDER 323
19.1 A tenderkiírás 323
19.1.1 A tenderkiírások okai 324
19.1.2 A tendert kiíró szervek 324
19.1.3 A tenderkiírások fajtái 324
19.1.4 A tenderfelhívás közzététele 326
19.1.5 A megrendelő igényeinek megfogalmazása: a tenderfüzet 326
Az általános feltételek 326
A kereskedelmi feltételek 327
A műszaki feltételek 328
19.2 Az ajánlatok értékelése, a szerződés odaítélése 328
19.2.1 Az ajánlatok felbontása 328
19.2.2 Döntés az odaítélésről 329
19.3 A szerződés megkötése 329
Összegzés 330
V. A KÜLKERESKEDELEM ÜGYLETEI 332
20. NEMZETKÖZI ADÁSVÉTEL: ÁRUEXPORT ÉS ÁRUIMPORT 332
21. A NEMZETKÖZI CSEREÜGYLETEK 333
21.1 A barter 334
21.2 A kompenzáció 334
21.3 Ellenüzletek: ellenvásárlás és visszavásárlás 335
21.4 Az offset-ügylet 336
21.5 A csereügyletek sajátos problémái és feltételei 337
Az árak és cserearányok 337
A cserekereskedelem kockázatai 339
A csereügyletek sajátos feltételei 340
22. A REEXPORT 341
22.1 Az áru útja szerinti megkülönböztetés: direkt és indirekt reexport 342
22.2 Az ügyletkötés módja szerinti megkülönböztetés: fedezetlen és fedezett reexport 342
22.3 Az indíték szerinti megkülönböztetés 343
22.3.1 A HASZONÜZLET 343
22.3.2 A TRANZITÜGYLET 343
22.3.3 A KERESKEDELEMPOLITIKAI ÜGYLETEK 344
22.3.4 A SWITCH-ÜGYLETEK 345
22.4 A reexport-ügyletek sajátos problémái és feltételei 346
A reexport-tevékenység előfeltételei 346
A reexport ügyletek kockázatai 347
A reexport-ügyletek lebonyolítása 348
23. A LICENCIA 348
23.1 A licencia-szerződés feltételei 349
24. A LÍZING 350
24.1 A működési vagy operatív lízing 350
24.2 A pénzügyi vagy finanszírozási lízing 350
25. A NEMZETKÖZI BÉRMUNKA-ÜGYLET 351
25.1 A bérmunka-ügylet típusai 352
ÖSSZEGZÉS 352
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv