Benivieni neoplatonista versének kommentárja

Tartalom

Biagio Bonaccorsi szeretett barátjához, Girolamo Benivienihez 5
Girolamo Benivieni firenzei polgár az olvasóhoz 7
Girolamo Benivieni: Dal a szerelemről 9

I. könyv 18
1. fejezet: Minden teremtett dolog három módon létezik: okként, formaként és részesedettként 18
2. fejezet: Minden teremtett dolog három szinten különböztethető meg 19
3. fejezet: Miként bizonyítják a platonisták, hogy nem lehet több, hanem csak egyetlen egy Isten, minden más isteni természet kezdete és oka 20
4. fejezet: Isten öröktől fogva egyetlen egy testetlen és intellektuális természetet teremtett, olyan tökéleteset, amilyet csak lehetett 20
5. fejezet 21
6. fejezet: Az ideális és a formai létmód 22
7. fejezet: Miként idézte elő és teremtette öröktől fogva az első értelem ezt a világot, és hogyan keltette azt életre minden más lélek fölött a legtökéletesebb lélekkel felruházva 23
8. fejezet: Miként jelenti a három említett természetet, Istent, az angyali természetet és a gondolkodó természetet ez a három név: Caelus, Jupiter és Saturnus, és mit értünk ezeken 24
9. fejezet: A három név: Caelus, Saturnus, Jupiter variációja — Miért és hogyan felelnek meg az említett természeteknek 25
10. fejezet: Az érzékelhető világ összetétele, felosztása és rendje. Miért mondjuk, hogy ez Saturnus három fiára van osztva 26
11. fejezet: A nyolc égi szféra a világlélekkel együtt a kilenc Múzsával egyenlő 28
12. fejezet: A világ egyetemes lelke és a gondolkodó lelkek -Az ember megegyezik a világ minden részével -29
13. fejezet: Az ideák és háromféle létük 30

II. könyv 32
1. fejezet: Minden alkalommal, amikor a kitűzött tárgy neve kétértelmű, előbb azt kell meghatározni, hogy mit jelent azon a néven 32
2. fejezet: A „szeretet" szó ?5 különféle jelentései 32
3. fejezet 34
4. fejezet: Mi a természetes vágy? 35
5. fejezet: A vágyról általában, és ez miként irányul mindig magára a jóra 36
6. fejezet: A dolgok ismerete azok egyfajta birtoklásával egyenlő 36
7. fejezet: A különböző megismerő természetekhez különböző vágyakozó természetek tartoznak 37
8. fejezet: A szépségről általában 38
9. fejezet: A szépség a maga eredeti jelentésében 39
10. fejezet: A szépség a maga eredeti jelentésében kétféle: azaz testi szépség és szellemi szépség 40
11. fejezet: Miért mondják, hogy Venus vagyis a szépség a szerelem azaz Ámor anyja 41
12. fejezet: Rövid epilógus Venusról, Ámorról és az ideákról 41
13. fejezet: A szerelem születése — Mit értünk Jupiter kertjén, Poroson, Penián és Venus születésnapján ? 42
14. fejezet: Miért helyezte Orpheus Ámort, a szerelmet a Káosz kebelébe 44
15. fejezet: Milyen természetekre és mi okból illik a kör elnevezés 44
16. fejezet: Rövid összefoglalás a szerelem születéséről 46
17. fejezet: Venus kísérete: a három Grácia és neveik 47
18. fejezet: Venus születése, melyet a költők mítoszok leplébe rejtve írnak le 47
19. fejezet 48
20. fejezet: Saturnus történetének magyarázata 48
21. fejezet: Miért mondják Porost a megfontolás fiának? 50
22. fejezet: Miként kell értenünk, hogy Ámor a legifjabb és a legidősebb minden isten között? 51
23. fejezet: Hogyan kell értenünk, hogy a szükség uralma Ámornál korábban létezett? 52
24. fejezet: Miért mondják,, hogy Venus három végzetnek parancsol? 54

III. könyv 54
1. fejezet: Az angyali és az emberi szerelem és tárgyaik 54
2. fejezet: Az égi, az emberi és az állati szerelem 56
3. fejezet: Miféle lelkekben lelhető fel a közönséges és melyekben az angyali szerelem? - Az égi lelkeket miért Janusszal jelöljük? 57
4. fejezet 58

IV. könyv 61
Az első stanza 61
Második stanza 61
Harmadik stanza 70
Negyedik stanza 73
Ötödik stanza 79
Hatodik stanza 82
Hatodik, hetedik és nyolcadik stanza 84
Utolsó stanza 84
Utószó 97
Jegyzetek 113-125

Témakörök