| Bevezető (Ortutay Gyula) | 5 |
| Előszó | 11 |
| Egy új humanizmus forrásainál: a népek tanulmányozása | |
| A "vadember fölfedezése" | 23 |
| A tudás új területe | |
| A vadember mint történelmi dokumentum | |
| A vadak Montaigne Esszéiben | |
| A népélet és a folklór kutatója: Lescarbot | |
| Egy huron és egy európai párbeszéde, avagy de la Hontan báró társadalompolitikai vitája | |
| A vadember "tanítása" | |
| Az Oroonoktól a Robinson Crusoe-ig | |
| A jó vadember mítoszának útja az európai öntudat felé | |
| A Kelet üzenete | 38 |
| Az idegenek mint szimbólumok | |
| A Kelet: erők, eszmények és vallások melegágya | |
| "Istené a Kelet, Istené a Nyugat" | |
| A Török és a Perzsa megleckézteti Európát | |
| Egyiptom, az ifjúság forrása | |
| A tündérmesék és a Kelet | |
| Az Ezeregyéjszaka | |
| Mi és a keletiek: különbségek és egyezések | |
| Európa a vallás és a babona mezsgyéjén | 52 |
| Harc a tévelygés ellen | |
| A reformáció, a keresztény meg a pogány csodavilág összehasonlítása | |
| A Malleus maleficarum és a démonológiai irodalom | |
| Bodin és a boszorkányok | |
| A felvilágosodás előfutárai: Browne | |
| Bekker és Thomasius | |
| A deizmus és a természetvallá | |
| A folklór-irányzatú teológia | |
| Tévelygés az ész világánál | 67 |
| Bayle: az európai folklór egyik előfutára | |
| A babona mint "a hatalom eleme" | |
| Fontenelle és Histoire des oracles című műve | |
| A jóslatok jellege | |
| Az Origine des fables: adalék a régiek tévedéseinek történetéhez | |
| Az Origine des Fables: elsősorban néprajzi dokumentum | |
| A mesék csak a képzelet szüleményei? | |
| Bayle és Fontenelle historizmusa és antihistorizmusa | |
| Népek és civilizációk találkozásai | 82 |
| Új világ születése: Montesquieu és Voltaire, az emberiség történetírói | |
| A Lettres Persanes és polémiájuk | |
| Montesquieu és az összehasonlító módszer | |
| Az Esprit des lois | |
| Voltaire és a fanatizmus | |
| Voltaire és a vadak | |
| Voltaire és a keleti világ | |
| A nemzetek szellemének vizsgálatától a polgárság és a nép megkülönböztetéséig | |
| Az "eredet" kutatása a felvilágosodás és a preromantika között | |
| A ember és a történelem | 99 |
| Új "szokáskutatások" felé | |
| Lafitau és műve, a Moeurs des Sauvages Amériquains | |
| Etnográfia és történelem | |
| A Scienza Nuova | |
| Vico és a primitívek világa | |
| Kezdetben vala a költészet | |
| Vico és a barbár meg a civilizált nemzetek | |
| Muratori és az Antiquitates | |
| Természet, civilizáció és haladás | 118 |
| Rousseau, és a vadember dícsérete | |
| Mi is a primitív ember | |
| A népi hagyomány mint emberi és nemzeti tényező | |
| Goguet és az emberiség eredete | |
| Új vallási fenomenológia: a fetisizmus | |
| Boulanger és a megnyilatkozott ókor | |
| Az ünnepek formái és szelleme | |
| A haladás eszméje mint filozófiai elem | |
| A költészet zendülése | 137 |
| A népi ízlés és az Osszián közvetítése | |
| Egy "tréfa" jelentősége és értéke | |
| Az Osszián, és egy új "költői világ" felfedezése | |
| A népköltészet kutatása | |
| Percy és a Reliques | |
| Megszületik a balladák divatja | |
| Fontosságuk a költői ízlés történetében | |
| Anglia helye a preromantika történetében | |
| Költészet és hagyomány | 151 |
| A hazai "primitív" | |
| Muralt és Haller | |
| Bodmer és Svájc folklórja | |
| Költészet és nemzeti érzés | |
| Bodmer felfedezései | |
| Möser történetírói munkássága | |
| J. Müller és a couleur locale | |
| A svájci történetírás közvetítő szerepe az európai folklór történetében | |
| Herder, avagy az emberiességről | 167 |
| A nemzetek lelkének mítosza | |
| Herder "primitivizmusa" | |
| Nyelv és nemzet | |
| A költészet mint népköltészet | |
| A népek sava | |
| Isten szava | |
| Az Ideen és jelentősége | |
| A lázadó emberiesség | |
| A folklór mint a politika és a nemzeti méltóság harci eszköze a romantika korában | |
| Németország humanitása | 187 |
| "Az emberiség kincse" | |
| Novalis, a német középkor és a mese | |
| Tieck és a régi német irodalom | |
| A Minne-dalok költészete | |
| A romantika és a klasszikus ókor | |
| F. Schlegel, Kelet és Nyugat között | |
| A. W. Schlegel és a népköltészet | |
| Romantika és németség | |
| A kozmopolitizmustól a nacionalizmusig | 201 |
| A politikai "nemzet" | |
| Arnim, Brentano és a Wunderhorn | |
| A nevelő hatású népi irodalom alapjainak lerakása | |
| Görres, avagy a népköltészetről | |
| Jahn apó Rousseau és Fichte között | |
| Savigny és a "törvénygyár" | |
| A történeti iskola és a szokásjog értéke | |
| A nép mint eleven organizmus és humanitárius fogalom | |
| A Grimm-fivérek | 220 |
| A népköltészet mint csoda | |
| Költészet, hősköltészet és történelem | |
| A Kinder- und Hausmärchen és a népi irodalom hangja | |
| Módszertani hibából született műalkotás | |
| A népmese mint nemzeti hősköltészet | |
| Költészet, jog és mitológia | |
| A Grammatik | |
| A Grimm-fivérek hazafisága | |
| Visszatérés a kezdetekhez | 237 |
| Az angol romantika: Wordsworth és Coleridge | |
| Scott, a folklorista és regényíró | |
| A francia romantika: visszatérés a természethez és a természetes ember | |
| Madame de Staeltól Faurielig | |
| Franciaország és romancerója | |
| A romantika Itáliában: a Lettera semiseria di Grisostomo és a Vecchie romanze spagnuole | |
| Tommaseo és az olasz folklór | |
| Nacionalizmusok, primátusok és küldetések | |
| A folklór tanítása | 255 |
| A romantika Oroszországban | |
| Danyilov tanítása | |
| Puskintól Glinkáig | |
| Cseh és lengyel folkloristák | |
| Karadzic és a szerb-horvát költészet | |
| Megszületik a Kalevala | |
| A folklór a skandináv országokban | |
| A folklór romantikus tanítása: "európaiul gondolkodni" | |
| A folklór a pozitivizmus idején: a filológia és a történelem között | |
| Max Müller "laboratóriuma" | 275 |
| Az árja világ értéke | |
| Müller pozitivizmusa | |
| A mítosz nyelvészeti értelmezésének módszere | |
| A nyelv, a mítoszok teremtője | |
| A vallás forrásainál | |
| A folklór varázslatos világában | |
| Kritikák és viták Müller munkásságáról | |
| Ami Müller tanításaiból ma is érvényes | |
| Benfey nyomdokain | 292 |
| India mint dogma | |
| A Pancsatantra és a mesék indiai eredete | |
| Benfey történeti-orientalista elmélete | |
| A népmesék elterjedése és keletkezése | |
| Köhler, Landau és Cosquin | |
| Az örösz történeti iskola keletkezése: Miller és Veszelovszkij | |
| A finn iskola és a történeti-földrajzi módszer | |
| Munkaeszközök | |
| A román nyelvek világában | 309 |
| A román filológia megszületése. Dieztől Paris-ig | |
| Francia nemzeti jelleg és irodalom | |
| A francia hősköltészet eredete és a "cantilena-elmélet" | |
| Rajna, a forráskutató | |
| Bédier és a XI. századi Franciaország | |
| A Fabliaux és a Légendes épiques | |
| Létezik-e "népi emlékezet"? | |
| Bédier a romantika és a romantikaellenesség között | |
| A szövegfolklór tanulmányozása | 326 |
| Childtól Nigráig | |
| A Canti popolari del Piemonte | |
| Diffúziós területek, kisugárzási központok | |
| Rubieri és a Storia della poeia popolare italiana | |
| Népköltészet és hagyományos költészet Rubieri felfogásában | |
| D'Ancona | |
| Comparetti | |
| Népköltészet és népi próza | |
| Pitré tanítása | 343 |
| A népbe vetett hit | |
| Pitré nagyobb művei: a Biblioteca, az Archivio és a Curiositá | |
| A folklór mint történelem Pitré felfogásában | |
| A népköltészet problémája | |
| A folklór hordozói és alkotói | |
| A mesék és a fejtörők eredete | |
| A folklór egysége | |
| Pitré és az összehasonlító módszer | |
| Az angol antropológiai iskola és hatása a népi hagyományok tanulmányozására | |
| Tylor és a Primitive Culture | 365 |
| Az antropológia: "beszéd az emberről" | |
| Az angol antropológiai iskola előzményei | |
| A homo sapiens mint a természet | |
| A babona mint élő maradvány (survival) | |
| Továbbélés (survival) és újjászületés | |
| Mitológia és vallás | |
| Az animizmus: a vallás gyermekkora? | |
| Tylor mint antropobiológus és mint történész | |
| Az animizmus zászlaja alatt | 380 |
| Klasszika-filológia, etnológia és folklór | |
| Mannhardt és a Monumenta mythica Germaniae | |
| Agrárkultuszok és rítusok | |
| Mannhardt természettudományos és történeti szemlélete | |
| A Cité antique-től a Psychéig | |
| Usener | |
| Dieterich | |
| A szokás mint a mindennapi élet vallási kultusza | |
| Frazer, az Advocatus diaboli | 397 |
| Frazer munkássága | |
| Az erdei király nyomdokain | |
| A mágia alapelvei Frazer megfogalmazásában | |
| A totemizmus mint mágia | |
| A folklór Frazer felfogásában | |
| Mágia és vallás | |
| "Más »előbbiek« után kutatni" | |
| Frazer munkásságának jelentősége és hatása | |
| A bennünk élő primitív ember | 415 |
| Lang és a folklór módszere | |
| Mesék, mítoszok és szokások | |
| A primitív hit kutatása | |
| Teológiai etnológia | |
| Hartland és az elbeszélésről írott tanulmányai | |
| Az elbeszélés mint hagyomány | |
| A. B. Gomme és a gyermekjátékok | |
| L. B. Gomme, a folklór teoretikusa | |
| A halhatatlan folklór | 430 |
| Anglia és a klasszika-filológia etnológusai | |
| Reinach és a vallások | |
| Reinach és az angol antropológiai iskola | |
| Marett, az iskola utolsó klasszikusa | |
| A preanimizmus fogalma | |
| A továbbélés (survival) elmélete a történeti ítélet színe előtt | |
| Az egyén értéke az etnológiában | |
| Marett Reinach ellen | |
| A folklór az utóbbi ötven esztendőben | |
| Harc a történelem területén | 449 |
| A kultúrtörténeti iskola | |
| A kultúrtörténeti iskola elődje: Ratzel | |
| A Graebner-féle Methode | |
| Etnológiai filológia | |
| Etnológiai értelmezések | |
| Schmidt atya, az etnológus és a folklórtörténész | |
| Hit a Legfelsőbb Lényben | |
| Az angol antropológiai iskola és a kultúrtörténeti iskola | |
| A történelem és a szociológia között | 462 |
| Van Gennep munkássága | |
| Folklór és biológia | |
| Folklór, történelem nélkül | |
| Egyén és közösség Van Gennep gondolatvilágában | |
| Rítusok és átmeneti szokások | |
| Van Gennep és a feltérképezés módszere | |
| Van Gennep, a francia folklór történésze | |
| Problematikájának értékei és hibái | |
| A folklór védelmében | 475 |
| Saintyves nyomdokain: a modernizmus | |
| A folklór a természettudományos és a történeti felfogás között | |
| A folklór tényei és az összehasonlítás | |
| Paganita | |
| A vallás mint mágia | |
| A bibliai folklór | |
| Les Contes de Perrault: Saintyves legmegragadóbb könyve | |
| A folklór és az emberi testvériség dogmája | |
| Egy poétika válsága | 488 |
| Benedetto Croce tanulóévei | |
| A folklórkutató Croce | |
| Népköltészet és műköltészet | |
| Még egyszer a népi átdolgozásról | |
| A folklórkutató Barbi | |
| Filológia esztétika nélkül | |
| Menéndez Pidal | |
| Népköltészet és hagyományos költészet Menéndez Pidal felfogásában | |
| Egy mítosz poétikája | 503 |
| Meier és az általa meghirdetett Rezeptionstheorie | |
| A népköltészet lényege | |
| Naumann és a lesüllyedt kulturális javak | |
| "Rendszere" forrásai | |
| Cáfolatok | |
| Gorkij felhívása | |
| A költői folklór Szokolov felfogásában | |
| Nép és értelmiség | |
| Ortutay Gyula: A magyar népköltészeti kutatás története | 519 |
| Függelék | |
| Bibliográfiai megjegyzések | 551 |
| Jegyzetek | 585 |
| Annotált névmutató | 594 |
| Névmutató | 635 |
