| Folytatódik a leltár (Előszó) | |
| 1998. január 3-4. korunk tudományáról (Naplójegyzet az "Új szintézis"-ről) | 1 |
| Az 1997. év hordaléka | |
| Dolly | |
| Az EU kiterjesztése | |
| Duna-program | |
| NATO-csatlakozás | |
| Akadémia: működőképesség, intézetkonszolidáció, stratégia | |
| Biofizika, géntechnika, klónozás | |
| A fizika, kémia, biológia "felnőttkora" | |
| A klónozás dilemmái | |
| Szintéziskényszer | |
| Víz, vízgazdálkodás | |
| Duna-völgy | |
| A Balaton | |
| Alternatíva-kutatás | |
| "Alap"-, "alkalmazott", "alkalmazó" kutatás? | |
| A tudomány használhatóságáról | |
| A fizika, kémia megrendelői | |
| Agrár-, műszaki, orvostudomány | |
| A társadalomtudományok "felnőtté válása" | |
| Szintézis és tudományszervezet | |
| Piac és állam | |
| A jövő kutatója | |
| "Szintetizáló" és "részkutató"? | |
| A III. évezred embere | |
| 1998. január 8. A főhivatású kutatóintézetek finanszírozása (Javaslat az intézetek alapfinanszírozására) | 23 |
| Kiszámíthatóság, mobilitás | |
| Alapelvek: rendszerszemlélet, átláthatóság | |
| Pénzszétosztás, preferenciák | |
| Rendszerszemlélet: alap, feladat, projekt | |
| A pénzszétosztás módszere | |
| A tudományterületekhez rendelt pénzeszközök | |
| 1998. január 10. Rendszerváltás, örségváltás, pozícióharc (Tények, kérdések, aggodalmak) | 35 |
| Összeomlástól rendszerváltásig (1920-89) | |
| A rendszerváltás (1989-94) | |
| Konszolidáció felé | |
| 1998. január 11. Kinek az Európája? (Az uniós tárgyalások elé) | 40 |
| 1998. január 20. Tudományművelés: az egyén és a szervezet autonómiája | 41 |
| Modernizáció, európaizálódás | |
| Vásárhelyi Miklós, a magánalapítványi rendszer elindítója | |
| Láng István, a rendszeresség és az aprómunka embere | |
| Személyes emlékek | |
| 1998. január 29. A megismerés öntörvényszerűsége és a társadalmi elvárások (Tudománypolitika, stratégiai kutatások és az intézethálózat fejlesztése) | 52 |
| Tudomány és piac | |
| A modernizáció igényei | |
| A kutatóhálózat kiigazítása | |
| Az intézetfejlesztések | |
| 1998. február 19. "Az akadémia nem pecsétrakó intézmény" (Ismét Bős-Nagymaros) | 56 |
| A tekintélyelvűség kudarcai | |
| Alternatíva | |
| 1998. február 20. A pozitív magyarság programja (Külföldi és hazai magyarok találkozója) | 59 |
| Nyitottság a világra | |
| Érdekeink okos képviselete | |
| Működőképesség, versenyképesség, érdekegyesítés | |
| 1998. február 20. A Duna - egész Európa ügye (Ember és természet új harmóniája) | 63 |
| 1998. február 21. Szőlő, bor, életminőség (A magyar étel- és italkultúra életképessége érdekében) | 65 |
| 1998. március 4. Diszciplínaviták indítása (Kutatási irányok a világban és itthon) | 67 |
| A világ tudományának fejlődése | |
| Preferenciák kijelölése | |
| Hazai kutatóhálózat reformja | |
| 1998. március 5. Nyelvtudomány, nyelvművelés (Az akadémiai nagyszótárról, a társadalomtudományos kézikönyvekről) | 71 |
| Akadémia és nyelvművelés | |
| A nyelv természetéről | |
| Az európai kultúra emelkedésének alapja | |
| Kutatás és karbantartás | |
| Akadémiai feladat | |
| Társadalomtudományi vállalkozásaink múltja, 1960-1996 | |
| Összefoglalások és torzók | |
| Az elakadás okai | |
| Az új bűvszó: a piac | |
| Válságmenedzselés, 1996-1998 | |
| A társadalomkutatás erősítése | |
| Perferenciaváltás hosszú távon | |
| Új pénzforrások, régi lobbik | |
| Autonomista elveink | |
| Belső fejlesztések között: a Nagyszótár | |
| A kézikönyvszerkesztésről | |
| A szerkesztőségi munkaszervezet | |
| Az "intézeti" feladat | |
| A kiadó | |
| 1998. március 25. Európa peremén, kis nemzetek hasonlóságai (A Baltikumról) | 87 |
| 1998. március 30. Tudomány, ismeretek a képernyőn (Akadémiai folyóirat a televízióban) | 89 |
| Ismeretek terjesztése | |
| Tudományos gondolkodásra nevelés | |
| Szórakoztatás | |
| Az internet versenye | |
| Eszközellátottság | |
| 1998. április 1. Tézisek a kisebbségi létről (A kisebbségkutató műhely megnyitása) | 94 |
| A jövendő Európában | |
| A 21. század uralkodó eszméi | |
| "Többségi", "kisebbségi" nemzetek Közép-Kelet-Európában | |
| 1998. április 5. A romakérdésről (kételyek, javaslatok) | 98 |
| Megkerült feszültségek | |
| Hagyományőrzés és korszerűsítés | |
| Esélyegyenlőség | |
| Elkülönülés? | |
| Az előítéletek természetrajza és forrása | |
| 1998. április 7. Történettudomány és történelemtanítás (Történelemtanárok országos konferenciája) | 103 |
| Történelemtanítás és rendszerváltás | |
| 1987-1990: Történetszemléleti reform | |
| 1990-1994: Megőrízve megújítás | |
| 1998: Integráció, informatikai konszolidáció | |
| Új világkörnyezet | |
| A politikai-gazdasági konszolidációról | |
| Az információs forradalomról | |
| Az integrációról | |
| A középosztályok szerepéről | |
| Következtetések a jövőre | |
| Alternatívák között | |
| A kis kultúrák fennmaradása | |
| Lokalitás és univerzalitás a történelemtanításban | |
| A "lokalitás" | |
| Az "egyetemes történet" fogalmáról | |
| A NAT | |
| Tematikai modernizáció a történelemtanításban | |
| A térben való gondolkodás | |
| Az állam szerepéről | |
| Ember és természeti környezet | |
| Ember és épített (technikai) környezet viszonya | |
| A világűrről, az időbeli dimenzióról | |
| Tanári továbbképzés és önképzés | |
| A tudásorientált társadalom és a tanár | |
| Önképzés és önfegyelem | |
| 1998. április 8. Agrártudomány, kutatóintézetek és szolgáltatás (Megrendelések természettudományi kutatóintézeteink számára) | 136 |
| Az Európai Unió igényei | |
| Jövőkép az agráriumról | |
| Minőség, hungarikumok, kutatás | |
| 1998. április 10. Szaktudomány, közélet, politika (Gondolatok a rendszerváltásról, 1989-1998) | 141 |
| Szakmai ethosz és proletárdiktatúra | |
| História és az 1980-as évek | |
| Németh Miklós kormányában, 1989-90 | |
| Dolgozószobából az Antall-kormányról | |
| Az Európai Unió küszöbén, 1998 | |
| Akadémiai elnök, 1996 | |
| 1998. május 4. A jövő akadémiája (Kérdések múltról, jelenről, jövőről. Közgyűlési előadás) | 155 |
| Akadémiánk az európai tudománypolitikai szervezetben | |
| Az európai és a magyar Akadémia különbözőségéről | |
| Közérdek, állami támogatás | |
| Az Európai Unió tudománypolitikája | |
| Az európai államok kutatás- és tudományszervezete | |
| Akadémiánk a magyarországi intézményrendszerben | |
| Akadémiánk: civil szervezet | |
| Akadémia és állam | |
| Autonómia és politika | |
| Akadémiánk minőségbiztosító szerepe | |
| A meritokráciáról | |
| Minőség és köztestület | |
| Meritokrácia és életkor | |
| Akadémiánk nemzeti jellege | |
| Egyetemes tudomány - "nemzeti Akadémia" | |
| Akadémiánk kultúrnemzeti alapjairól | |
| Akadémiánk hármas funkciójáról | |
| A tudományos műhely | |
| A kutatói érdekképviselet | |
| A "nemzet tanácsadója" | |
| 1998. május 7. Kémiai kutatás, kutatóintézetek, vállalkozók ("Alkalmazottak" és "alap"-kutatások) | 184 |
| Korunk tudományának természetéről | |
| A kémia felhasználói Magyarországon | |
| Az intézetek és a központi szakapparátus kapcsolatteremtő szerepe | |
| Kockázati tőke kialakítása | |
| 1998. május 13. Izrael fél évszázada (Ismét konfliktusok közepette) | 194 |
| Menedékhely | |
| Fenyegetettségben | |
| Hidegháborús ütközőpont | |
| A kelet-európai hagyományok | |
| A Szovjetunió és Izrael | |
| Nyitottság, befogadókészség | |
| 1998. július 4. Emberközpontú Európa-politika, emberközpontú tudomány (Referátum az Európa fórumon) | 202 |
| A századvég európai társadalmának megismerése | |
| Határozottabb uniós kultúrpolitika szüksége | |
| Az Európai Unió jövőképe | |
| 1998. július 6. Társadalomismeretek, társadalomtudományok az ezredfordulón (Amszterdam és a Berlini Európa Fórum után) | 207 |
| Új társadalmi jelenségek | |
| Világméretű átalakulások | |
| Európa és a "harmadik világ" | |
| Kelet-Európa | |
| Az "EU-határ" | |
| A "korszerű" általános műveltség | |
| Több emberismeret kell | |
| Gondolkodásalapú társadalom | |
| Társadalomtudományos önkritika | |
| Természetkutatók társadalmi ismeretei | |
| Kevés a társadalomkutató, hiányos a műveltségük | |
| Társadalomtudományos fejlesztések, modernizálás | |
| Szerkezetváltás igénye akadémiánkon | |
| Diszciplínaviták haszna? | |
| Szintetizáló látásmód | |
| Akadémia és posztgraduális képzés | |
| Cselekvésre képtelen autonómia? | |
| 1998. július 7. Az Európai Unió és Közép-Kelet-Európa (Keleti kiterjesztés és másként szerveződés) | 215 |
| I. tézis: Az integráció ezeréves folyamat | |
| II. tézis: A keleti peremvidék "másként szerveződése" | |
| III. tézis: Kölcsönös egymáshoz igazodás | |
| IV. tézis: EU-tagság: a modernizáció kényszere | |
| V. tézis: Kelet-Nyugat: nem ismerjük egymást | |
| VI. tézis: Rendszerváltás a fejekben | |
| VII. tézis: Közép-európaiságunk újraértékelése | |
| 1998. augusztus 10. Állam és nemzet Európában (A magyarság helye tegnap és ma) | 220 |
| Magyar tolerancia | |
| Állami szerepek | |
| Polgár és nemzet | |
| 1998. október 3. Luther Márton korszerűsége (Türelem, szolgálat, színvonal) | 229 |
| Első elv: türelem | |
| Második elv: szolgálat | |
| Harmadik elv: színvonal | |
| Optimizmus és aggodalom | |
| 1998. október 15. A kisebbségpolitika új útjai (Érzelem helyett döntsön az érdek és az ész) | 235 |
| Érdekek és konfliktusok | |
| Európai kis nemzetek közös érdekei | |
| Közép-Európa népeinek ellentétei és közös érdekei | |
| Európa és regionális integráció | |
| Szervezeteket létrehozni | |
| 1998. október 19. Fiatalkori életcélok, fiatal kutatók (Doktoranduszok pódiuma) | 247 |
| Életkori meghatározók | |
| Doktoranduszfórum | |
| Állás nélküli fiatal diplomások | |
| A másként gondolkodás letéteményesei | |
| 1998. október 20. A magyar tudomány helyzetéről, 1998 (Az országgyűlési beszámolóhoz) | 252 |
| Szellemi teljesítményeink | |
| Tudománypolitikai reform | |
| Tudománypolitika | |
| Finanszírozás | |
| Kutatásszervezet | |
| A tudomány társadalmi szerepvállalása | |
| 1998. október 24. A nyitottság korparancsa (Köszönet az "Interfaith Gold Medallion" kitüntetésért) | 259 |
| Kitáguló világ - különböző szokásrendek | |
| A világpolgárság népi gyökerei | |
| Türelmetlenség a jelenben - türelem a múltban | |
| Kölcsönös bizalom | |
| Valamiért és nem valami ellen | |
| 1998. október 28. Tudományszervezet és végrehajtó hatalom | 266 |
| 1998. november 2. A tudás és erkölcs becsülete (A magyar tudomány napja, 1998) | 270 |
| Tudásalapú társadalmi értékrend | |
| Kis nemzetek az ipari-technikai forradalomban | |
| A tudományos értelmiség szerepe | |
| Együtt gondolkodni a társadalommal | |
| 1998. november 4. Kölcsönös nyíltsággal a közös múltról (Magyar megfontolások a Soáról) | 277 |
| Szélesebb látószög | |
| Zsidó-keresztény közös gyökér | |
| Viszonyunk az Európán kívüli népekhez | |
| Konfliktusok feloldása: nyíltsággal | |
| Befogadás-kirekesztés nemzeti történelmünkben | |
| Befogadások, kirekesztések | |
| Kölcsönös egymást befogadás | |
| A sikertörténet alapjai | |
| A kölcsönös nyíltság akadályai | |
| A rendszerváltás szociális rázkódtatásai | |
| A történészek felelősségéről | |
| A tévedés beismerésének hiányáról | |
| Az üldözöttség és az ellenállás érdemvadászatáról | |
| A jövő körvonalai | |
| Integráció, információs társadalom, identitáspluralizmus | |
| 1998. november 5. Kutatás, kutatásszervezet és tudománypolitika az Európai Unióban (Vitakérdések) | 289 |
| Első kérdés: kutatói jövő az Európai Unióban | |
| Második kérdés: az EU jövőbeli tudománypolitikája | |
| Harmadik kérdés: az EU várható preferenciái a tudománytámogatásban | |
| Negyedik kérdés: az állami tudománypolitika szerepe az Európai Unióban | |
| Ötödik kérdés: a magyar tennivalókról | |
| 1998. november 15. Kutatóként az adminisztrációban (Tudománypolitika tegnap és ma) | 301 |
| 1998. november 20. A tudományos tisztviselő (V. Windisch Éva, 1924-1993) | 305 |
| 1998. november 23. Kutatás és tudományos könyvtáraink | 309 |
| Az információs társadalom kihívásai | |
| Tudománypolitika és tudományos könyvtár | |
| Korunk tudománya és könyvtáraink | |
| A megismerési folyamat változásai és a gyűjtemények | |
| A könyvtárosi munka az informatika korában | |
| A kis nemzeti kultúrák tudományos könyvtárai | |
| A könyvtárral szembeni diszciplínaigények | |
| Az akadémiai cselekvési programról | |
| A központi könyvtárról | |
| Köz- és tudományos könyvtárak | |
| Gyűjtőkör | |
| Intézeti könyvtárak | |
| 1998. december 2. Fizikai kutatások és intézethálózatuk (A KFKI konszolidációban) | 321 |
| Fizikai kutatások Magyarországon, 1930-1990 | |
| Privatizáció, visszafejlesztés, 1989-1992 | |
| Viták a kutatásszervezetről | |
| Súlypontváltás a fizikai kutatásban? | |
| Értelmes célok az embereknek | |
| A kutatóközpontok jövője | |
| 1998. december 3. Ökológiai kutatás és közép-kelet-európai monitoring-rendszer (Ökológiai központ terve és indulása) | 331 |
| 1998. december 7. Állandóság és reformkészség (Közgyűlési beszámoló) | 337 |
| A "kutató egyetem" jelszaváról | |
| Minőség-visszaesés | |
| Tárcabelügy az integráció? | |
| "Tömeges" és "minőségi" képzés | |
| Széljegyzetek az országgyűlési beszámolóhoz | |
| Pártok és bizottságok között | |
| A magyar tudomány helyzetéről | |
| Tudománypolitika után tudományról beszéljünk | |
| Új szintézis felé | |
| Rendszeresség, kiszámíthatóság | |
| Akadémiai minősítés, utánpótlás | |
| Könyvtár, kiadó, lexikon, világkongresszus | |
| Az "új szintézis" előkészítése | |
| Intézetkonszolidáció | |
| Alapellátás, bér | |
| Ismét: független kutatóhálózatok Európában | |
| Kutatóintézeti autonómia | |
| A jövő év | |
| 1998. december 15. A tudomány világkonferenciája Budapesten | 361 |
| A világkonferencia "haszna" | |
| Hogyan került Budapestre | |
| Szervező: az országos autonómia | |
| 1998. december 28. A tudományról szóló országgyűlési viták tanulságai (Előszó az első országgyűlési beszámoló közreadásához) | 368 |
| Az első jelentés és vitája, 1996. május-december | |
| Tanulságok 1998-ban | |
| 1999. január 23. Öregember, a tudomány és a kultúra (Fejtő Ferencről, Balogh Jánosról) | 373 |
| Autonómia a kultúrában | |
| Fejtő Ferenc, az európai magyar | |
| Balogh János, a hazai ökológia úttörője | |
| Az életkor hosszabbodása, szellemi frissesség | |
| Európa igazi értéke: az "emberanyag" | |
| Tízéves a Pro Cultura | |
| 1999. január 27. Támogatott kutatóhelyek és tudománypolitika | 385 |
| Állandóság kontra mobilitás | |
| A támogatott kutatóhelyek előnyei | |
| Viták, útkeresések a világban | |
| A jövőre vonatkozó terveink | |
| 1999. február 2. Az induló Akadémiai Klubról (Új társasági életforma) | 394 |
| Az egyszeri élet megélése | |
| A klub keletkezése és céljai | |
| Konszenzusteremtő politika segítése | |
| Gyökeret eresztő vállakozók | |
| Klubunk szervezete | |
| 1999. február 4. Felújított székház és akadémiai célok (Az édekegyesítés szimbólumai) | 404 |
| Akadémiai célok és az épület | |
| Folyamatosság, minőség | |
| A közéleti Akadémia | |
| 1999. február 9. Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett (Folyamatosság és újat kezdés a tudományban) | 411 |
| Önbecsülésünk feltétele | |
| 1949: megtört hagyomány | |
| 1998. A harmónia helyreállítása | |
| Működésünk rendszeressége | |
| 1999. február 22. Az ipari-technika forradalmak természetéről (Információs társadalom) | 415 |
| Kölcsönviszony ember és technika között | |
| Az ipari-technikai forradalom - társadalmi forradalom | |
| Társadalmi befogadás | |
| Természet- és embertudományok új szintézise | |
| Információs forradalmak (10-20. század) | |
| Az érintkezési kultúra forradalmai | |
| A három információs forradalom | |
| A jövő kilátásai | |
| Információs forradalom Kelet-Európában | |
| A politikai rendszer összeomlása | |
| A termelésszervezés változásai | |
| Kihívás a tudományműveléssel szemben | |
| Magyarország, 2000 | |
| Korunk érintkezéskultúra-váltásáról | |
| A kutatás, felsőoktatás | |
| A társadalmi különbségek fokozódásáról | |
| 1999. február 23. Az akadémiai díjak új rendszere | 432 |
| A magyarországi díjak típusai | |
| Akadémiánk új helyzetben | |
| Az akadémiai díjak két típusa | |
| Az MTA díjai | |
| Akadémiára bízott díjak | |
| 1999. február 26. A termelés és a kutatásszervezet közelítése érdekében (Szerződés a General Electrickel) | 439 |
| 1999. március 18. A bor | 442 |
| 1999. március 20. A székfoglalók új rendje (Az új publikációs rendszer célja) | 444 |
| A tudomány fejlődésének igénye | |
| Akadémiánk lehetőségei | |
| Kutatói jegyzetek, kérdések székfoglalókról | |
| 1999. március 24. A cigánykérdésről tabuk nélkül (A cigányok Magyarországon c. kötet kapcsán) | 450 |
| Együtt a cigányokkal | |
| Rasszizmus ma | |
| Átalakulóban lévő roma társadalom | |
| Az integráció feltételei | |
| A kölcsönösség elve | |
| Idegenellenességek különbözősége | |
| A romakérdés: európai kérdés | |
| 1999. április 7. Kémia: alapkutatás, alkalmazott kutatás, termelés (Az izotóp- és felületkémiai intézet évfordulóján) | 458 |
| Kutatás, hatósági funkciók, oktatás | |
| A termelés kihívása és a kutatásszervezet | |
| A kémiai kutatás intézetei Európában | |
| A főhivatású kutatóintézetek Magyarországon | |
| Az új szintézis igénye | |
| Az állami szerepvállalás | |
| 1999. április 25. Agrárkutatás és az új korkihívások (Az agrártudományok osztálya és Martonvásár 50 éves) | 468 |
| Az agrárium értelmezéséről | |
| Lokális emberi kötelezettségünk | |
| A kutatók gondolkodási hagyománya | |
| Az új szintézis igénye | |
| 1999. május 3. Új szintézist! (Számvetés. Közgyűlési beszámoló) | 473 |
| Tudományos-technikai forradalom | |
| Közkulturális értékrendváltás | |
| Hazai rendszerváltás | |
| A magyar tudomány és Akadémiánk helyzete | |
| Közgyűléseink | |
| Akadémiánk a tudomány műhelye | |
| Diszciplínaviták | |
| Intézethálózat | |
| Tanszéki kutatócsoportok | |
| Könyvtáraink | |
| A külkapcsolatok reformja | |
| Működőképes, rendezett szervezet | |
| Kormány, Országgyűlés, OMFB | |
| A Költségvetés feljavítása | |
| A köztestületiség | |
| Határokon túli magyar kutatók | |
| Területi bizottságok | |
| Akadémiai minősítés | |
| A díjrendszer reformja | |
| Emlékbeszédek: folyamatosság a gondolkodásban | |
| A rendszeresség tudományos hazsznáról | |
| Akadémiai Klub | |
| Hagyományunk: az osztálykeret | |
| A vezetésben: kollektív bölcsesség, egyéni döntésképesség | |
| Az MTA a nemzet tanácsadója | |
| Az MTA a hazai tudomány érdekképviselője | |
| Tudományos érdekképviselet | |
| Szociális érdekképviselet | |
| Nyitás a vállalkozók felé | |
| Nyitás a társadalom felé | |
| Csak szabadon szolgálhat a szellem | |
| Bibliográfia (Glatz Ferenc írásai, előadásai, interjúi, 1998. január - 1999. május) | 507 |
