Előszó
Az Egyesült Nemzetek 189 tagállama 2000-ben, a Millenniumi Csúcson elkötelezték magukat amellett, hogy 2015-ig megvalósítják az ún. Millenniumi Fejlesztési Célkitűzéseket. A millenniumi fejlesztési célok elérésével becslések szerint 500 millió embert lehetne kiemelni a rendkívüli szegénységből, és több millió életet megmenteni. A fejlesztési célok között szerepel többek között a súlyos szegénység és az éhínség visszaszorítása, a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatás lehetővé tétele, a gyermekhalandóság megfékezése, a környezeti erőforrások csökkenésének visszafordítása, a szegény országok adósságának mérséklése, vagy a gyógyszeripari vállalatokkal együttműködve elérhetővé és megfizethetővé tenni az alapvető gyógyszereket a fejlődő országokban. Szinte látom magam előtt, ahogy a Kedves Olvasó most a fejéhez kap, és azt gondolja „Te jó Isten, már megint egy csapat holdkóros álmodozó a nagyratörő, utópisztikus terveikkel, akik még abban sem értenek egyet, hogy az őket tömörítő szervezet hogyan működjön."
Meggyőződésem, hogy a helyzet nem ennyire reménytelen. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a 21. század kihívásainak kezeléséhez a nemzetközi közösségnek erős, megújult, jól működő nemzetközi szervezetekre van szüksége. Az elmúlt években az ENSZ-reform valamennyi területén előrelépés történt, és számos olyan fontos intézmény kezdte meg működését, mint például az Emberi Jogi Tanács vagy a Békeépítő Bizottság. Tény azonban, hogy a további eredmények eléréséhez, és a fent említett nagy ívű célok megvalósításához egyéb területeken is megújulásra van szükség. Elkerülhetetlen a világszervezet menedzsmentjének reformja, a Közgyűlés "újjáélesztése", de ugyanilyen fontosságú az ENSZ környezetvédelmi és fejlesztési rendszerének megújítása. Az ENSZ-rendszer belső koherenciájának javítása a fejlesztés, a humanitárius segítségnyújtás és a környezetvédelem terén a világszervezet megújításának elengedhetetlen feltételei. Ugyanilyen fontos probléma, hogy a Biztonsági Tanács napirenden lévő reformja a nemzetközi politikai és gazdasági erőviszonyokban bekövetkezett változásoknak megfelelően, és azokat mintegy leképezve történjen.
A fejlesztés és a biztonság összefüggése egyértelmű. A szegénység megszüntetése a politikai stabilizáció előfeltétele, hiszen a kirívó szegénység közvetlenül vagy közvetve, de hozzájárul a konfliktusok kialakulásához, a bukott államok létrejöttéhez, táptalaja a terrorizmusnak és a nemzetközi szervezett bűnözésnek. A Millenniumi Fejlesztési Célkitűzések megvalósítása, és az ehhez elengedhetetlen ENSZ-reform éppen ezért minden tagállamnak, így Magyarországnak is alapvető érdeke és egyben kötelezettsége is.
Simái Mihály akadémikus, az ENSZ Társaság elnöke és az ENSZ Akadémia 2008 egyik előadója - e könyvben is olvasható előadásában - feltette a kérdést: "Kinek van szüksége az ENSZ-re?" Én ezt egy kicsit kibővítve kérdezném: "Kinek van szüksége egy megújult, hatékonyan működő ENSZ-re?" Bár az erre vonatkozó választ Ő részletesebben fejtette ki. az általa mondottak lényegével egyetértek: Mindenkinek.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal