| Előszó | 7 |
| Globális környezeti problémák és a riói megállapodások | 8 |
| A biológiai sokféleség jelentősége és a megőrzéséről szóló nemzetközi egyezmény | 10 |
| A biológiai sokféleség fogalma és szintjei | 10 |
| A biológiai sokféleség változásai a földtörténeti múltban | 10 |
| Biológiai sokféleség a jelenkorban - Antropogén veszélyeztető tényezők | 13 |
| A biológiai sokféleség hazánkban és a Kárpát-medencében | 18 |
| Biológiai Sokféleség Egyezmény | 22 |
| Az Európai Unió tevékenységei és középtávú célkitűzései a biológiai sokféleség védelmében | 25 |
| Hazai feladatok és teljesítésük | 26 |
| Cartagenai Jegyzőkönyv a biológiai biztonságról | 28 |
| A géntechnológia főbb fogalmai, területei és céljai | 28 |
| A genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos tudományos és társadalmi nézetek | 29 |
| Támogató nézetek | 29 |
| A kockázatokat hangsúlyozó nézetek | 30 |
| A géntechnológiai tevékenység alakulása a világban | 31 |
| A genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos nemzetközi szabályozás | 33 |
| A biológiai biztonsággal kapcsolatos nemzetközi szabályozás előtörténete | 33 |
| A Cartagenai Jegyzőkönyv előkészítése és hatálybalépése | 34 |
| A jegyzőkönyv célja és főbb tartalmi elemei | 35 |
| A jegyzőkönyv megvalósításának nemzetközi eszközei | 38 |
| Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és a Kiotói Jegyzőkönyv | 42 |
| Az éghajlatváltozás kockázata és a nemzetközi egyezmény kidolgozása | 42 |
| Az egyezmény célja és főbb tartalmi elemei | 42 |
| Kiotói Jegyzőkönyv | 44 |
| Nemzetközi együttműködés és hazai programok az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, az egyezmény végrehajtására | 46 |
| A sivatagodás mint globális probléma | 48 |
| A sivatagodás okai és következményei | 48 |
| A sivatagodás elleni küzdelemről szóló egyezmény (UNCCD) | 52 |
| Előzmény és az egyezmény elfogadása | 52 |
| Nemzeti cselekvési programok és a partnerség | 53 |
| Az egyezmény intézményrendszere | 54 |
| Pénzügyi háttér | 55 |
| A sivatagodás elleni küzdelem regionális vetületei | 56 |
| A sivatagodás elleni küzdelem helyzete Magyarországon | 57 |
| Nemzeti együttműködés az erdők védelméről és fenntartható hasznosításukról | 61 |
| Az erdők szerepe | 61 |
| A fenntartható fejlődést biztosító erdészeti eszközök a riói "Föld-csúcs" után | 63 |
| A biodiverzitás megőrzése és az ökoszisztéma-szemlélet alkalmazhatósága az erdőgazdálkodásban | 67 |
| Biodiverzitás-fenntartás az erdőgazdálkodásban. A tartamosság elvének és a Biodiverzitás Egyezmény ökoszisztéma-szemléletének összehangolása | 68 |
| A nemzetközi erdészeti folyamat magyar szempontból | 69 |
| Az erdészet és a hazai erdőállapot társadalmi megítélése | 71 |
| A magyar erdők állapota az ENSZ EGB és a FAO erdőleltár szerint (Állami Erdészeti Szolgálat, ÁESZ, 1999) | 71 |
| A globális környezeti problémák és a nemzetközi megállapodások összefüggései | 75 |
| A földi környezet összetevői, különösen a légköri üvegházhatás, a biológiai sokféleség, az erdők és a talajtakaró közötti összefüggések | 75 |
| A földi légkör összetétele, tulajdonságai és a többi környezeti elem | 75 |
| Az élővilág és a környezeti rendszer más összetevői | 76 |
| A sivatagodás kapcsolata más globális környezeti folyamatokkal | 77 |
| A nemzetközi megállapodások továbbfejlesztése és a globális folyamatok kapcsolatainak figyelembevétele | 78 |
| A riói megállapodások elvei, intézményei, intézkedései közötti kapcsolatok, hasonló megközelítések | 78 |
| Rövidítések magyarázata | 80 |
| Irodalom | 81 |
| 1. melléklet: Egyezmény a Biológiai Sokféleségről | 84 |
| 2. melléklet: Cartagenai Jegyzőkönyv a biológiai biztonságról | 100 |
| 3. melléklet: ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény | 116 |
| 4. melléklet: Kiotói Jegyzőkönyv | 129 |
| 5. melléklet: ENSZ egyezmény a sivatagodás elleni küzdelemről | 142 |
| 6. melléklet: Nemzetközi megállapodás az erdő alapelvekről | 160 |
| 7. melléklet: A Biodiverzitás Egyezmény erdei biodiverzitás-védelmi programja | 164 |
| 8. melléklet: Az ökoszisztéma-szemlélet elemei (Malawi alapelvek) | 166 |
