Globalizáció és/vagy posztmodern

Előszó

A filozófia utolsó harminc éve a filozófiai gondolkodás két nagy áramát emelte a történelem és a társadalom tényleges alakításának szintjére. az egyik a neoliberlizmus-neopozitivizmus gondolkodói módszertanának, fogalomalkotásának megújítása volt, amely eredményesen állította helyre az egykori Bécsi Kör pozitivizmusának folytonosságát, fogalmazta meg már a harmincas években a marxizmusból kiábrándultak új, antikommunista neoliberalizmus perspektíváit mind a politikában, mind a gazdaságban, mind pedig a filozófiai módszertanban. A másik a posztmodern gondolkodási komplexuma volt, amely a neomarxizmus és a strukturalizmus együttes és ugyancsak váratlan letűnésével került hasonlóan startégiailag mindenoldalúan döntő helyzetbe.
Tanulmányaink gyűjteményének alcíme a "jelen elmélete". Itt nemcsak az "elmélet", de a "jelen" új fogalma is alapos magyarázatra szorul. Ami az "elmélete"-t illeti, a teljességre irányuló őszinte vágyunk ellenére e kötet természetesen csak szerény hozzájárulást tud nyújtani a jelen egy lehetséges teljes teóriájához. Ami pedig a "jelen"-re vonatkozik, különbséget kell tennünk a történeti-kronológiai és a filozófiai "jelen" között. Előbbi a jelennek a társadalmi érzékelésben világosan megjelenő alakzata. Az utóbbi olyan állapot, amelynek teoretikus és nem-teoretikus leírása és értelmezése még nincs befejezve. A filozófiai jelen még akkor is ismeretlen, ha azt történeti-kronológiai értelemben a társadalmi érzékelés már pontosan a maga helyére tudja tenni. Ez a helyzet a posztmodernnel is. A történeti-kronológiai jelent már sok tekintetben (ha nem is kizárólagosan) posztmodernként érzékelhetjük, miközben a filozófiai jelennek (ha nem is kizárólagos) posztmodern leírásával még nem készültünk el... Vissza