Gödöllő irodalmi emlékei

Fülszöveg

Halászná Várady Ildikó 1933-ban született Budapesten, pedagógus szülők gyermekeként. 1955-ben szerezte angol-magyar szakos tanári diplomáját az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemen. Ekkor a gödöllői gimnázium első kinevezett tanára lett. Itt tanított nyugdíjazásáig, 1988-ig. Ezután Aszódra, Péeelre, majd a Madách Imre Szakmunkásképzőbe került. Jelenleg a premontrei gimnáziumban tanít. 1955-től aktívan részt vett Gödöllő kulturális és társadalmi életében. Először Bolyáry Sárika irodalmi körének volt tagja, majd az öntevékeny csoportok rendezőinek képzésén vett részt és kapott rendezői minősítést. A Járási Könyvtár „Irodalmi, zenei séták" című sorozatának volt előadója, szervezője, rendezője, majd az „Irodalmi művek zenében és prózában" című sorozat előadója. A Juhász Gyula Irodalmi színpad rendezője és előadója, a gimnázium színjátszó körének rendezője. 1961-ben idegenvezetői szakképesítést szerzett, majd alapfokú könyvtárosi vizsgát tett.
1989-ben újjászervezte a gödöllői 1105.... Tovább

Fülszöveg

Halászná Várady Ildikó 1933-ban született Budapesten, pedagógus szülők gyermekeként. 1955-ben szerezte angol-magyar szakos tanári diplomáját az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemen. Ekkor a gödöllői gimnázium első kinevezett tanára lett. Itt tanított nyugdíjazásáig, 1988-ig. Ezután Aszódra, Péeelre, majd a Madách Imre Szakmunkásképzőbe került. Jelenleg a premontrei gimnáziumban tanít. 1955-től aktívan részt vett Gödöllő kulturális és társadalmi életében. Először Bolyáry Sárika irodalmi körének volt tagja, majd az öntevékeny csoportok rendezőinek képzésén vett részt és kapott rendezői minősítést. A Járási Könyvtár „Irodalmi, zenei séták" című sorozatának volt előadója, szervezője, rendezője, majd az „Irodalmi művek zenében és prózában" című sorozat előadója. A Juhász Gyula Irodalmi színpad rendezője és előadója, a gimnázium színjátszó körének rendezője. 1961-ben idegenvezetői szakképesítést szerzett, majd alapfokú könyvtárosi vizsgát tett.
1989-ben újjászervezte a gödöllői 1105. Erzsébet királyné cserkészcsapatot, amelynek parancsnoka volt 1996-ig. 1989-92-ig az újjáélesztett Magyar Cserkészleány Szövetség első elnöke (a Szövetség 3. elnöke), a Gödöllői Cserkészcsapatok Egyesületének elnöke volt, majd a Gödöllői Nemzetközi Cserkész Emléktábar-Alapítvány titkára lett. Aktívan részt vett az 1993-as Jámboré^ Emléktábor és az 1999-es Pax-Ting megemlékezések és nemzetközi cserkészleány konferencia megszervezésében és lebonyolításában, s két nemzetközi világtábor emlékére állított emlékmű a „cserkész- ; 1 szobor", illetve domborműveinek elkészíttetésében (1994, 1999). Pedagógus munkája helytörténeti gyűjtésének eredménye ez a könyvi
(Szabó Margit) Vissza