Faust

Előszó

Johann Wolfgang Goethe (1749-1832) a világirodalom egyik legnagyobb alakja. Mély humanizmusa, mély hite az ember alkotóerejében, nagyszabású törekvése az élet sokoldalú megismerésére, ma is a haladás zászlóvivői közé emelik.
Életében rendkívüli események történnek. Mély forradalmi válság szánt keresztül Európán. A németalföldi fölkelés a Habsburgok, Pugacsové a cári zsarnokság ellen, Horea lázadása Erdélyben, Kosciusko küzdelmei Lengyelországban... Kortársa a francia enciklopedisták úttörésének, a francia forradalomnak. Éber figyelemmel kíséri a francia osztályharcok alakulását, Napoleon emelkedését és bukását, a francia júliusi forradalmat. Tapsol és együttérez Schiller, Byron, Puskin és Heine költői tevékenységével. Levelez Kanttal, érintkezik Hegellel. Bírája a klasszikus német idealistáknak. Sokoldalú és enciklopedikus fő mind érdeklődésében, mind teljesítményeiben. Mint író nemcsak az irodalom minden műfajában, a versben, a drámában, a regényben alkot maradandót, de mestere a műalkotás, az irodalom elméletének is. Számos irányban érzékeny és termékeny elme. Szokatlan sodrású akarat, szakadatlan cselekvő. Mély realista, sőt materialista gondolkodó: Spinoza híve. A természetet nemcsak mint művész tükrözi, de int materialista tudós kutatja. Nagy természetbúvár. Az optika és a színelmélet terén végzett kutatásait hajlandó többrebecsülni, mint a költészetét s tényleg kiemelkedő természettudós. Vissza