Előszó
Részlet a kötetből:
FÖLAJÁNLÁS.
Közelgtek-ujra, ingó tünemények
Kiket korán derengve láthaték,
Vajon ez egyszer tán leköthetnélek,
A régi ábránd most is vonz-e még?
Tódúltok? Jó ! Ám...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
FÖLAJÁNLÁS.
Közelgtek-ujra, ingó tünemények
Kiket korán derengve láthaték,
Vajon ez egyszer tán leköthetnélek,
A régi ábránd most is vonz-e még?
Tódúltok? Jó ! Ám jertek, pára-lények,
A mint kikölt a ködös sűrüség.
Szivembe csap, mint ifjúkor varázsa,
Lélekjárástok bűvös szélcsapása.
Ti véletek sok víg nap tarka képe,
Sok drága árnyék jő s mulat velem.
Fölzeng, mint elhalt monda töredéke,
Első barátság, első szerelem.
Felsajg a bú. A panasz visszatérve
Végigfut e tekergő életen
S idézi mind, a kik korán elhalva
A lét javával, hajh, meg lőnek csalva.
Vissza