Bírói jogvédelem az Európai Unióban - Lisszabon után

Tartalom

Előszó 15
I. A jogvédelem alapjai, általános elméleti kérdései
1. A jogvédelem alapjairól, fogalmáról és uniós jogi sajátosságairól 19
1.1. A jogvédelem történeti alapjai 19
1.2. A jogvédelem fogalma 29
1.3. A jogvédelem intézményei az Európai Unióban 30
1.4. A jogvédelem szintjei 32
1.4.1. A bírói jogvédelem sajátosságai 33
1.4.2. A bírói jogvédelem uniós jogi intézményei 35
1.5. Az uniós jogrendszer általános jellemzői 41
2. A jogvédelem előfeltétele: a jog ismerete 44
2.1. Jogforrások az Európai Unióban 44
2.1.1. Az elsődleges jogforrások 45
2.1.2. A másodlagos jogforrások 46
2.1.2.1. Az Unió kötelező jogi aktusai 47
2.1.2.2. Az Unió nem kötelező aktusai 48
2.1.2.3. Tipikus és atipikus aktusok 49
2.1.2.4. Nevesítetlen jogforrások 50
2.1.2.5. Jogforrási hierarchia 51
2.1.2.5.1. Jogalkotási aktusok 51
2.1.2.5.2. „Nem jogalkotási" jogi aktusok 52
2.1.2.5.2.1. Felhatalmazáson alapuló aktusok 52
2.1.2.5.2.2. Végrehajtási aktusok 52
2.1.2.6. Néhány - jogvédelmi szempontból fontos - formai szabály 53
2.1.2.7. A közös kül- és biztonságpolitika jogforrási rendje 53
2.1.3. Speciális jogforrások 54
2.2. Összegzés 55
3. A bírói jogvédelem egy jelentős aspektusa: az Európai Bíróság által kialakított doktrínák 56
3.1. A közvetlen alkalmazhatóság 57
3.2. Közvetlen hatály
3.2.1. A Szerződés rendelkezéseinek közvetlen hatálya 57
3.2.2. Az Európai Unió által kötött nemzetközi szerződések közvetlen hatálya 59
3.2.3. A rendeletek közvetlen hatálya 60
3.2.4. A határozatok közvetlen hatálya 62
3.2.5. Az irányelvek közvetlen hatálya 62
3.2.5.1. Az irányelvek horizontális közvetlen hatályának problematikája 64
3.2.5.2. A jövő lehetséges útjai 64
3.2.5.3. Összegzés 66
3.2.6. A vélemények és ajánlások közvetlen hatálya 67
3.3. Az értelmezési kötelezettség doktrínája - avagy az uniós jog közvetett hatálya 67
3.4. Az uniós jog szupremáciája 68
3.5. Az uniós jog elsőbbsége 71
3.5.1. A Cross-féle pre-emption modell 74
3.6. Az általános jogelvek 75
3.6.1. Az arányosság elve 76
3.6.2. Az egyenlőség elve 77
3.6.3. A jogbiztonság elve 79
3.6.4. Az alapjogok 81
3.6.4.1. Az alapjogok védelme 82
3.6.4.1.1. Az Alapjogi Charta 83
3.6.4.1.2. Az Alapjogi Chartához fűzött magyarázatok 87
3.6.4.1.3. Az alapjogok jövőbeli kihívásai 112
3.6.4.1.4. Alapjogok az Európai Bíróság gyakorlatában 113
3.6.5. Az eljárási jogosítványok elve 117
3.6.5.1. Természetes igazságosság vagy az igazságos meghallgatáshoz való jog 117
3.6.5.2. Indokolási kötelezettség 118
3.6.5.3. Fair eljárás 118
3.6.5.4. A védelemhez való jog 119
3.6.6. Az Alapjogi Chartában az igazságszolgáltatással kapcsolatban megemlített jogok 119
3.6.6.1. A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való 120
3.6.6.2. A büntetőeljárás klasszikus elvei 122
3.6.7. A jövő kérdései 124
3.6.7.1. Különböző jogvédelmi célkitűzések v. paralel jogvédelem 124
4. Értelmezési elsődlegesség mint jogvédelmi eszköz 129
4.1. Bírói jogértelmezés mint a jogvédelem eszköze 131
4.2. Jogértelmezés kontra jogfejlesztés 132
4.3. A klasszikus jogértelmezési kánon 132
4.4. A klasszikus értelmezési kánonon túli, illetve az uniós jog sajátosságaiból fakadó értelmezési módszerek 134
4.4.1. Analógiás jogértelmezés 134
4.4.2. Jogdogmatikai értelmezés 135
4.4.3. Jogalkotói akarat, szándék szerinti értelmezés 136
4.4.4. A teleologikus (célkutató) értelmezés 136
4.4.5. Effet utile elv 138
4.4.6. A dinamikus jogértelmezés 138
4.4.7. Autonóm értelmezés 139
4.4.8. A jogösszehasonlító módszer 140
4.4.9. A különböző nyelvi változatok szerinti értelmezés 141
4.4.10. A „valaminek a fényében" való értelmezés 141
4.4.10.1. A Szerződés fényében való értelmezés 141
4.4.10.2. Jogelvek fényében történő értelmezés 142
4.4.10.3. „Precedensek" fényében történő értelmezés 142
4.4.10.4. Nemzetközi egyezmények fényében való értelmezés 143
4.4.10.5. Az alapjogok fényében való értelmezés 143
4.4.10.6. A tagállamok közös alkotmányos hagyományai fényében történő értelmezés 144
4.4.10.7. Erkölcsi értékek, közös jogi hagyományok, szokások fényében való értelmezés 144
4.4.11. Több módszer együttes alkalmazásával történő komplex értelmezés 145
II. A Bírói jogvédelem különös kérdései, eljárásjogi aspektusai
5. Bírói jogvédelem közvetlenül: az Európai Bíróság és a Törvényszék esetjoga a közvetlen eljárásoknál (semmissé nyilvánítási per, mulasztási per, kártérítési per) a magánfelekre érvényesülő perelőfeltételekről 149
5.1. Semmissé nyilvánítási per 149
5.1.1. A jogalkotási aktusok, továbbá harmadik személyekre joghatással járó jogi aktusok jogszerűségének vizsgálatára vonatkozó eljárás 149
5.1.2. Keresetindítási jogosultság 150
5.1.3. A nem privilegizált keresetindításra jogosultak keresetindításának feltételei 152
5.1.3.1. Neki címzett jogi aktus 152
5.1.3.2. A közvetlen érintettség 152
5.1.3.3. A személyes érintettség 153
5.1.3.4. A rendeleti jellegű jogi aktusok 154
5.1.4. Az Unió szerveit és hivatalait létrehozó jogi aktusok által meghatározott külön feltételek 156
5.1.5. Jogvédelmi hozadékok a Lisszaboni Szerződés módosításai révén 156
5.1.6. Az érvénytelenség jogalapjai 157
5.1.7. Határidők 159
5.1.8. Érvénytelenség kérdései előzetes döntéshozatali eljárásban 160
5.1.9. Speciális semmissé nyilvánítási eljárások 161
5.2. Mulasztási per 163
5.2.1. A mulasztási per kezdeményezésének joga 163
5.2.2. Intézkedés kötelezettsége 164
5.2.3. Előzetes felszólítás 166
5.2.4. A természetes vagy jogi személyek keresetindítását korlátozó rendelkezések 167
5.2.5. Az eljárás peres szakasza 168
5.3. Jogvédelem uniós intézmények, szervek károkozása esetén 168
5.3.1. Az Unió kontraktuális felelőssége 169
5.3.2. Az Unió deliktuális felelőssége 169
5.3.2.1. A felelősség feltételei 169
5.3.2.1.1. Jogsértő magatartás 170
5.3.2.1.1.1. Felelősség jogszerű magatartás esetén 173
5.3.2.1.2. A kár fogalma 174
5.3.2.1.3. Okozati összefüggés 174
5.4. Az eljárások összefüggései 175
5.5. A jogvédelem áttételes eszköze: kötelezettségszegési eljárás 176
6. Bírói jogvédelem közvetlenül: a nemzeti bíróságok előtt közvetlenül az uniós jogon alapuló igényérvényesítés 178
6.1. Az igényérvényesítés elvei 178
6.1.1. Nemzeti eljárási autonómia elve 178
6.1.2. Az eljárások egyenértékűségének elve 179
6.1.3. Az uniós jog tényleges érvényesülésének elve 180
6.1.4. Lojalitási klauzula 182
6.2. Az egyes érvényesíthető igények 183
6.2.1. Pénzügyi természetű követelések 183
6.2.1.1. Jogalap nélkül beszedett pénzügyi terhek visszakövetelése 183
6.2.1.2. Jogalap nélkül megtagadott kifizetések 188
6.2.2. Új bírósági hatáskörök 189
6.2.2.1. Bírósági felülvizsgálat lehetősége uniós jogi alapon 189
6.2.2.1.1. Sajátos bírósági felülvizsgálat lehetősége uniós jogi alapon: az ügy újratárgyalása 190
6.2.3. Az eljárások jellegének átalakítása 192
6.2.4. Ideiglenes intézkedés 193
6.2.5. Új jogorvoslatok biztosítása 197
6.2.6. Az új jogorvoslatok biztosításának elve kártérítési felelősség telepítésével 198
6.2.6.1. A kártérítési felelősség feltételei 200
6.2.7. Kötelezettség az uniós joggal ellentétes nemzeti szabály félretételére 204
6.3. Magánjogi jogérvényesítés 206
6.3.1. Értesítési kötelezettség 209
6.3.2. Amicus curiae 209
6.3.2.1. Az amicus curiae és az előzetes döntéshozatali eljárás egymáshoz való viszonya 210
6.3.3. A Bizottság korábbi joggyakorlatának figyelembevétele 210
6.3.4. Ítéletek megküldésének kötelezettsége 211
6.3.5. A Bizottság vizsgálati jogosítványainak a nemzeti jogalkalmazók bevonásával történő megerősítése 211
6.3.6. Keresetindításra való jogosultság 213
6.3.7. A bizonyítékokhoz való hozzáférés 216
6.3.8. Nemzeti versenyhatóságok határozatainak kötelező ereje 217
6.3.9. A vétkesség követelménye 217
6.3.10. Kártérítés 218
6.3.11. Az árnövekedés áthárítása 219
6.3.12. Az elévülési idők 219
6.3.13. A kártérítési kereset költségei 220
6.3.14. Az engedékenységi politika és a kártérítési keresetek közötti kapcsolat 220
7. Bírói jogvédelem közvetetten: az előzetes döntéshozatali eljárás 222
7.1. Az előzetes döntéshozatali eljárás fogalma 222
7.2. A Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatására vonatkozó hatásköre 224
7.3. Az EUMSz 267. cikke 225
7.4. Az érintett joganyag 226
7.5. Az előterjesztő szerv bíróság jellege 227
7.5.1. A szervet jogszabály alapítja 228
7.5.2. A szerv állandó jelleggel működik 228
7.5.3. A szerv jogszabályok alapján hozza döntését 229
7.5.4. A szerv kontradiktórius eljárása 229
7.5.5. A szerv kötelező hatásköre 230
7.5.6. A szerv függetlensége 231
7.5.7. A fogalom elemeinek jogvédelmi célú átalakulása (közhatalom gyakorlása - jogvita - igazságszolgáltatási tevékenység) 231
7.6. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének egyéb feltételei 235
7.6.1. A szükségesség kérdése 235
7.6.2. Az elfogadhatóság kérdései 237
7.6.3. Az Európai Bíróság hatáskörének vizsgálata 239
7.7. Néhány - jogvédelmi szempontból lényeges - eljárási kérdés 242
7.7.1. Előterjesztési jogosultság 242
7.7.2. Kötelező előterjesztés 243
7.7.3. Kivételek az előterjesztési kötelezettség alól 245
7.7.4. Kérelemre vagy ex officio 247
7.7.5. Az utaló végzéssel szembeni jogorvoslatok 248
7.7.6. Az előzetes döntéshozatali kérdés előterjesztésének időpontja 252
7.8. Az Európai Bíróság előtti eljárás nyelve 253
7.9. Az előzetes döntés joghatása 253
7.10. Az eljárás főszabályától való eltérés: a gyorsított eljárás 255
7.11. Speciális eljárás fogva tartott személyek jogvédelme érdekében 255
7.12. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége vonatkozásában alkalmazandó új eljárás: a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás 256
III. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésére vonatkozó térség
8. A jogvédelem gyakorlati aspektusai: a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége 261
8.1. Polgári igazságügyi együttműködés 268
8.1.1. A polgári eljárásjogi harmonizáció lehetősége és szükségessége 268
8.1.2. A jelenlegi rendszer 272
8.1.2.1. Döntéshozatali rend 272
8.1.2.2. Elsődleges jogforrási háttér 273
8.1.2.3. Másodlagos jogforrások 273
8.2. Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben 275
8.2.1. Formális aktusok a bűnügyi téren folytatott rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködés terén a Lisszaboni Szerződés előtt 276
8.2.2. A jelenlegi helyzet 276
8.3. Rendőrségi együttműködés 279
8.4. A határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák 284
8.5. Egységes igazságügyi térség Európában 290
8.5.1. A polgári és kereskedelmi ügyekben való igazságügyi együttműködés harmonizációs szabályai 290
8.5.1.1. A Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Brüsszel I.) 290
8.5.1.2. A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (Brüsszel IIA) 296
8.5.1.3. A Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről 298
8.5.1.4. A Tanács 664/2009/EK rendelete (2009. július 7.) a házassági ügyekben, a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban, valamint a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, továbbá a tartással kapcsolatos ügyekben alkalmazandó jogról szóló, a tagállamok és harmadik országok között létrejövő megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokra és e megállapodások megkötésére vonatkozó eljárás létrehozásáról 301
8.5.1.5. Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II.) 303
8.5.1.6. Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) 307
8.5.1.7. Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 310
8.5.1.8. A Tanács 1206/2001/EK rendelete (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről 311
8.5.1.9. A Tanács 1346/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a fizetésképtelenségi eljárásról 314
8.5.1.10. Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról 315
8.5.1.11. Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről 318
8.5.1.12. Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról 319
8.5.1.13. A Tanács 2003/8/EK irányelve (2003. január 27.) a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról 319
8.5.1.14. A Tanács 2004/80/EK irányelve (2004. április 29.) a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről 321
8.5.1.15. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/52/EK irányelve (2008. május 21.) a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól 321
8.5.1.16. Az Európai Parlament és a Tanács 568/2009/EK határozatával (2009. június 18.) módosított 2001/470/EK Tanácsi határozat (2001. május 28.) az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról polgári és kereskedelmi ügyekben 322
8.5.1.17. Előkészületben lévő másodlagos jogforrások 325
8.5.1.17.1. Végrendelet és öröklés 325
8.5.1.17.2. A házasság felbontása 326
8.5.1.17.3. Közös vagyon a házasságban 326
8.5.2. Hogyan tovább: jogközelítés vagy jogegységesítés? 327
8.5.3. A büntetőügyekben való igazságügyi együttműködés eredményei 330
8.5.3.1. Eurojust (Európai Igazságügyi Együttműködési Egység) 330
8.5.3.2. Európai Ügyészség? 332
8.5.3.3. A Tanács 2008/976/IB határozata (2008. december 16.) az Európai Igazságügyi Hálózatról 333
8.5.3.4. Európai Igazságügyi Atlasz 335
8.5.3.5. A Tanács 2009/948/IB kerethatározata (2009. november 30.) a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről
és rendezéséről 336
8.5.3.6. A Tanács kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (2002/584/IB) 339
8.5.3.7. Kölcsönös jogsegély (az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény és az egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyve) 342
8.5.3.8. Kölcsönös elismerés elvének megnyilvánulásai 344
8.5.3.8.1. A Tanács 2008/978/IB kerethatározata (2008. december 18.) a büntetőeljárások során felhasználandó tárgyak, dokumentumok és adatok megszerzéséhez szükséges európai bizonyításfelvételi parancsról 344
8.5.3.8.2. A Tanács 2003/577/IB kerethatározata (2003. július 22.) a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról 347
8.5.3.8.3. A Tanács 2005/212/IB kerethatározata (2005. február 24.) a bűncselekményből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról 349
8.5.3.8.4. Bűnügyi nyilvántartásokra vonatkozó európai szintű információcsere 352
8.5.3.9. Alternatív (büntetés-végrehajtási intézeten kívüli) intézkedések 353
8.5.4. A jövő útja az igazságügyi együttműködésben: e-Justice, elektronikus igazságszolgáltatás 355
8.5.5. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése térségének jövője 358
9. Zárszó 362
Rövidítések 367
Felhasznált irodalom 369
Felhasznált jogesetek 383
Tárgymutató 413

Témakörök