Pedagógia

Szerző

Fordító

Lektor

'Goncsarov: Pedagógia ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1960
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	555 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi száma: 52236.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz	5
Előszó	7
A pedagógia tárgya	9
A pedagógia tárgya és feladatai	9
A nevelés az osztálytársadalomban	10
A nevelés a szocialista társadalomban	17
A nevelés lényege	20
A pedagógia kapcsolata más tudományokkal	23
A pedagógiai kutatás módszerei	26
A kommunista nevelés célja és feladatai	29
A nevelési cél jelentősége a pedagógus tevékenységében. A nevelés céljainak objektív jellege	29
A nevelés célja a szovjet iskolában	30
A kommunista nevelés területei	32
A tanulók életkori sajátosságai	41
A gyermekek nevelése és fejlődése	41
A nevelés szerepe a gyermek egyéniségének fejlődése	41
A gyermekek fejlődésének felosztása életkori szakaszokra	42
A tanulók testi fejlődése	44
A testi fejlődési sajátosságok az iskoláskor alsó szakaszában	44
A testi fejlődési sajátosságok az iskoláskor középső szakaszában	45
A testi fejlődési sajátosságok az iskoláskor felső szakaszában	46
A tanulók megismerési tevékenysége	47
A tanulók megismerési tevékenységének sajátosságai az iskoláskor alsó szakaszában	47
A tanulók megismerési tevékenységének sajátosságai az iskoláskor középső szakaszában	51
A megismerési tevékenységének sajátosságai az iskoláskor felső szakaszában	54
A tanulók egyéniségét jellemző vonások kialakulása	56
Az egyéniség jellemzése az iskoláskor alsó szakaszában	57
A serdülő egyéniségének jellemzése	59
Az egyéniség fejlődése az iskoláskor felső szakaszában	62
Egyéni különbségek a tanulók között	66
A Szovjetunió közoktatási rendszere	69
A szovjet közoktatási rendszer alapelvei	69
A szovjet közoktatási rendszer alapja: az általánosan képző iskola	73
Az iskolák és iskolán kívüli gyermekintézmények fő típusai	74
Szakirányú tanitézmények	78
A pedagógusképzés a Szovjetunióban	80
A pedagógus a szovjet iskolában	81
A pedagógus szerepe az új nemzedék nevelésében	81
A pedagógus munkájának sajátosságai	83
A szovjet pedagógus egyéniségének fontos tulajdonságai: a kommunista elvhűség és a társadalmi-politikai aktivitás	83
Miért van szükség a pedagógusnak magas színvonalú általános műveltségre?	84
A pedagógus pedagógiai szakképzettsége, pedagógiai mesterségbeli tudásának tökéletesítése	86
A pedagógus viszonya a gyermekhez a nevelésben	88
A pedagógus mint a pedagógusközösség tagja	91
A pedagógusközösség segítsége a kezdő pedagógusnak	92
A testi nevelés	95
Az iskolai testi nevelés feladatai és tartalma	95
A testi nevelés lényege, kapcsolata az iskolai kommunista nevelés más területeivel	95
Az életkori sajátosságok ismeretének fontossága a testi nevelésben	97
A tanulók testi felkészültségére vonatkozó követelmények	99
Az iskolai testi nevelés eszközei	100
Az iskolai testi nevelés eszközeinek rendszere, a testgyakorlatok lényege és jelentősége	100
A torna	102
A sport	105
A játékok	107
Séták, kirándulások, túrák	107
Az általános és politechnikai képzés tartalma a szovjet iskolában	111
A képzés elméletének alapkérdései	111
A képzésre vonatkozó alapvető elméletek a burzsoá pedagógiában	112
A forradalom előtti haladó orosz pedagógia képviselői a képzés tartalmáról	113
A képzés iránya, jellege és a rá vonatkozó követelmények a szovjet iskolában	115
A szovjet iskola óraterve	121
A tantárgyak kiválasztása, összetételük	121
A tantárgyak elosztása tanulmányi évek szerint	122
A tanév felépítése és a tanulók tanulmányi elfoglaltsága	123
A szovjet iskola óraterve	124
A szovjet iskola tantervei és tankönyvei	126
A tantervek felépítése	126
A tudományos anyag kiválogatása a tantárgyakhoz	127
Az oktatás tartalmának lényege az elemi (I-IV.) osztályokban	129
Az oktatás tartalmának lényege az V-X. osztályban	131
A tankönyv szerepe és a tankönyvre vonatkozó alapvető követelmények	144
Az oktatás folyamata	147
Az oktatási folyamat lényege	147
Az oktatás fogalma	147
Az ismeretek elsajátításának folyamata	148
A tanulók serkentése a tanulásra	151
Az új tananyag felfogása	153
A képzeletalkotás	155
A fogalomalkotás	156
Az ismeretek rögzítése és az ismétlés	159
Az ismeretek alkalmazására vonatkozó jártasságok és készségek kialakulása a tanulókban	160
Az ismeretek, jártassságok és készségek elsajátításának ellenőrzése	161
A tudományos világnézet alapjainak kialakítása a tanulókban	162
Az oktatás alapelvei	164
Az oktatási alapelvek rendszerének megalapozása	164
A tanulók tudatossága és aktivitása az ismeretek elsajátításában	166
Az oktatás szemléltetése	169
Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata az oktatásban	170
Az oktatás rendszeressége és következetessége	172
Az ismeretek tartós elsajátítása	173
Az oktatás érthetősége	174
A tanulók egyéni kezelés az osztállyal való foglalkozás során	175
Az oktatás módszerei	177
Az oktatási módszerek jellege a szovjet iskolában	177
Az oktatási módszer fogalma	177
A módszer megválasztásának és alkalmazásának összefüggése a tanulók életkori sajátosságaival	180
Az elbeszélés és az iskolai előadás	182
A tanár elbeszélése és magyarázata	182
Az iskolai előadás	185
A megbeszélés	187
A megbeszélés célja	187
A megbeszélési módszerre vonatkozó általános követelmények	187
A vizsgázandó tárgyak bemutatása	188
A vizsgálandó tárgyak, jelenségek és folyamatok bemutatása	189
Képek és grafikus segédeszközök bemutatása	190
Filmek bemtutása	192
Tanulmányi kirándulások	194
Az ismeretek elsajátítása a tankönyv és más könyvek alapján	198
A tankönyv anyagának elsajátítása	198
A kiegésztíő irodalom felhasználása	200
A tanulók önálló megfigyelései, laboratóriumi munkái, gyakorlati feladatai	201
A tanulók önálló megfigyelései és laboratóriumi munkái	201
A tanulók gyakorlati munkái	205
A gyakorlatok	207
A jártasságok és készségek kialakítására szolgáló gyakorlatok	207
A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése	208
Az ellenőrzésre vonatkozó követelmények	208
A tanulók ismereteinek és munkájának számonkérése folyamatos megfigyelések révén	209
A tanulók tudásának értékelése	210
A tanulók tudásának szóbeli ellenőrzése	212
A tanulók ismereteinek, jártasságainak és készségeinek ellenőrzése írásbeli és gyakorlati munkák útján	213
A tanulmányi előmenetel összefoglaló értékelése	214
Az iskolai tanulmányi munka szervezeti formái	217
A tanulmányi munka szervezeti alapformája: a tanóra	217
A tanulmányi munka osztály- és tanóra-rendszerű megszervezése	217
A tanórára vonatkozó didaktikai követelmények	218
A tanórák rendszerének kialakítása	219
Az új anyag ismertetésére szánt óra	221
Az új ismeretek, jártasságok és készségek rögzítésére szánt óra	225
Az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzésére szánt órák	226
Kombinált órák	227
A tanár felkészülése az órára	228
Az óra megtartása	230
A tanulók otthon tanulmányi munkája	232
A tanulók otthoni munkájának fajai és a házi feladatokra vonatkozó alapvető követelmények	233
A házi feladatok jellege és terjedelme	234
A házi feladatok közlésének és ellenőrzésének módszerei	235
Hogyan foglalkozik a tanár egyes tanulókkal	236
A tanulók egyéni kezelése az órán és egyéni házi feladataik	236
Külön foglalkozások a bukásra álló tanulók számára	239
Az erkölcsi nevelés	241
Az erkölcsi nevelés feladatai és tartalma a szovjet iskolában	241
Az erkölcsi nevelés és alapvető feladatai a szovjet iskolában	241
Az erkölcsi nevelés tartalma az iskoláskor alsó szakaszában	246
Az erkölcsi nevelés tartalma az iskoláskor középső szakaszában	247
Az erkölcsi nevelés tartalma a felső osztályokban	249
Az erkölcsi nevelés alapfelvei és módszerei a szovjet iskolában	252
Az erkölcsi nevelés folyamata	252
Az erkölcsi nevelés alapelvei	255
Az erkölcsi nevelés módszerei és eszközei	261
A szovjet hazafiságra és proletár nemzetköziségre nevelés	276
A tanulók hazafias nevelésének lényege és feladatai	276
A tanulók szovjet hazafiságra és proletár nemzetköziségre nevelése az oktatás folyamán	279
A hazafiságra és nemzetköziségre nevelés az osztályon és iskolán kívüli munkában	284
A család szerepe a tanulók hazafias nevelésében	288
A tudományos ateista nevelés	289
A tanulók tudományos ateista nevelése mint világnézetük kialakításának szükségszerű mozzanata	289
A vallásellenes nevelés a természettudományos tárgyak tanításában	293
Vallásellenes nevelés az irodalom tanításában	296
Az osztályon kívüli vallásellenes nevelőmunka és a tanulók szülei között folyó tudományos ateista propaganda	299
A tanulóknak a munkához való kommunista viszonyra nevelése	302
A munkához való kommunista viszony kialakításával kapcsolatos feladatok	304
A munkához való kommunista viszony kialakításának legfőbb eszközei az iskolában	304
A tanulók társadalmilag hasznos munkájának megszervezésére vonatkozó pedagógiai követelmények	305
A társadalmileg hasznos munka megszervezésének és lebonyolításának módszerei	308
A társadalmi tulajdon megbecsülésére való nevelés	311
A tanulók öntudatos fegyelemre nevelés	316
Az iskolai fegyelem jellege különböző társadalmi viszonyok között	318
A fegyelem problémája a szovjet pedagógiában	318
A fegyelem mint a nevelés célja, eredménye és eszköze	320
A fegyelem mint folyamat	322
A fegyelem és az életrend	322
A fegyelem és az életrend tudatos vállalására való nevelés	324
Aktivitásra és önfegyelemre nevelés	326
A kultúrális magatartás készségeinek kialakítása	328
A jutalmazás nevelő ereje	330
A büntetés szerepe a nevelésben	333
Az osztály fegyelmezetlenségének megszüntetése	334
Az egyes tanulók fegyelmezetlenségének leküzdése	337
Az esztétikai nevelés	345
Az esztétikai nevelés lényege és feladatai	345
Az esztétikai nevelésre vonatkozó legfőbb követelmények	348
A művészet nevelő ereje	350
Esztétikai nevelés a szépirodalom segítségével	351
A szépirodalmi művek kifejező előadása	353
A zenei nevelés	355
Zenei tömegmunka az iskolában	358
Esztétikai nevelés a képzőművészet útján	358
Esztétikai nevelés az iskolai rajztanítás folyamán	360
Osztályon és iskolán kívüli képzőművészeti foglalkozások	361
A színház és a film az iskola oktató- és nevelőmunkájában	363
Színjátszó csoportok az iskolában és az iskolán kívüli tanitézményekben	364
A tánc	365
Az iskolai diákközösség	367
Az iskolai közösség kialakítása és nevelése	367
A diákközösség az iskolai nevelés rendszerében	367
A diákközösség az iskolai nevelés rendszerében	367
A diákközösség szerep a szovjet iskolában	369
Az osztály mint elsődleges közösség, kapcsolata az iskolai közösséggel	372
A diákközösség szervei	373
Ideiglenes közösségi megbízatások	375
A diákközösség kialakításának és nevelésének legfőbb útjai	375
Egységes követelmények a tanulókkal szemben	376
A tanulók aktivájának nevelése	377
A tanulók egész tömegének bevonása a közösségi munkába	379
Az iskolai közösség kapcsolatainak kialakítása más ifjúsági és felnőtt közösségekkel	381
Az iskolai hagyományok kialakítás és megszilárdítása	383
Az iskolai diákközösség fejlesztésének és megszilárdításának útjai	384
Az osztályfőnök, az elsődleges közösség szervezője és nevelője	384
Az osztályfőnök nevelőmunkájának lényege	384
Az osztályközösség szervezése és nevelése	386
A tanulók tanulmányozása	388
Az osztály előmenetelének javítása és fegyelmének megszilárdítása	386
Az osztályon kívüli munka szervezése és lebonyolítása	390
Az osztályfőnök munkatervének elkészítés és munkájának nyilvántartása	391
Az iskolai úttörő- és komszomolszervezet	393
A kommunista gyermek- és ifjúsági szervezet jelentősége a nevelés rendszerében	393
Az úttörőszervezet munkája	399
A komszomolszervezet munkája	416
Osztályon kívül és iskolán kívüli foglalkozás a tanulókkal	435
Az osztályon kívüli és az iskolán kívüli munka rendeltetése, kapcsolata az iskola általános oktatási és nevelési feladataival	435
Az osztályon és iskolán kívüli munka sajátosságai	436
Az osztályon és iskolán kívüli munka legfőbb ágai	437
Az osztályon és iskolán kívüli munkára vonatkozó legfőbb pedagógiai követelmények	439
A kulturális tömegrendezvények szervezése	442
A szakköri munka megszervezése	443
Az osztályon kívüli testnevelési munka megszervezése	449
Az iskola és a család együttműködése a nevelés terén	453
Az iskola és a család kapcsolata	453
A családban folyó kommunista nevelés eredményességének legfőbb feltételei	454
Az alsó iskolás korcsoportba tartozó gyermekek oktatásának és nevelésének a szülőkkel megtárgyalandó kérdései	455
A középső iskolás korcsoportba tartozó gyermekek oktatásának és nevelésének a szülőkkel megtárgyalandó kérdései	458
A felső iskolás korcsoportba tartozó gyermekek oktatásának és nevelésének a szülőkkel megtárgyalandó kérdései	461
A pedagógusok találkozásai, négyszemközti beszélgetései a szülőkkel	466
A szülői értekezletek és a pedagógiai tömegpropaganda	468
A szülői bizottság tevékenysége	471
Az iskola igazgatása és vezetése	475
A beiskolázás megszervezése	475
A tanulók felvétele, az iskolába való normális bejárások biztosítása	475
Az osztályok összeállítása	477
Az iskolai internátus	479
Az iskola pedagógiai irányítása	480
Az igazgató és a tanulmányi vezető	480
Az iskolai oktató- és nevelőmunka tervezése	482
Az órarend	484
A tanulók napirendjének egészségügyi alapelvei	485
Az iskolai élet és munka megszervezésének rendje	487
A tanárok munkájának ellenőrzése	488
Az igazgatónak az osztályfőnökök és a diákszervezetek munkájával kapcsolatos tevékenységek	491
A pedagógusközösség és annak szerepe az iskolai vezetésben	492
A pedagógusközösség döntő szerepe a kommunista nevelés magas színvonalának biztosításában	492
Az iskola pedagógiai tanácsa	494
A módszertani munka megszervezése a pedagógusközösségben	496
Az iskolai munka anyagi feltételeinek biztosítása	497
Az anyagi feltételek jelentősége a normális iskolai munka szempontjából	497
A tanterem és annak bútorzata, az iskolai tanulányi felszerelések	498
A tanműhelyek és a gyakorlókert	499
A film felhasználása az iskolában	502
Az iskolai könyvtár	503
Az iskola nyilvántartási és beszámolási kötelezettsége	505
A nyilvántartás és a beszámoló jelentések: jelentőségük az iskolai munka irányítása szempontjából	505
Függelék
Törvény az iskola és az élet kapcsolatának megszilárdításáról és a Szovjetunió közoktatási rendszerének továbbfejlesztéséről	511
I. A. Kairov: Az SZKP XXI., rendkívüli kongresszusának határozatai és a neveléstudomány feladatai	529