| Első kötet | |
| Első könyv. 1749-1765 | |
| Családfa | 1 |
| Mily nemű s mekkora igénye lehet Göthének a nagyságra | |
| Ősei | |
| Családfák | |
| A Gőthe apja és anyja | |
| Mit örökölt tőlük | |
| A korán-ért gyermek | 12 |
| Gőthe születése | |
| A kor jelleme | |
| Franfurt helyzete | |
| Gőthe társadalmi állásának mérsékelt magassága | |
| Adomák | |
| Anyai szem | |
| Szeretete Kornélia húga iránt | |
| Előszeretete a mese-mondás iránt | |
| Textor nagyapa és nagyanya | |
| Korai irálygyakorlatok, németül és latinul | |
| A Gőthe kora érettségének jellemzése | |
| Iskolai élete | |
| Korai tapasztalások | 26 |
| A jellemet nem a körülmények határozzák | |
| A lisboni földrengés korán ébreszt benne vallási kételyeket | |
| A lélek istenhez való vágyának korai képleges kifejezése | |
| A hét éves háború | |
| Apró történetkék föltalálása | |
| Frankfurtot a francziák megszállják | |
| A franczia színpad | |
| Párbaj Derones-nal | |
| Első színműve | |
| Különböző tanulmányok | 38 |
| A francziák kivonulása s a tanulmányok ismét elővétele | |
| A többnyelvű regény | |
| Bibliai tanulmányok | |
| A Klettenberg kisasszony befolyása | |
| Ifjonti szerelem Greteben iránt | |
| Kedvetlenségek | |
| A Gőthe egyéniségének varázsa | |
| A gyerek a férfi apja | 47 |
| A férfi jellemét már a gyermek erkölcsi vonásaiban nyomozhatjuk | |
| A Gőthe jellemvonásai | |
| Sokoldalúsága | |
| Komolysága, kimértsége, ésszerűsége | |
| Türelmetlen fogékonysága | |
| Második könyv, 1765-1771. | |
| A lipcsei diák | 51 |
| Gőthe Lipcsében kezdi kollégiumi életét | |
| Bele ún a logika és jog tanulásába | |
| Megjelenése a társaságban | |
| Ismeretsége Böhménével | |
| Irodalmi társasága Schönkopf úr asztalánál | |
| Bele szeret Schönkopf Anna-Katinkába | |
| Hogy' írja le Gőthét Horn a Moorshoz írt levelében | |
| A "Szerető szeszélyét" írja | |
| Gőthe minden művébe saját tapasztalatait rakta le | |
| Csínek s túlságok a Behrisch társaságában | |
| A "bűntársak"-at írja | |
| Értelmi jellemvonások | 71 |
| Alanyi és tárgylagos észirány | |
| Az ideál és reál közti ellentét | |
| A Gőthe lángeszének objektív jelleme | |
| Konkrét irány műveiben | |
| Gőthe, Shakspere-hez viszonyítva | |
| Erkölcsi türelmesség | |
| Művészeti tanulmányok | 77 |
| Gőthe elhanyagolja iskolai tanulmányait | |
| Szerelmi dalai | |
| Az Oeser rajziskolájába beáll | |
| Kirándulás Drezdába | |
| Metszeni tanul | |
| Komoly betegsége | |
| Hogy' áll a vallási kételyekkel | |
| Hazamegy Frankfurtba | |
| Ismét otthon | 83 |
| Hogy' fogadták otthon | |
| Levelei Schönkopf Katinkához | |
| Katinka férjhez megy dr. Kannehoz | |
| Gőthe feszült viszonya atyjához | |
| Alchímiát tanul | |
| A vallás jobban előtérbe lép gondolataiban | |
| Strassburg | 93 |
| A strassburgi egyetemre lép | |
| Alakjának leírása | |
| A straszburgi székesegyház | |
| Különböző tanulmányok | |
| Ellenszenve a "Systéme de la Nature" iránt | |
| A Rafael kartonjai | |
| Baljóslatú képek a Mária-Antoinette fogadtatásánál | |
| Mystikai és metaphysikai tanulmányok | |
| Korai hajlam a természet-imádásra | |
| Bruno Jordán | |
| Jegyzetek a Bayle kritikájára | |
| Figyelemre méltó magyarázata Fabricius egy fejezetének | |
| A strassburgi társaság | |
| Előhaladása a társadalmi modorban | |
| Baráti köre szélesbül | |
| Első találkozása s barátsága Stillinggel | |
| Barátsága Lerse Ferenczczel | |
| Erőt vesz ingerlékenységén s túlérzékenységén | |
| Két szerelmi dal | |
| Táncz-tanulási leczkék | |
| Emília és Luczinda, a tánczmester-lányok története | |
| Herder és Friderika | 115 |
| A Gőthe német míveltsége | |
| Ismeretsége Herderrel | |
| Ennek véleménye Gőthe felől | |
| Befolyása rá | |
| Különös bemutatása Gőthének a Brion családnál | |
| Friderika | |
| A Gőthe levele | |
| A Gőthe és Friderika szerelme | |
| Gőthe tudorrá lesz | |
| Friderika látogatást tesz Strassburgban | |
| A Shakspere hatása Németországon | |
| Gőthe beszéde Shaksperről | |
| Értekezése a német építészetről | |
| Elválása Friderikától | 115 |
| Harmadik könyv, 1771-1775. | |
| Dr. Gőthe hazatérése | 141 |
| Apja hogy' fogadta | |
| A "Sturm und Drang"-korszak kezdete | |
| Gőthe nem szívesen látja műveit nyomtatva | |
| Önvádja, hogy elhagyta Friderikát | |
| Miért nem vette nőül | |
| Kemény munka | |
| Merck János Henrik | |
| A frankfurti "Gelehrte Anzeigen" | |
| Gőthe szeret korcsilyázni | |
| Götz von Berlichingen | 155 |
| Götz v. B. három alakja | |
| Gőthe saját előadása e műve keletkezéséről | |
| A vaskezű Gottfried jelleme | |
| Götz drámai krónika, nem dráma | |
| Nem hasonlít Shaksperehez sem szerkezetben, sem jellemfestésben, sem nylevben | |
| Káros befolyása a drámai művészetre | |
| Hegel tagadja, hogy eredetiség volna benne | |
| Wetzlár | 166 |
| A Császári Kamara, mint német kanczellária | |
| A Német Ház | |
| A Kerekasztal és lovagjai | |
| Hogy' festi Gőthét Kestner | |
| Ismeretsége Gotterrel | |
| Viszonya a göttingeni iskolához | |
| Erkölcsi összeütközés az egyének és kormányok között | |
| Irodalmi és bölcsészeti forradalom | |
| Gőthe beleszeret Buff Charlottába | |
| Kestner jegyben jár Lottival | |
| A Jerusalem szerencsétlen szerelme | |
| Gőthe látogatása Höpfneréknél | |
| Bús elutazása Wetzlárból | |
| Előkészületek Wertherhez | 187 |
| Gőthe sorsot vet: művész legyen-e vagy ne | |
| Laroche Maximiliane | |
| "Pater Brey" és "Satyros" | |
| Frankfurti tanulmányok | |
| Újra írja Götz-öt | |
| Kiadja "Götz"-öt | |
| Félreérti a Herder ítéletét e munkáról | |
| Egy könyvárus furcsa ajánlata | |
| A kor nyugtalansága és túlságai | |
| Általános hitetlenség | |
| Levelek Kestnerhez és Lottihoz | |
| Kaczérkodás az öngyilkossággal | |
| A Jerusalem öngyilkossága | |
| Hogy' hatott ez Gőthére | |
| Lelki állapota | |
| A charlotte egybekelése Kestnerrel | |
| A Kornélia férjhez menetele | |
| Gőthe drámát tervez Mahometről | |
| Laroche Maximilliane férjhez menetele Brantanohoz | |
| Veszélyes bizalmasság | |
| A "götter, Helden und Wieland" megjelenése | |
| Megismerkedése Károly-Ágosttal | |
| Werthert írja | |
| Werther | 216 |
| Kestner elbeszélése a Jerusalem öngyilkosságáról | |
| Izgatottság Wetzlárban | |
| A Werther jelleme | |
| Különbség Gőthe és Werther közt | |
| Werther nyomorult ángol fordítása | |
| A könyv egyszerű szerkezete | |
| Bámulatos hatása | |
| A Lessin g ellenvetései | |
| A Nicolai paródiája | |
| Nicolai a Werther sírjánál | |
| Zimmermann és Kotzebue elragadtatása | |
| A Kestner és Lotti neheztelése | |
| Gőthe bocsánatot nyer tőlök | |
| A Kestner levele Henningshez | |
| Az irodalmi arszlán | 238 |
| Házassági sorsjátékok | |
| Gerock Antonia | |
| A Beaumarchais Emlékiratai | |
| A Beaumarchais és Clavijo története | |
| Gőthe "Clavigo"-t írja | |
| A darab jelleme | |
| A Merck megróvása | |
| Gőthe megismerkedik Kloipstock-kal és Lavater-rel | |
| A Lavater jelleme | |
| A kor érzelgőssége | |
| Valószínű eredete a Gőthe vallási nézeteinek | |
| Hit és tudás | |
| Megismerkedik Basedow-val a nevelés reformatorával | |
| Szilaj és genialis életmód | |
| Megismerkedik Jacobival | |
| Bámulatos egyéniségének varázshatása | |
| Spinoza-tanulmányok | |
| A morva-testvérek tanait és történelmét tanulmányozza | |
| A bolygó zsidó legendájának epikai földolgozását terveli | |
| Drámát tervez a Prometheus-mondából | |
| A fennmaradt töredék összehasonlítása az Aeschylus és a Shelley Prometheus-ával | |
| Lili | 268 |
| Beleszeret Schönemann Anna-Erzsébet-be (Lili) | |
| A Lili jelleme | |
| Hozzá írt versei | |
| "Erwin és Elmira" | |
| Ellenvetések egybekelésök ellen | |
| Stellát írja | |
| E mű jellemzése | |
| Kirándulás Schweitzba a két Stolberg gróffal | |
| Elválása Lilitől | |
| "Lili parkja" | |
| Egmontba kezd | |
| Gőthe elfogadja a Károly-Ágost meghívását Weimarba | |
| Negyedik könyv, 1775-1779. | |
| Weimar a tizennyolczadik században | 282 |
| Weimar leírása | |
| A Wartburg | |
| A minnesingerek csarnoka | |
| A Bach-család évenkénti összejövetele | |
| A park | |
| Legenda a Weimar kígyójáról | |
| Bájos vidék | |
| A korszak társadalmi jellege | |
| A tudományok állása | |
| Kényelem és fényűzés hiánya | |
| Egyszerű s durva szokások | |
| A nép helyzete | |
| Árak | |
| Az udvar befolyása | |
| A művészetnek nincs valódi közönsége Weimarban | |
| Szükség, hogy a művészetben a nemzet is együtt működjék az egyéni lángészszel | |
| Weimar nevezetességei | 302 |
| Amália özvegy herczegné | |
| Göchhausen kisasszony | |
| Wieland | |
| Einsiedel | |
| Schröter Corona | |
| Bertuch | |
| Musaeus | |
| Seckendorff | |
| Lujza herczegné | |
| Károly-Ágost | |
| Werther grófné | |
| Stein báróné | |
| Knebel | |
| Herder | |
| Az első szilaj hetek Weimarban | 314 |
| A Gőthe okozta feltűnés Weimarban | |
| Az érzelgősségen alapuló német erkölcsök lazasága | |
| Gőthe csapodárságai | |
| Korcsolyázás; a szilaj életmódba belefárad | |
| Szoros bensősége Károly-Ágosttal | |
| Belső titkos tanácsossá lesz | |
| A hivatalnokok óvására megfelel a herczeg | |
| Túlzott megbotránkozás | |
| Klopstok feddő levele | |
| Szakadás Gőthe és Klopstock közt | |
| A Gleim adomája Gőthéről | |
| Mily képtelen vád, hogy Gőthe feláldozta lángeszét az udvari életnek | |
| Merck is helyesli a Gőthe állását | |
| Stein báróné | 332 |
| Charlotte, Stein báróné | |
| Gőthe beleszeret | |
| Levéltöredékek | |
| A parkbeli Gartenhaus neki van szentelve | |
| A herczeg azt elveszi Bertuchtól s Gőthének adja | |
| Királyi látogatások | |
| A természet szeretete | |
| A halász, ballada | |
| Műkedvelő előadások | |
| Gőthe befolyása a herczegre s igyekezete Weimar emelésére | |
| A műkedvelői színelőadások kedveltsége | |
| Előadások szabad ég alatt | |
| A "Minerva születése, élete és tettei" előadása | |
| Gőthe operettje "A halászleány" | |
| Különböző előadások | |
| "Iphigenia" előadása | |
| Gőthe mint színész | |
| Hogy használta idejét | |
| Különböző színű fonalak | 357 |
| Szerelem és nagyravágyás | |
| Nővére halála | |
| Egy szegény rút örökbe fogad | |
| Érzelgős ifjak levelei | |
| "Az érzékenység diadalá"-t írja | |
| Utazás a Harz-hegyekbe, álruhában | |
| Találkozása Plessinggel, az embergyűlölővel | |
| Lassberg kisasszony öngyilkossága | |
| Gőthe mind jobban meggyűlöli a wertheri érzelgést | |
| Az érzékenység diadalának előadása | |
| A valódi emberbarát | 369 |
| Soknemű elfoglaltsága s tanulmányai | |
| Szeretete a nép iránt | |
| Berlint meglátogatja | |
| Nagy Frigyes | |
| A Gőthe jószívűsége | |
| Gyöngéd jótékonysága Kraft iránt | |
| Levelei Krafthoz | |
| Czáfolata a vádnak, hogy Gőthe hideg és szívtelen lett volna | |
| II. kötet | |
| Ötödik könyv, 1779-1793. | |
| Újjá-születés | 1 |
| Átmenet az ifjúságból a férfikorra | |
| Iphigenia első prózai alakjában | |
| A próza-mánia | |
| Iphigenia | 7 |
| Téves nézet hogy Iphigenia a görög tragédia példánya | |
| A görög drámában a fejlődés kényszerült nyugalmát a drámai élet nyugalmával vétik össze | |
| A görög drámaírók nagy szenvedélyeket hoznak a színre | |
| Lényeges különbség Euripéides és Gőthe között | |
| Iphigenia nem görög, hanem német dráma | |
| Nem is dráma, hanem drámai költemény | |
| Párhuzam a Gőthe és az Euripides Iphigeniája között | |
| Haladás | 25 |
| Gőthe tevékenysége hivatalos tisztében | |
| Titkos tanácsosságra emeltetik | |
| Utazása Károly-Ágosttal, Frankfurtba és Strassburgba | |
| Találkozás Friderikával | |
| Lilivel | |
| Utazás Schweizba | |
| Schiller először látja Gőthét | |
| Visszatérés Weimarba | |
| Megváltozott életmódja | |
| Szenvedélyes tanulmányok | |
| Hajlama a természetet egységben fogni fel | |
| Lassú haladás az élet komolyabb és határozott tervszerű felfogására | |
| Nemességre emeltetik | |
| Növekedő hódolata Steinné iránt | |
| Olykori összezördülései Károly-Ágosttal | |
| Érzi hogy életének valódi föladata az íróság | |
| Készületek Olaszországba | 39 |
| Koronaherczeg születik | |
| Az "Ilmenau" czímű költemény | |
| A hivatal növekedő terhe | |
| Utazás a Harzba, Stein Fritzczel | |
| Írja a Planéták tánczát | |
| Beszédet tart az ilmenaui bányák megnyitásánál | |
| Az emberi koponya állkapocs-közi csontját fölfedezi | |
| E fölfedezés életrajzi jelentősége | |
| Természetrajzi tanulmányok | |
| Változások a weimari társaságban | |
| Fizetése fölemeltetik | |
| Bőkezűsége | |
| Vélemény-eltérések Gőthe és Jakobi közt | |
| Gőthe megundorodik a Lavater álszenteskedésétől | |
| Erős vágya Itáliát meglátogatni | |
| Titkos elutazása | |
| Olaszország | 54 |
| Gőthe álnév alatt utazik Olaszországban | |
| Az "Olasz út" | |
| A jelenben s nem a múltban gyönyörködikk | |
| Velenczében és Rómában múlatása | |
| Művészeti szenvedélye | |
| A természeti alakzatok titkát igyekszik megtalálni | |
| Weimar duzzog | |
| Látogatás Nápolyban | |
| Sir William és Lady Hamilton | |
| A Vezuv, Paestum, Pompéji, Herculanum és Capua | |
| Palermo | |
| Meglátogatja a Cagliostró szüleit | |
| Visszatérés Rómába | |
| Irodalmi dolgozások | |
| Olaszországban múlatásának hatása | |
| Művészeti tanulmányainak eredményei | |
| Beleszeret egy fiatal milanói nőbe | |
| Visszatérése Weimarba | |
| Egmont és Tasso | 69 |
| "Egmont" az egész világ kedvencze, bár nem remekmű | |
| Elbeszélés párbeszédekben, nem dráma | |
| Az Egmont jelleme az emberiesség typusa | |
| A darab anyaga és szerkezete | |
| Egmont bonczolata | |
| Tasso | |
| Ismét otthon | 81 |
| Szomorú visszatérés Italiából Weimarba | |
| Levele Károly-Ágosthoz | |
| Fölmentetése a hivatal terhesebb teendőitől | |
| Elhidegülése Steinné iránt | |
| Schiller előadása Gőthével való első találkozásáról | |
| Mély űr a kettő között | |
| Sorsuk különbözősége | |
| Vulpius Krisztina | 91 |
| Első találkozása Gőthéval | |
| Állása, neveltetése, jelleme | |
| Viszonya Gőthéhez | |
| A Római elégiák keletkezése | |
| Mennyiben menthető a költő, ha korának illemszabályait s társadalmi fölfogását megsérti | |
| Gőthe szerelme Krisztina iránt | |
| A weimari társaság megrovásai | |
| Szakítás Steinnéval | |
| A Gőthe levelei Steinnéhoz | |
| Steinné levele a Gőthe nagy betegségéről | |
| A költő mint tudós | 107 |
| Tanulmányok | |
| A Gőthe tekintélyét elismerik a művészetben, de nem a tudományban | |
| A tekintély valódi természete s a műkedvelők igényei | |
| Értekezése a "Növények Metamorphosisá"-ról | |
| Hidegen fogadtatik | |
| Megelőzte korát | |
| St. Hilaire elismerése tudományos munkálatai iránt | |
| Újabb elismerése fölfedezéseinek | |
| Növény- és boncztani tanulmányainak magas jelentősége | |
| Szerencsétlen tanulmányai az optikában | |
| Félreérti a Newton elméletét | |
| Közre bocsátja Adalékait az Optikához | |
| Ellenzékkel találkozik | |
| Makacssága és ingerlékenysége | |
| Elmélete a színekről, elemezve s összehasonlítva a Newtonéval | |
| Hogy' magyarázza Gőthe a sugártörés jelentőségeit | |
| Honnan eredtek tévedései | |
| Balfelfogása a módszerről | |
| A kísérleteket és a számításokat észleletekkel s okoskodással akarja pótolni | |
| Lelkének vele született iránya a konkrét jelenségek s nem az elvonás felé | |
| Sikerei a szerves tudományokban | |
| Nem metaphysikus, de még is az a priori-módszer szerint gondolkodó | |
| Az állkapocsközi csont fölfedezésének vizsgálata | |
| A Vieq d'Azir igényei ugyanarra | |
| Az összehasonlító módszer alkalmazása | |
| A morphológia tana | |
| A gerincz-elmélet és a metamorphosisok elmélete | |
| A Gőthe által teremtett ősalak (typus) | |
| A Linné és Wolf igényei arra | |
| A Gőthe elmélete finomabb nedveket vesz föl, a Wolffé ellenben a nedvek hiányát | |
| Gőthének tiszta fogalma volt a tenyészet és újjáalakulás törvényeiről | |
| Igyekezetei egy bölcsészeti boncztan megalapítására | |
| A positív módszer | |
| Gőthe a fejlődés törvényét megragadta és alkalmazta | |
| A munka-felosztás elve az állati szervezetben tisztán ki van fejezve az ő formulájában | |
| Bevezetése az összehasonlító boncztanba | |
| A koponya gerincz-elméletének bírálata | |
| Mennyiben taqrthat igfényt Gőthe a koponya gerincz-elméletének felfedezéséhez | |
| A francziaországi táborozás | 172 |
| Gőthe második útja Olaszországba | |
| A Velenczei epigrammok | |
| Visszatérése Weimarba | |
| Péntek-esték | |
| A "Nagy-Kophta" | |
| Invasio Francziaországba a XVI. Lajos visszahelyezése végett | |
| Gőthe is a hadsereghez csatlakozik | |
| A politika iránt teljességgel nem érdeklődik | |
| Idegen a forradalom elveitől, anélkül hogy a királypártiak iránt rokonszenvvel viseltetnék | |
| Naplója a francziaországi táborozásról | |
| Visszatér Weimarba | |
| Háza a Frauenplanon | |
| Dolgozó szobája, könyvtára, háló szobája | |
| Barátsága Meyerrel | |
| A "Bürgergeneral" | |
| Az "Aufgeregten" | |
| "Reineke Fucha" | |
| Hatodik könyv, 1794-1805. | |
| Gőthe és Schiller | 194 |
| A Gőthe és Schiller barátsága | |
| Lényegesen különböző voltuk | |
| Mindkettő külső megjelenése | |
| Érintkezési pontok kettejük között | |
| Mindkettő egyenlő komolysággal nézi a művészetet | |
| Fejlődésök időszakainak hasonlósága | |
| Gőthét Schiller adja vissza a költészetnek | |
| Gőthe elismerése vetélytársai iránt | |
| Magasztalásai Schillerről | |
| Shakspere hallgat vetélytársairól | |
| Weimar közönye a forradalom térfoglalásai iránt | |
| A német irodalom akkori állása | |
| Schiller megindítja a Hórákat | |
| A Gőthe és Schiller közörtti barátság gyors növekedése | |
| A Schiller jótékony befolyása Gőthére | |
| A Gőthe tudományos szenvedélye és költői tervei | |
| A Hórák csekély sikere | |
| A Xeniák kiadása | |
| Nagy hatásuk | |
| Wilhelm Meister | 213 |
| Hogy' írná le a tevét egy ángol, egy franczia és egy német? | |
| A német bölcsészeti kritika | |
| Gőthe eredeti czélja Wilhelm Meisterrel | |
| Változtatásai a mű terv én | |
| A Schiller kifogásai | |
| Kettős iránya: drámai és neveléstani | |
| Jellemek a regényben | |
| Művészi atheismus | |
| "Wilhelm Meistert" erkölcstelen iránnyal vádolják | |
| Mély és egészséges erkölcsi iránya | |
| "Egy szép lélek vallomásai" | |
| Kivonat a Schiller kritikájából Meisterről | |
| A romantikai iskola | 229 |
| Gőthe és Schiller kölcsönös hatása egymásra | |
| A bölcsészet káros befolyása a német irodalomra | |
| A romantikai iskola jelleme Németországon | |
| Schlegel, Fichte, Schelling, Schleiermacher és Solger | |
| Schlegel és Tieck Shakspere-fordítása | |
| A romantikusok előszeretete a katholicismus legendái és hősei iránt | |
| Általános lelkesedés a mysticismus iránt | |
| A művészet a vallás szolgálója | |
| A festők a római katholicismushoz és a középkorhoz térnek vissza | |
| Elméleti viták Gőthe és Schiller közt | |
| Gőthe irodalmi munkálkodása | |
| Schillernek tervet ad Tell Vilmosra | |
| Scott Walter | |
| Hermann und Dorothea | 239 |
| A "Hermann und Dorothea" alapja | |
| E költemény jellemzése | |
| Élethű leírása a falusi életnek és falusi embereknek | |
| A jelenetek objektív rajza | |
| A tiszta emberi természet festése e költeményben | |
| A nyelv és kifejezés világossága s jelentősége | |
| Mily szőrszálhasogatásokba téved a német kritika | |
| A színház-igazgató | 256 |
| A weimari színház udvari jellege | |
| A nemzet közreműködése nélkülözhetetlen a drámai művészet fejlődésére | |
| A Gőthe éls Schiller tévedése abban hogy csak a mívelt kisebbséghez fordúltak | |
| Szükség hogy a drámában a múlattató és tanító elem egyesüljön | |
| A Gőthe kísérletei a weimari színpadon kudarczot vallanak, mert a közönség véleményét lenézte | |
| A jénai diákok | |
| A Gőthe zsarnoki kísérletei a közvélemény és kritika erőszakolására | |
| Igazgatói zsarnoksága a színészekkel szemben | |
| A színészek tisztelete Gőthe iránt | |
| az igazgatás nehézségei | |
| A Gőthe és Schiller együttműködésének hatása | |
| A Wallenstein előadása | |
| Davrient kritikai észrevételei a weimari iskoláról | |
| A rhytmusos szavalás és kiejtés nehézségei | |
| A művészetet többre becsülik a természetnél | |
| A franczia tragédiát mindenek fölé helyezik | |
| Sikertelen erőlködés költői művek és antik irány által alapítani meg a német drámát | |
| Gőthe nem drámaíró | |
| Romeo és Julia átdolgozása | |
| A Shakspere darabjainak jellemzése | |
| A Gőthe álta azon tett hátrányos változtatások | |
| Gőthe érdeklődése a színpad iránt hanyatlik a Schiller halálával | |
| Ellenzi hogy ebet léptessenek föl a erimari színpadon | |
| Bántó elbocvsáttatása az igazgatóságból Károly-Ágost által | |
| A herczeg megbánja tettét | |
| Schiller utólsó évei | 280 |
| Gőthe napi életrendje | |
| Hogy' fogadja látogatóit | |
| Bürger és Heine | |
| Jean Paul Richter leírása Gőthéről és Schillerről | |
| A Gőthe és Schiller közti barátság s bámulóik közti pártoskodás | |
| A Kotzebus sikertelen erőlködése hogy hidegséget támasszon Gőthe és Schiller között | |
| Herder féltékenysége Schillerre | |
| A "Natürliche Tochter" | |
| Staíelné látogatása Weimarban | |
| Gőthe és Schiller is megbetegülnek | |
| Schiller halála | |
| Faust | 297 |
| A "Faust" fokozatos fejlődése s rendre rendre való keletkezése | |
| Értelmi létünk problemája, a társadalmi életünk rajza | |
| Hasonlat Faust és Hamlet közt | |
| A "Hamlet" népszerűségének kettős oka: eszmei fönsége s drámai életteljessége | |
| A "Faust" népszerűsége | |
| A Faust eszméje nem nyíújt oly termékeny tanulmányt, mint azon eszközök vizsgálata, melyekkel hatását előidézi | |
| A Faust első részének elemzése | |
| A színpadi prolog | |
| Prolog a mennyben | |
| Mind a két prolog szükséges | |
| Faust első jelenete dolgozó szobájában | |
| A város kapuja előtti jelenet | |
| Ismét a Faust dolgozó szobájában | |
| Az Auerbach pincéje | |
| A boszorkány-konyha | |
| Találkozás Margittal | |
| Erdő és barlang | |
| A Walpurgis-éj | |
| Mi az oka, hogy Faust először nem elégíti ki, azután elragadja az olvasót | |
| Minden fordítás elégtelen volta a költői műveknél | |
| A Marlowe "Faustus"-ának és a Calderon "El Magico prodigioso-jának elemzhése | |
| A Coleridge bírálata a Gőthe Faustjáról, egybevetve Gőthének magának az észrevételeivel | |
| Faustban csak fölk van állítva a kérdés, de nincs megoldva | |
| A lyrai költemények | 352 |
| Gőthe hírnevének gazdagsága árt | |
| Költészetének tökélye s prózájának olykori gyöngesége | |
| Lyrájának ellenállhatatlan vará zsa | |
| Őszintesége | |
| A képek közvetlensége és egyszerűsége | |
| A "Korinthosi ara" meséje | |
| "Isten és a Bajadér" | |
| Az "Erl-Kőnig" | |
| Hetedik könyv, 1805-1832. | |
| A jénai ütközet | 359 |
| A Schiller halálának hatása Gőthére | |
| A Jakobi látogatása | |
| Megismerkedés Gallal | |
| A koponyatan méltatása | |
| A jénai ütközet | |
| Weimar zsákmályolás alatt | |
| Franczia katonák a Gőthe házában | |
| A Lujza hercegnő hősiessége | |
| Napoleon mértéktelen dühe Károly-Ágost ellen - Gőthének jellemző kitörése | |
| A Gőthe neje | |
| A Gőthe házassága: balházasság | |
| Gyönge volt változtatni a dolgozn | |
| A Gőthe neje | 366 |
| Bellina és Napoleon | 371 |
| A béke helyreállta Weimarban | |
| A Bettina látogatása | |
| Jelleme | |
| Gőthéhez való viszonyának valódi természete | |
| Kitiltatik a Gőthe házából | |
| Riemer kimutatja az "Egy gyermek levelezése" költött voltát | |
| Napoleon Erfurtban | |
| Mikép fogadta Károly-Ágostot, Gőthét, Wielandot | |
| Beszélgetése Gőthével | |
| Gőthének hízeleg a Naoleon figyelme iránta | |
| A Beethoven tüntetésszerű függetlensége s Gőthe állítólagos szolgalsága | 371 |
| A Vál-rokonságok | |
| Gőthe szerelme Herzlieb Minna iránt | |
| A "Vál-rokonságok" | |
| A regény cselekvénye és jellemei | |
| Általános bírálata | |
| A minna férjhez menetele | |
| Gőthe anyjának halála | |
| Politika és vallás | 396 |
| Gőthe ismeretsége Beethovennel | |
| Wieland halála | |
| Németország küzdelme Napoleon ellen | |
| Gőthe közönyössége a politika iránt, komolysága a művészetben | |
| A vád, hogy csak a művész szemével nézte az életet | |
| A vád, hogy vallástalan volt | |
| Vallási nézeteinek átalakulása | |
| Ellenszenve a dogmák iránt | |
| Theosophia és ethika | |
| Vallása | |
| Erkölcstana | |
| Agg korának jelleme | |
| Keleti tanulmányai | |
| A Westöstliche diwan | |
| Megtiszteltetés Frankfurtban | |
| A munkás aggastyán | 418 |
| A "Kunst und Alterthum" kiadása | |
| Növekedő hajlama a rejtelmeskedés iránt | |
| A Wertzher charlotte-jának látogatása | |
| Neje Krisztina meghal | |
| Fia nőül veszi Pogwisch Ottíliát | |
| Adoma a jenai könyvtár tágításáról | |
| Viszály az országgyűléssel a tudományos és művészeti czélokra adott összegek felől való számadás miatt | |
| A vád, hogy ellopott egy arany rudat | |
| Döbereiner és a platina rúd története | |
| A Knebeltől elvitt száz metszvény története | |
| Vegyes irodalmi munkálatok | |
| Wilhelm Meister vándorévei | |
| E mű jellemzése | |
| Eckermann elbeszélése annak terjedelmes kipótlásáról | |
| Ellkenzék Németorszságon e mű ellen | |
| A Gőthe hírnevének terjedése Franczia-, Angol- és Olaszországban | |
| Agg korának életteljessége | |
| Szenvedélye Levezow kisasszony iránt | |
| Arany-ünnepe Weimarban | |
| Munkái kiadási jogának megvédése egész Németországban | |
| Annak hatása Gőthére | |
| Faust második része | 442 |
| Nehéz helyes íytéletet mondani felőle | |
| Az első és a második rész hatásának egybevetése | |
| A második rész jellemzése | |
| A művészetben a jelviségnek magában is szépnek s érdekesnek kell lenni, nem csak jelentősnek | |
| Faust második része elhibázott mű | |
| Elemz és és bírálata | |
| A zár jelenetek | 456 |
| Gőthe nyolczvanegyedik évében | |
| A júliusi forradalom s a Cuvier és St.-Hilaire közötti vita | |
| Gőthe egyetlen fiának halála | |
| A tizenöt angol tisztelet adománya | |
| Thakeray Weimarban | |
| Találkozás Gőthével | |
| Gőthe tevékenysége ké-ső vénségében | |
| A hanyatlás jelei | |
| Halála | |
Folytatás Microsoft-tal