1.035.153

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Zene és narrativitás

Írások a 18-19. századi és kortárs zeneművekről

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Jelenkor Kiadó
Kiadás helye: Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 253 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-676-234-1
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E kötet anyaga válogatás az 1983 és 2001 között publikált írásaimból. Két nagy gondolatkört egyesít: 1) a zene és narrativitás elméletét és ennek alkalmazását az egyes műelemzésekben Mozarttól... Tovább

Előszó

E kötet anyaga válogatás az 1983 és 2001 között publikált írásaimból. Két nagy gondolatkört egyesít: 1) a zene és narrativitás elméletét és ennek alkalmazását az egyes műelemzésekben Mozarttól Lisztig, illetve egészen az elektroakusztikus zenéig (1-10. tanulmányok); továbbá 2) a kortárs zene főbb irányzatainak bemutatását egy-két külföldi, de főként számos magyar zeneszerző munkájának elemzéséhez kapcsolódóan (11-21. tanulmányok). Egy elméleti bevezetőben vállalkozom a cím kulcsszavainak magyarázatára. Ebben megtalálható a zenei narrativitás fogalmának és a zenei jelentés szerepének részletes értelmezése.
A narrativitás szót az „irodalmi narratív szemiotika" elméletéből és gyakorlatából vette át a zenetudomány az 1980-as évek évekkel kezdődően, amikor is az irodalomban a jelentés szerveződésének mikéntjét, a „jelentés formáját", „a mű mélystruktúráját", és a művek ily módon szerkezetileg is kódolt jelentését vizsgálták a kutatók a 19-20. századi irodalom (Maupassant, Flaubert, Bernanos stb.) és az ősi mítoszok, népmesék elemzése során (lásd Barthes, Greimas, Courtés, Genette, Bremond, Lévi-Strauss, Fontanille, és mások munkáit). A jelentés szerveződésének különböző modelljeit (lásd például a kétszeres bináris oppozíciót, azaz a „szemiotikai - illetve logikai -négyszöget"; a „narratív programok" akció-kifejtés során „értéket teremtő" kifejezésbeli dinamizmusát; vagy az „aktoriális, időbeli és térbeli síkok" hármasságának figyelembevételét a történésben) az egyes mozarti-beethoveni drámai karakterű tételektől kezdve a zenetörténetben is nyomon lehet követni és alkalmazni, a romantika nagy hangszeres művein át a 20. század elejéig: Debussy és Bartók műveiig, sőt az elektroakusztikus darabokig. Vagyis a narrativitás alkalmazása a zenében a jelentést hordozó elemek adott szabályok szerinti szerveződésére utal.
A fentiek értelmében mutatja be az új elméleti hátteret és módszereket a könyv első három tanulmánya és a Liszt irodalmi modelljeit is feltáró 4-5. írás. A szonátaforma és a narrativitás-elv lehetséges kapcsolatait taglalja - az elméleten túl - a 2-3. cikk. A romantikus zene elemzésére alkalmas új módszertani eszközöket, illetve fogalmakat vezeti be - Liszt és a 19. századi irodalom vonatkozásában - a 6-7. tanulmány. Fontosabb Liszt-zongoraművek elemzését tartalmazza a fenti tanulságok összegzésével az ezt követő írás. A narrativitás- és a rítuselméletek, valamint a legfrissebb zenei irányzatok kapcsolatával foglalkozik a 9-10. cikk. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Bevezető. Narrativitás és jelentés a zenében 7
1. A narrativitás elméletei és zeneelemzésben való alkalmazásuk
Paul Ricoeur elbeszélés-elméletei és összefüggéseik a zenei narrativitással 17
Narrativitás-elméletek és hangszeres zene
Beethoven op. 2. No. 3. C-dúr szonátájának L tétele 34
A narratív transzformációs modell és az affektusokkal való érintkezés a szonátaformában. Mozart, K. 338. C-dúr szimfónia, I. tétel 49
A romantikus epika mint a Liszt-féle formai újítás modellje és a 20. századi szerkesztésmód közvetítője 69
Liszt és a „filozófiai eposzok" 79
A programszerűség hatása a hangszeres formák fejlődésére Liszt zongoraműveiben 89
Az intonáció-öröklés sajátosságai Liszt zongoraműveiben 113
A szemantikai kategóriák típusai. Kísérlet a narratív irodalmi szemiotika alkalmazására Liszt műveinek elemzésében 128
Narrativitás-elméletek és az elektroakusztikus zene 149
Az átmeneti rítus és a „statikus zenék" kapcsolata kortárs operákban. F.-B. Máche, P. Dusapin és G. Dazzi művei 157
II. A kortárs zene különböző irányzatai
John Cage: Szonáták és közjátékok preparált zongorára 183
Kortárs zene fagottra és billentyűs hangszerre. Korszakváltások a magyar zeneszerzésben: 1959-1982 Bozay Attila, Dubrovay László, Kalmár László, Petrovics Emil, Sári József, Sáry László és Vidovszky László műveiről 191
Folyamat-zenék és hagyományőrzés. Az Új Zenei Stúdió darabjai: 1980-1987. Dukai Barnabás, Gémes/ Géza, Jeney Zoltán, Kurtág György, Sóry László, Serei Zsolt, Vidovszky László műveiről 196
Magyar és amerikai szerzők minimál-zenéje
Melis László, Steve Reich, Frédéric Rzewski, Szemző Tibor művei 200
Az „új szubjektivitás" és az 1980-as évek kompozícióinak jelrendszere Jegyzetek Márta István három művéről 205
Kísérlet és szintézis. Dubrovay László szóló- és kamarazenei művei (1983-1987) 212
Sugár Miklós műveiről (1981-1986) 216
Hugues Dufourt Saturne és Eötvös Péter Intervalles intérieurs című műveiről. Kísérlet az élő-elektronikus darabok ismertetésére (1982) 220
Tihanyi László A kos hava (Krios) című darabja és az Itinéraire-iskola 226
A hangok demiurgosza és a poéta doctus François-Bernard Mâche poétikája és művei 231
Az Ear együttes köré csoportosuló zeneszerzők élő-elektronikus művei: 1992-1998. Faragó Béla, Hollós Máté, Madarász Iván, Olsvay Endre, Sugár Miklós, Szigeti István, Tihanyi László darabjai 245
A tanulmányok első változatának forrásjegyzéke 253

Grabócz Márta

Grabócz Márta műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Grabócz Márta könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv