Így kezdődött (majdnem) minden

Fülszöveg

Honnan származunk? Hogyan kezdődött a világ?
Ezek a Világegyetem legnagyobb kérdései, és a New Sdentist megválaszolja őket
Amikor Edwin Hubble az 1920-as években belenézett a teleszkópjába, döbbenten állapította meg, hogy gyakorlatilag az összes általa látott galaxis távolodik egymástól. Ha ezek a galaxisok mindig is így mozogtak, gondolta, akkor kellett lennie egy olyan pillanatnak, amikor mind egy helyen voltak. Ez a felfedezés teljesen átformálta a vitát az emberi létezés egyik legalapvetőbb kérdéséről: hogyan kezdődött a Világegyetem?
Minden társadalomnak megvannak a maga eredettörténetei a mindenségről és annak lakóiról, de most, hogy képesek vagyunk bepillantani a korai Világegyetembe, s felhasználhatjuk a geológia, a régészet, az evolúcióbiológia és a kozmológia révén szerzett tudásunkat, minden eddiginél közelebb kerültünk annak megértéséhez, honnan is származik mindez.
Az összetett földi élet kialakulásától kezdve az első írott nyelven át a világűr emberi... Tovább

Fülszöveg

Honnan származunk? Hogyan kezdődött a világ?
Ezek a Világegyetem legnagyobb kérdései, és a New Sdentist megválaszolja őket
Amikor Edwin Hubble az 1920-as években belenézett a teleszkópjába, döbbenten állapította meg, hogy gyakorlatilag az összes általa látott galaxis távolodik egymástól. Ha ezek a galaxisok mindig is így mozogtak, gondolta, akkor kellett lennie egy olyan pillanatnak, amikor mind egy helyen voltak. Ez a felfedezés teljesen átformálta a vitát az emberi létezés egyik legalapvetőbb kérdéséről: hogyan kezdődött a Világegyetem?
Minden társadalomnak megvannak a maga eredettörténetei a mindenségről és annak lakóiról, de most, hogy képesek vagyunk bepillantani a korai Világegyetembe, s felhasználhatjuk a geológia, a régészet, az evolúcióbiológia és a kozmológia révén szerzett tudásunkat, minden eddiginél közelebb kerültünk annak megértéséhez, honnan is származik mindez.
Az összetett földi élet kialakulásától kezdve az első írott nyelven át a világűr emberi meghódításáig az így kezdődött (majdnem) minden egyedülálló módon mutatja be Világegyetemünk múltját, jelenét és jövőjét.
A New Scientist 1956 óta világszerte arról ismert, tiogy igyekszik mindenki másnál értlietőbben bemutatni és elmagyarázni a tudomány és a techinológia légújabb felfedezéseit és találmányalt, megfelelő kontextusba tielyezi azokat, és megvizsgálja, mit jelenthetnek a jövő számára. Különböző csatornáin keresztül liétről tiétre több mint ötmillió lelkes és liűséges olvasót ér el szerte a világon.
Graham Lawton miután az Imperial College-ban biokémiai és tudományos kommunikációs diplomát szerzett, a New Scientist munkatársa lett. Majdnem a század eleje óta dolgozik ott, először vezető szerkesztőként, jelenleg pedig főszerkesztőként. írói és szerkesztői tevékenységével több díjat is nyert.
Stephen Hawking a Cambridge-i Egyetem korábbi Lucas-professzora, Az idő rövid története című nemzetközi bestseller szerzője. Haláláig az egyetem alkalmazott matematikai és elméleti fizikai tanszékén Dennis Stanton Avery és Sally Tsui Wong-Avery kutatási igazgató és az elméleti kozmológiai központ alapítója volt." Vissza