1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Hitel

A Taglalat és a Hitellel foglalkozó kisebb iratok/Magyarország újabbkori történetének forrásai

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Magyar Történelmi Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés
Oldalszám: 737 oldal
Sorozatcím: Gróf Széchenyi István összes munkái
Kötetszám: 2
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Dr. Ifj. Iványi-Grünwald Béla. A Hitel megjelenésének 100-ik évfordulója alkalmával.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1825. májusában Párizsban két magyar főúr kelt útra. Korán reggel indultak el, hűvös tavaszi hajnalon. A postakocsiban, mely szebbnél-szebb tájakon vitte őket által, hosszú beszélgetést folytattak,... Tovább

Előszó

1825. májusában Párizsban két magyar főúr kelt útra. Korán reggel indultak el, hűvös tavaszi hajnalon. A postakocsiban, mely szebbnél-szebb tájakon vitte őket által, hosszú beszélgetést folytattak, Érdekes egyéniségek érdekes beszélgetése volt ez. A téma: a világ fejlődésének általános iránya. Úgy érezték, hogy a fejlődésben új korszak nyilt s beszélgetésük során ennek a fiatal epochának akarták jellemző sajátosságait megállapítani.
Az egyik utas lelkes májusi hangulatban beszélt erről az új korszakról. Szólhatott is róla bőven herceg Esterházy Pál, (ő volt az egyik utas), mert minden lehetősége megvolt arra, hogy a kort, annak embereit és irányító eszméit megismerhesse, hisz ő volt a monarchia londoni követe. Beszéde, valami régi stílusú diplomáciai jelentéshez hasonlóan, az előzmények feltárása után a helyzet rövid összefoglalását adja, általános jellemzését a kornak, mit azután a tapasztalat finom megfigyeléseivel fűszerez.
- «A világban mindennek megvan a maga kora» - véli a herceg - «az emberiség fejlődését az jellemzi, hogy egyes koroknak fel vezéreszméi vannak. Az emberiség minden korszakban más és más szenvedélynek hódol».
Mintha az Ember tragédiájának színei, vagy a hegeli fejlődés zárt korszakai elevenednének meg a herceg elbeszélésében ! A hódító hadjáratok és vallásháborúk katonai korát egzaltált törekvések váltják fel, melyek az alkotmány megreformálására irányulnak; majd hirtelen ugrással a szépművészetek iránt tanúsít a világ szenvedélyes érdeklődést. Mi lehet azonban korunk szenvedélye? Esterházy világosan fogalmazza meg a feleletet: a század szenvedélye az önérdek. Mindenki egész erejével azon dolgozik, hogy anyagi helyzetén javítson. Vissza

Tartalom

GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN
HITEL CÍMÜ MUNKÁJA.
TÖRTÉNETI BEVEZETÉS
I. RÉSZ. A HITEL GAZDASÁGPOLITIKÁJA 3
I. A Hitel gazdaságpolitikája és a XIX. század húszas éveinek agrárkrízise.
(A Hitel gazdaságpolitikája agrár jellegű. A XIX. század húszas
éveiben egyetemes mezőgazdasági krízis sújtotta a termelőket. E krízis
jelenségei a külföldön. Magyarországon is megfigyelhető a századeleji mezőgazdasági fellendülés után hanyatlás a húszas években.
A Hitel gazdaságpolitikája e krízis ismerete nélkül nehezen lenne
megérthető.) 8
II. A Hitel és a magyar termelés főbb problémái.
(A Hitel a magyar földbirtokosokat arra akarja rábírni, hogy termeléssel gyarapítsák vagyonukat. Az inflációs mezőgazdasági konjunktúra kora és a termelés. A Hitel szerint a nagyszabású termelőmunka
megindulásának akadályai elsősorban magában a gazdálkodókban
vannak. A magyar termelők faji hibái. A Hitel példája a gyapjútermelésről. Széchenyi felfogása a mezőgazdasági cikkek termelésének kapitalisztikus átalakításáról.) 23
III. A magyarországi mezőgazdasági termelés alkotmányos akadályai.
(A Hitel a magyar termelés akadályai közül főleg azokkal foglalkozik,
melyek a magyar alkotmányban gyökereznek. A mezőgazdaságot
sújtó árszabályozások, az agrárrétegek sorsát megnehezítő céhek s a
közlegelő-rendszer mellett főleg a jobbágyföldesúri gazdasági viszony
vonta magára a Hitel támadását. A Hitel a magyar parasztságot
jelentős faji értéknek tartja, melyet mindennemű földesúri mesterkedésekkel szemben meg akar védeni. A «regulációs politika». A Hitel
a jobbágyföldesúri viszonyt alapjában akarja megszüntetni. A jobbágy
politikai felszabadításáról nem szól, de politikai helyzetén is javí-
tani akar.) 38
IV. A Hitel magánhitelügyi koncepciója.
(A Hitel az agrárhitellel foglalkozik. Véleményét élményi elemek
alakították ki. A Széchenyi-korabeli mágnás jelzálogműveletek
nagy hatást gyakoroltak a Hitel szerzőjére. A magyar hitelviszonyok
kialakulásának történeti előzményei. A Széchenyi-korabeli hitelkrízis s a hitelforrások átalakulása szükségessé tette a magyar hiteljog
átalakítását.) 55
V. A Hitel terményértékesítő programmja.
(A magyar kereskedelemről szóló fejezet a terményértékesítés kérdéseit tárgyalja. A belső piac a paraszt vásárlóképességével fokozható.
A külső piac problémái. A monarchiába irányuló agrárexportot
sujtó közbeeső vám kérdésében a Hitel a méltányosság álláspontjára
helyezkedik. E nézet reális; a birodalom súlyos anyagi helyzete.
A Hitel a külföldre irányuló export fokozását hirdeti. E törekvés
helyességét a külkereskedelmi táblázatok tanúsítják : az osztrák tartományokkal szemben a többi külföldre irányuló agrárkivitel jelentéktelen. A. Hitel a tengeren történő exportról. Szállítási kérdések.
A külföldi verseny. Terményértékesítés és a termelő. A borexport
tanulságai.) 76
II. RÉSZ. A HITEL SZELLEME ÉS NEMZETI
POLITIKÁJA 99
I. A Hitel és Bentham hatása Széchenyire.
(Nézetek Benthamnek Széchenyire gyakorolt hatásáról a szakirodalomban. Hogyan ismerte meg Széchenyi Bentham tanait? A «The
Book of Fallacies» gondolatai s a Hitel politikai dialektikája. Bentham
radikálizmusa és a Széchenyitől vallott organikus nemzetfelfogás.
Széchenyi hite az emberi haladásban és Bentham racionalista történetfilozófiája. A Hitel etikai rendszere s Bentham utilitárizmusa.) 104
II. A Hitel gazdaságpolitikájának összefüggése a munka nemzeti rendszerével.
(A «reálista Széchenyi» alakja s a legnagyobb magyar gazdasági rendszere. E rendszer ~ amint a Hitelben megjelenik - a kapitalista
szellem külső nyomait magán viseli. Széchenyi gazdaságpolitikai
rendszere -- végső összefüggésében - mindig társadalmi, a Hitelben
a nemzeti kollektivitás, a nemzetiség megmentésének eszköze s nagyarányú nemzetnevelés anyagi előfeltétele.) 129
III. A Hitel nemzeti politikája.
(A Hitel nacionalizmusának hármas tagozódása : a nemzetiség létét
faji politika biztosíthatja ; a. nemzetiség kultúrérték ; a nemzetiség
érzelme morális energiává alakítható át. Faji politikájának elméleti
alapja: az organikus-vitális nemzetfelfogás. A nemzetet a faj tagjaiban élő nemzeti szellem tartja fenn, mint az embereket a lélek.
A kortársak szélső konzervatív «nemzeti szellem» koncepciójával
szemben Széchenyi a Hitelben azt hirdeti, hogy a nemzeti szellem
átalakítható és elterjeszthető a hazában. E két feladattal függ össze
a nemzet- s egyéni nevelés és a társadalmi munka.) 135
IV. A Hitel értékrendszerének valláserkölcsi magaslatai.
(A szakirodalomban kialakult nézetek Széchenyi világnézetéről.
A naturalista irány nem tudta összeegyeztetni a - Kemény Zsigmondtól oly találóan jellemzett - faji politikát Széchenyi világnézetével. A történelmi idealizmus felfogása szerint Széchenyi »
nacionalizmust az egyetemes kultúra szempontjából értékeli. Ez részben jellemző Széchenyi működésére ; a Hitel a nemzetiséget elsősorban
mint morális értéket méltányolja. Szekfű megállapításai Széchenyi
politikájáról, annak keresztény méltányossági alapjairól. A Hitel
a nemzetiségben a morális emelkedettség egyik eszközét látja, nemzeti erényről alkotott felfogása az emberről alkotott képzetével
összhangban vizsgálandó. A Hitel emberideálja a vallásos áhítat
szárnyain s a földi eszmények megvalósításának útján Istenhez
emelkedő ember. A nemzetiség a társadalmi kötelességek teljesítésével, az Igazság eszményének megvalósításával függ össze. A Hitel
politikai rendszere az igazságosság és méltányosság keresztényi elvein
alapul, de hangsúlyozza, hogy a magasabb osztályok méltányos
politikáját az idő szelleme és forradalom elhárítása is megköveteli.) 156
III. RÉSZ. A HITEL KIALAKULÁSA ÉS SZÉCHENYI
EGYÉNISÉGE 177
I. Széchenyi társadalmi kötelességtudata, nemzeti érzése és a Hitel
kialakulása.
(Széchenyi jelleme és kötelességérzete. Nacionalizmusának kialakulásában a szülői házban nyert nevelés után a nemzetiségnek mint
kultúrértéknek felismerése játszott döntő szerepet. Pesszimista és
optimista tépelődései a magyarság kultúrmissziójára nézve. A nemzetiség mint kultúrérték problémája érdekelte a Hitel szerzőjét, de
főszempontja a nemzetiségnek a moralitással való kapcsolata volt.) 182
II. Széchenyi szerelme és a Hitel.
(Seilern Crescentia grófnő szerepe Széchenyi életében. Elhárítja
tőle az »egyedüllét» rémét s így hozzájárul ahhoz, hogy Széchenyi
reformmunkásságát elkezdhesse. Széchenyi szerelme és a romantikus
korszellem. Széchenyi lelki vívódásai e szerelemben és a Hitel értékrendszere.) 190
III. Széchenyi vallásossága s a Hitel valláserkölcsi rendszere.
(Széchenyi 1829 november havában írt egyik levele, mely világnézetének pregnáns kifejezője, ugyancsak a Hitel értékrendszerét tartalmazza. A Hitel-vázlatok tanulságai. Széchenyi vallásosságának szerepe a Hitel rendszerének kialakulásában. Albach Szaniszló,
ferencrendi szerzetes döntő hatása : ő szilárdítja meg Széchenyiben a
keresztény perfekcionizmus hitét. Albach valószínűleg hatott Széchenyi
politikai felfogására is.) 196
IV. A Hitel meírása s a Hitel megjelenése.
(A Hitel megírásának külső körülményei. Széchenyi anyagi helyzete
s egy pénzügyi esete. Viszota megállapításai Széchenyi barátainak
szerepéről; csupán a stilizálásban fogadott el tanácsokat. A Hitel
könyvészete. Az egykorú kiadások jellemzése. Jelen kiadásunk
szempontjai.) 206
IV. RÉSZ. A HITEL ELŐZMÉNYEINEK KÉRDÉSE
ÉS A HITEL VISSZHANGJA
1. Széchenyi reformmukájának előzményee és előfutárjai.
(A Széchenyi-féle eszmék előzményének kérdése és Széchenyi forradalmár vagy újító voltának problémája. Kautz nézete. Mályusz fejtegetései. Széchenyi fellépése korának eseményeiből, szelleméből és
gazdasági nézeteiből kell kiindulnnunk. A magyar nemzetiség mint
kultúrérték Kazinczy felfogásában. A patriotizmus és nacionalizmus
harca, az arany és a nemzetiség antagonizmusa. A francia forradalmi
gondolat animális-mechanikus embertípusa ; a keresztény felfogás
terjed el az ellenhatás idején. A keresztény perfekcionizmus éltető
világnézeti meggyőződés abban a korban. A gazdasági és ideális
felemelkedés gondolatának összeütközése. Dercsényi pályázata.
Balásházy és a Hitel gazdasági rendszere. A jelenségek azt igazolják,
hogy Széchenyi eszméi saját korának törekvéseivel szorosan összefüggnek.) 222
II. A Hitel megjelenésének közvetlen irodalmi visszhangja.
(Egykorú nyilatkozatok a Hitelről: elismerik, hogy korszakot alkotó
munka. A műveltebb réteg örömmel üdvözli. Alkalmasnak látszik
arra, hogy Kazinczyék nagy ellenfeleik közötti antagonizmust kiküszöbölje. A rendiségen kívül állók örömmel fogadják s idealizmusát
is felismerik egyesek. A rendi ellenállás rekonstruálható egy egykorú
kézirat alapján. A Hitel-ellenes maradi magyar típusa több egykorú munkából megállapítható ; a Taglalat szerzője nem tartozik
ezek közé.) 250
III. A Taglalat.
(Dessewffy mint a XIX. század anyagi viharaiban elszegényedő
magyar birtokos típusa. Gazdasági pesszimizmusa. A Taglalat rövid
jellemzése.) 259
HITEL
IRTA: GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN.
Ajánlás 273
Tudnivaló 274
Előszó 276
Bevezetés 283
Néhány a' tárgyat megelőző észrevétel 287
A' magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie kellene 299
A' magyar nem bírja magát olly jól, mint körülményei engednék 315
A' magyar gazda ma nem viheti mezeit a' lehető legmagasb virágzásra 328
Magyarországnak kereskedése nincs 364
Mit kell tenni 's min kell kezdeni? 392
Berekesztés 451
Végszó 487
Tartalom 493
FÜGGELÉK.
A TAGLALAT ÉS A HITELLEL FOGLALKOZÓ
KISEBB IRATOK.
TAGLALAT.
A magyar ifjúsághoz! 501
Jegyzés 502
Elő-szó 503
Általános tekintetek a' „Hitel,, czímü Munka felett 505
Tudni való. - Lap 8 506
Elő-szó. - Lap 9 507
Bevezetés. - Lap 21 510
Néhány a' tárgyat megelőző észre-vételek. - Lap 27 516
A' Magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie kellene. - Lap 41 623
Magyar nem bírja magát oly jól, mint körülményei engednék. - Lap 61 533
A' Magyar gazda ma nem viheti mezeit a' lehető legmagasb virágzásra. -
Lap 76 541
A' legelők, birtokok', faizás, el-nem választása. - Lap 92 552
A' Czéhek, 's Limitátió' feleslegsége, (nem feleslege) non enim de superfluo,
sed de superfluitate Limitationis akart a' Szerző beszélni. - Lap 93 553
Robot, vagy Szakmány. - Lap 99 567
Dézma, és Kilenczed. - Lap 104 564
Magyar-országnak kereskedése nincs. - Lap 108 566
Geographiai helyhezetünk. - Lap 110 567
Pénzünk nincs. - Lap 114 568
Más nemzetekkel a' concurrentiát ki-nem álhatjuk. - Lap 118 570
A' kivitel, Vámok miatt lehetetlen. - Lap 122 571
Rendelések' feleslege. - Lap 129. 576
Produchmink' szűke. - Lap 130. 576
Communicátiók' rosz volta. - Lap 132. 577
Belső consumtió, az-az: fogyasztás' kis-létte. Lap 134. 578
A' szállitások, Transito 's Vámok körülti bátorság híja. - Lap 136. 581
Kereskedési becsület, 's munkásság némely csorbái. - Lap 138. 581
Nemzeti bank. - Lap 144. 582
Több 's jobb termesztés, 's kivitel végett Jutalom-tételek. - Lap 148. 584
Hitel szentségén alapul. - Lap 152. 585
Mit kell lenni, 's min kell kezdeni? - Lap 153. 586
A' Hitel tágasb értelemben. - Lap 156 586
Polgári erénybül. - Lap 159. 586
Nemzetiség. - Lap 161. 587
Concentrátio, Közepesedés, vagy közép pontra gyűjtés. - Lap 171. 590
A' kiművelt ember-fő. - Lap 178. 592
A' Hitel szorosabb értelemben. - Credit. Lap 184. 600
A' Törvényieket. - Lap 188. 601
Politikai megjegyzések 's ellen-vetések, meg a' Familiák conservátiója. - Lap
200. 604
Azon okoskodások, mellyek Magyar-országban a' hitel' lábra-állitása mellett
vívnak. - Lap 207. 609
Természetes béfejezés. - Lap 215. 619
Berekesztés. - Lap 220. 621
Kötelességek. - Lap 226. 623
Lárma. - Lap 240. 627
Tanács. - Lap 262. 636
Vég-szó. - Lap 264. 642
Tartalom 645
Föbh Igazitások a' Czim-lapon 647
TOLDALÉK-ÉSZREVÉTELEK
GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN
HITEL CIMÜ MUNKÁJÁHOZ.
EGY HAZAFITUL 649
GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN
AZON MUNKÁJÁNAK, MELLYNEK NEVE HITEL.
KIVONÁSA, CSEKÉLLY ÉSZRE-VÉTELEKKEL 681
UEBER ERZIEHUNG UND UNTERRICHT
IN UNGARN
cimü munkának első levele 693
PONORI THEWREWK JÓZSEF :
BERETVÁLKOZÓ TÜKÖR
AZ ÚJ MAGYAROK SZÁMÁRA
címü munkájából a Hitellel foglalkozó rész 696
PONORI THEWREWK JÓZSEF:
VELENCZEI SZAPPANPOR
AZ ÚJ MAGYAROK SZÁMÁRA
című munkájából a Hitellel foglalkozó rész 698
GYAKRABBAN IDÉZETT MUNKÁK FELSOROLÁSA, JAVÍTÁSOK ÉS PÓTLÁSOK 700
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 701
TARTALOM 731
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv