Gróf Tisza István képviselőházi beszédei III/2.

Először miniszterelnök. Küzdelem a parlamentárizumusért. Elbukás - 1904 október 4.-1906 április 11.

Szerző

'Gróf Tisza István: Gróf Tisza István képviselőházi beszédei III/2. ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1937
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	842 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
IV.
Az 1901/6. évi országgyűlés.
(Folytatás.)
211. Az 1904. október 4. »ugrai levél«: a közelmult tanulságai; a sikeres nemzeti politikai feltételei; a házszabályreform szüksége; e... Tovább

Tartalom

Az 1901/1906. évi országgyűlés (folytatás)
Az "ugrai levél": a közelmult tanulságai; a sikeres nemzeti politika feltételei; a házszabályreform szüksége; e feladat nehézségei; a nemzet ítélete	1
A nyilt levél hatása
Megírásának okai
1904. okt. 10. országos ülés	11
Napirend megállapítása: tájékoztatás a házsszabályreformról; a választási törvény reformja; a Ház munkaterve
Polémia Polónyival: választás vagy választási reform; az "ugrai levél" a hadsereg nyelvének megállapításáról
Az "ugrai levél" és az ellenzék
1904. okt. 11. országos ülés	21
Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat napirendre tűzése
Debrecen stb. kérvénye II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai földi maradványainak hazaszállítása ügyében
1904. okt. 12. országos ülés	27
Gr. Tisza István indítványa a házszabályok módosítására bizottság kiküldése tárgyában
Királyi döntések a kvóta ügyében: a döntések törvényessége; az osztrák alkotmányos élet és az obstrukció "nemzeti intézménye"
Az "ugrai levél" és az ellenzék
1904. okt. 15. országos ülés	32
Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása: a borvámzáradék megszüntetése és az átmeneti vámkedvezmény; a kormány kereskedelmi tárgyalásai és az 1899:XXX. tc.; e törvény célja
A magyar darabont-testőrség felállítása
A miniszterelnök megjegyzése az ellenzékről
1904. okt. 17. pohárköszöntő a Terézvárosi Kaszinó Deák lakomáján: 1866 és 1896	47
Azóta közéletünk hanyatlása; a házszabályreform szüksége; a reform alapiránya; az ellenzék elutasító magatartása; koncesszió az újoncmegajánlási vita korlátozása dolgában; számolnunk kell a magyar nemzet különleges viszonyaival; a hazafiatlan többség, a hazafias kisebbség és az alkotmány megmentése; küzdelem a magyar parlamentárizmusért; Deák Ferenc követése
1904. okt. 18. országos ülés	56
Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása: a paktum és az 1899:XXX. tc. módosítása
1904. okt. 19. országos ülés	59
Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása: kereskedelmi szerződések Magyarország egyoldalú kívánságára is felmondandók
Sajtópör a Magyar Ipar és kereskedelmi Bank ügyében
1904. okt. 25. országos ülés	62
Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása: nyersterményeink elhelyezése; "paraphé" és "signé"; Magyarország egyoldalú felmondási joga; a törvénysértés kérdése
1904. okt. 27. országos ülés	68
Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása: a nemzetközi szerződést tartalmazó javaslat részletes tárgyalásának módja
1904. nov. 2. országos ülés	75
Gr. Tisza István házszabályindítványa indokolás végett napirendre tüzetik
Kossuth Ferenc indítványának megokolása: az orosz-japán mészárlás megszüntetéséért indított amerikai békeakció támogatásáról
1904. nov. 3. pártértekezletek a házszabályrevízió tárgyában	76
A szabadelvű párt értekezletén gr. Tisza István beszéde: az obstrukció története és a házsszabályreform szüksége; a reform alapelvei; megalkotásának szent kötelessége
Egyéb pártértekezletek
1904. nov. 4. országos ülés	88
Gr. Tisza István megokolja a házszabályok módosítása végett bizottság kiküldésére vonatkozó indítványát
Az indítvány napirendre tűzése
A kossuth-párt értekezlete a házszabályrevízió tárgyában
1904. nov. 5. országos ülés	91
Gr. Tisza István indítványának tárgyalása a házsszabályok módosítására bizottság kiküldése tárgyában: a kormány nem jöhet házszabályreformmal; ezen kezdeményezésre semmi ok; a reform égető szüksége és célja; a nemzeti ellenállás lehetősége; nem a kisebbség számára kell abnormis jogokat biztosítani; többséggel is lehet házszabályt módosítani, nemcsak pártközi megegyezés útján
1904. nov. 7. országos ülés	103
Gr. Tisza istván indítványának tárgyalása a házszabályok módosítására bizottság kiküldése tárgyában vicinális vasútak és inkompatibilitás; angol példák; rendi alkotmány és obstrukcó; ellenzéki ferdítések; a kormány kezdeményezhet házszabályreformot; a reformakció céljai: a parlamenti élet kinövéseinek megnyirbálása, egy magas színvonalú ellenzéki küzdelem és a nemzeti ellenállás lehetősége, a parlament jogainak védelme, a nemzeti akarat érvényesülése, az eredményes nemzeti politika előfeltételeinek megteremtése
1904. nov. 8. országos ülés	119
Személyes ügy Kubik Bélával
1904. nov. 9. országos ülés	121
Gr. Tisza István indítványának tárgyalása a házszabályok módosítására bizottság kiküldése tárgyában: tiltakozás a királynak a házszabálykérdésbe bevonása ellen; a képviselőházi többség vezetőjének felelőssége; Apponyi junktimos politikája; meghamisított nemzeti akarat és választási reform; a kúriai bíráskodási törvény hézagai és hiányai; a valódi liberális álláspont a választójog terén; választójog és nemzetiségi kérdés; hazánk különleges helyzete és a nemzeti ellenállás lehetősége; a házszabályreform indoka: a magyar nemzeti politika alapjainak megvetése és az alkotmányfenntartó érzelmek megmentése
A miniszterelnök válasza: 1. Zboray Miklós interpellációjára a Budapesti Közlöny kinyomatásának árlejtés nélküli bérbeadása tárgyában; 2. Polónyi Géza interpellációjára a Németbirodalommal törvényszegéssel megindított kereskedelmi szerződési tárgyalások ügyében
Névszerinti szavazás másnapra halasztása a kérdés feltevése után
1904. nov. 10. országos ülés	140
Gr. Tisza István indítványának tárgyalása a házszabályok módosítására bizottság kiküldése tárgyában: igéretek a választási reform dolgában; obligó vállalása magánbeszélgetések során
1904. nov. 12. országos ülés	145
Miniszterelnök válasza Bolgár Ferenc interpellációjára az új véderőtörvény ügyében: a kétéves katonai szolgálat behozatala és a honvédtüzérség felállítása
A honvédágyúk minősége
Miniszterelnök mint belügyminiszter válasza gr. Zichy Aladár interpellációjára az illésházai népgyűlés betiltása tárgyában: az interpelláció jogának gyakorlási módja
Gr. Tisza István beszéde a szabadelvű párt 1904.- nov. 14-i értekezletén	159
A kettős katonai reform publikálásának okai; a parlamentárizmus kinövései és a nemzeti ellenállás; a golyó és az akasztófa; ismét az ideiglenes házszabálymódosítás terve; "meg vagyok róla győződve, hogy ki fogunk tartani és győzni fogunk ebben a küzdelemben"
1904. nov. 15. országos ülés	166
Gr. Tisza István indítványának tárgyalása a házszabályok módosítására bizottság kiküldése tárgyában: mi történt március 10-én és mi történt azután; fenyegetések az obstrukcióval; egy mérsékelt házszabályreform égető szüksége; visszatérés a márciusi indítványhoz; a miniszterelnök rögeszméje
Polémia Eötvös Károllyal az obstrukcióra készülés dolgában
Daniel Gábor benyujtja határozati javaslatát a házszabályok ideiglenes módosítása iránt; a miniszterelnök hozzájárul és visszavonja a kormány előterjesztéseit
Polémia Barta Ödönnel: súlyos áldozatok a házszabályok módosítása érdekében; kifogások a Daniel-féle határozati javaslat benyújtásának módja és szerkezete ellen
1904. nov. 16. országos ülés	181
Személyes ügy Polónyi Gézával
A parlamenti udvariasság kötelessége
Polémia Apponyival: parlamenti illem és szolidaritás; a Daniel-féle határozati javaslat benyujtása és tárgyalási módja teljesen szabályszerű; Apponyi veszedelmes térre lép; a házszabályok célja a nemzeti akarat érvényesítése; "végzetes hibát követ el, aki parancsoló végszükség nélkül formahibát követ el, de...
Miniszterelnök válasza gr. Apponyi Albert interpellációjára az Amerikai Egyesült Államok elnökének egy újabb békekonferenciát célzó kezdeményezése tárgyában
1904. nov. 17. országos ülés	195
Napirend előtti felszólalások a házszabályokhoz: mi a technikai obstrukció; a házszabályok célja; a formák megsértése; "ebben a küzdelemben, ha az Úristen ezt a nemzetet elveszetni nem akarja, csak a mienk lehet a diadal"
Folytatólagos polémia Kossuth Ferenccel: az obstrukció előnyei; különleges viszonyaink és a házszabályreform
Gr. Tisza István indítványa parallel ülések tartása tárgyában
1904. nov. 18. (délelőtti) országos ülés	212
Parallel ülések tartása és a házszabályok 203. §-a
Személyes ügy Hock Jánossal: Tisza magatartása Széll idejében; beszélgetései Bánffyval
Bizalmatlansági nyilatkozat Perczel Dezső elnök ellen
A délutáni ülésekre vonatkozó indítvány elfogadása
Andrássy és Tisza levélváltása a parlamenti erőszakról
1904. nov. 18. (délutáni) országos ülés	219
Gr. Tisza István miniszterelnök utolsó beszéde a Daniel-féle határozati javaslatról való szavazás előtt: a magyar parlamentárizmus multja és a technikai obstrukció; "osztrák termény ez, amely csakis Ausztriában lehet helyén"; a magyar nemzeti politikának "egyedüli exponense, egyedüli kincse és drágasága ez a parlament"; "a magyar nemzet sorsa kritikus fordulópontra jutott"; a többség törekvése és a reviziós vita mérlege; "itt egy marad hátra: vagy sorsára bízni az országot, vagy véget vetni az egész komédiának"
A Daniel Gábor-féle határozati javaslat elfogadása
Az ülésszakot bezáró kiféle határozati javaslat elfogadása
Az ülésszakot bezáró királyi kézirat kihirdetése
A nov. 18-i szavazás története (Berzeviczy Albert és Horánszky Lajos leírásra. Egyéb adatok)
A szavazás jogi minősítése
Fejérváry és Pitreich gratulációja
November 18-a után: pártbomlások	237
A "koalíció"; az ellenzéki felirat és kiáltvány
Apponyi nyilatkozata és a parlamenti béke feltételei
A miniszterelnök nov. 20-i beszéde a Vigadóban: a házszabálysértés igazolása: nem volt "államcsíny"; a forma megsértése és az alkotmányosság alapelvei; a nemzeti akarat csak a képviselőházi többség által nyilvánulhat; a házszabályokat reformálni kell; a dilemma; "ha valami a magyar nemzetnek kell, akkor azt, hogy nem lehet, nem szabad mondani"; "keresztül kell törni a formát egyszer, egyetlen egyszer"; a Times az ellenzék álláspontjáról; ez álláspont bírálata; döntő fontosságú momentum és vezető cél: a nemzet akcióképességének visszaszerzése
Gr. Andrássy Gyula nyilt levele választóihoz és hírlapi nyilatkozata	246
Széll Kálmán búcsúlevele
Tisza és a "Standard"
Félhivatalos hang a kibontakozás útjáról
A miniszterelnök pohárköszöntője a Belvárosi Polgári Kör nov. 26-i lakomáján: az ország félrevezetése; Andrássy és Széll nyilatkozatai; egyedüli eltérés velük szemben a házszabályreform keresztülvitelének mikéntje; a formák sérelme, az exlex és a házszabályok; erkölcsi jogosultság a törvények megsértésére és a házszabályok revíziójára; "amiért mindent kockára kell tennünk, az a nemzet élete"; "ezt a küzdelmet a becsületes magyar ember fanatizmusával fogom végig küzdeni"
A miniszterelnök győri beszéde 1904. dec. 1-én	252
A kiegyezés utáni örvendetes fejlődés és parlamenti életünk későbbi elfajulása; frázis a parlamentárizmus csődjéről; "nekünk speciális viszonyaink vannak"; az ebből folyó következmények: "a végleges házszabályreform az érdemleges vitáknál klotűrt nemzeti lét és nemlét kérdése", "egy mérséklet házszabályreform a magyar nemzet életbevágó nagy érdeke"; a dilemma; a felelősség elvállalása a formák egyszeri megsértéséért; "a nagy perben más bíró nincs és nem is lehet, mint maga a nemzet"
A szolnokmegyei szabadelvű párt tisztelgése és lakomája 1904. dec. 8-án	258
A miniszterelnök válasza: az egyszeri házszabálysértés okai
Pohárköszöntője: az Alföld himnusza; "ma nem meghalni, ma élni és dolgozni kell tudni a hazáért!"; fokozott bátorság szükséges a frázisokkal szemben; áldozatkész és jelszavas hazafiság; "tanuljunk saját kárunkon, tanuljunk hazánk történelmének nagy tanulságain!"
A miniszterelnök beszéde a szabadelvű párt 1904. dec. 9-i értekezletén	261
Miért következett hosszabb szünet nov. 18-a után?; mi történt nov. 18-án?; a külföldi példák; Andrássy érvei: Tisza a nov. 18-i határozattal precedenst alkotott, a formákat megszegő erőszakot jogforrássá emelni nem szabad, - a nemzet ítélőszéke elé nem jogi, de politikai kérdések valók; a többség feladata: a nov. 18-i érvényes határozat végrehajtása; a sürgős tennivalók: az indemnitás és a végleges házszabály reform letárgyalása; "ez a küzdelem nem végződhetik mással, mint az igaz ügy diadalával"
Podmaniczky pártelnök zárószavai a szabadelvű párt páratlan összetartásáról
Andrássy válasza Tiszának
A szövetkezett ellenzék állásfoglalása az új ülésszak alkalmából
A miniszterelnök marosvásárhelyi beszéde 1904. dec. 11-én	270
A nemzeti erőkifejtés szüksége; a parlamenti működés lényege és a formák egyszeri megsértése; a formasértést igazolja a nemzet legdrágább kincse, önrendelkezési joga; a mai képviselőház nem képviseli a nemzeti akaratot; az 1903. és az 1904. évi Apponyi; formasértés a kötelességérzet parancsából; "a hazát nemcsak szavakkal, de tettekkel, és ha kell, küzdelemmel is kell szeretni!"
1904. dec. 13.	277
AZ ellenzéki erőszak: rombolások a Házban; a megakadályozott ülés
A szabadelvű párt értekezlete: a miniszterelnök beszéde és egyéb felszólalások
Andrássy nyilatkozata
Nov. 18. és dec. 13.
A király és a dec. 13-i események
1904. dec. 15-i országos ülés	289
Napirend előtti felszólalások a házszabályokhoz: a nov. 18-i házszabálysértés; a dilemma; a házhatározat érvényessége: a jogi és a politikai kérdés
A szabadelvű párt dec. 15-i értekezlete
1904. dec. 16-i országos ülés	305
Napirend előtti felszólalások a házszabályokhoz: személyes ügy Rakovszky Istvánnal; indemnitás kérése és választások exlexben
A miniszterelnök újabb felszólalása: Bánffy abszolutisztikus terve; az ecsedi láp
Nyilatkozatok: az ülésszakot berekesztő kir. leirat felolvasása nov. 18-án; Jeszenszky Sándor és Rosenberg Gyula
Az ellenzék vélekedése a házfeloszlatásról
Az elnapoló kir. leirat kihirdetése	315
Gr. Tisza István beszéde a szabadelvű párt 1904. dec. 19-i értekezletén: az országgyűlés feloszlatása exlexben és az 1867:X. tc.; a nov. 18-i határozat igazolása: az alkotmánysértés kritériuma, a többség joga, a forma és a lényeg; mi történt nov. 18-a előtt és után?; miért nem hajtják végre a nov. 18-i határozatot a nemzet megkérdezése előtt?; a jogi és a politikai kérdés; bizalom a magyar nemzet hagyományos politikai bölcseségében
A szövetkezett ellenzék értekezlete és manifesztuma
Andrássy békeakciója
1904. dec. 28-i országos ülés	323
A miniszterelnök újból indemnitást kér
Napirendi indítványa: az országgyűlés feloszlatása exlexben
A miniszterelnök nyilatkozata gr. Andrássy Gyula békekísérletéről: a házszabályrevízió kérdése; feloszlatás exlexben; a lemondás követelése
Ellenzéki mozgalmak: az ellenzéki lakoma és Andrássy felköszöntője; a disszidensek, a fúziós hírek és Apponyi
Az országgyűlés feloszlatása: felségfelterjesztés és királyi elhatározás
1905. jan.1-i újévi beszéd	334
Visszapillantás a lefolyt évre és a házszabályharc; Andrássy békeakciója; a nemzet megkérdezése; "a 67.es alapot nem lehet a Bach-rendszer eszközeivel fenntartani"; a nagy küzdelem céljai
1905. jan. 3-i országos ülés	343
Miniszterelnöki átirat az országgyűlés berekesztéséről
A miniszterelnök felszólalása: "Magyarországon antidinasztikus párt nincs"; a feloszlatás joga és az 1867:X. tc.
A szabadelvű párt jan. 3-i értekezlete és választási manifesztuma
A 48-as Apponyi
A két függetlenségi párt egyesülése
Az országgyűlés feloszlatása
Az új országgyűlés összehívása
Gr. Tisza István 1905. jan 7-i búcsúlevele ugrai választóihoz	356
Az eddigi kormányzati eredmények; "nem ellentéte: betetőzése és kiegészítése a 67 a 48-nak"; a házszabályharc: nov. 18. és dec. 13.; az országgyűlés feloszlatása
Gr. Tisza István belvárosi programmbeszéde 1905. jan. 8-án	361
Rendületlen ragaszkodás a 67-es alaphoz; a még megoldandó katonai kérdések; külön vagy közös vámterület?; a közös vámterület fentartása a magyar gazdaközönség létérdeke; a tisztviselői fizetésrendezés; a városok szervezeti reformja, pénzügyi segítése s a rendőrség államosítása; az általános közigazgatási reform; az egyházi adók rendezése; általános adóreform; a külkereskedelmi szerződések; a munkáskérdés megoldása önkormányzati alapon; a választójogi reform; nov. 18-a, a jogfolytonosság és az exlex; az országgyűlés feloszlatásának indoka
A miniszterelnök felszólalása a II. kerületi Nyiri-párt lakomáján: Kollonics mondása a magyar nemzetről; a parlamentárizmus lét és nemlét kérdése a nemzetre; "egy igaz, szent ügyért küzdeni gyönyörűség, elpusztulni megdicsőülés!"
Gr. Tisza István beszéde a miskolci választók 1905. jan. 15-i lakomáján	377
A beteg parlamentárizmus meggyógyítása; a nemzetiségek választási mozgalmai és ellenzéki vádak; a magyar nemzetiségi politika alapelvei és sarkalatos feltételei; intelem a nemzetiségeknek és különösen a románoknak; nemzetiségi agitáció a népoktatási javaslat ellen; nemzetiségi agitáció és házszabályreform; "szabad nemzet csak az lehet, mely nemcsak tud és akar élni a szabadsággal, de érzi, hogy tartozik élni vele"
A miniszterelnök újabb felszólalása: a tisztviselők "barátai" és a vasúti sztrájk tanulságai (Tisza 1905. jan. 14-i levele a román főpapokhoz)
Gr. Tisza István beszéde a belvárosi szabadelvű párt 1905. jan. 19-i lakomáján	392
Személyes kérdés és polémia Andrássyval; Apponyi elvváltoztatása; kormány és ellenzék választási fegyverei
A miniszterelnök újabb felszólalása: "egy mód van, hogy az egyén faktorrá legyen..."
Gr. Tisza István beszéde a fővárosi Plósz-párt 1905. jan. 21-i lakomáján	395
A 67-i kiegyezés céljai és vívmányai; a magyar nemzetnek szellemi és erkölcsi túlsúlyra van szüksége; a választandó képviselők a magyar nemzet színe-javából valók legyenek
Gr. Tisza István miskolci programbeszéde 1905. jan. 23-án	397
Városi problémák; a kisipar helyzete; a társadalmi osztályok érdekközössége; a 67-es kiegyezés és az ellenzéki lapok "bécsi ur"-a; nemzeti sikerek 67-es alapon és Apponyi pálfordulása; a házszabályreform szüksége; Andrássy veszedelmes lejtőre jutott; házszabálysértés és jogfolytonosság; Apponyi és az obstrukció kárai; választási fegyverek és kisebbségi erőszak
A miniszterelnök pohárköszöntője: különleges viszonyaink és a házszabályreform; "a magyar parlamentárizmus becsületének helyreállítása az előfeltétele minden további haladásnak": "limonádé-hazafiság" és tettrekész fanatizmus
A januári választások	413
Adalékok a miskolci bukáshoz
Vélemények a szabadelvű párt vereségének okairól: Tisza és Berzeviczy 1911-i memoranduma
A német diplomácia felfogása a magyar politikai fordulatról
A miniszterelnök nyilatkozata a helyzet megoldásáról és lemondása
Andrássy a királynál
A miniszterelnök felköszöntője a szabadelvű párt 1905. febr. 9-i ismerkedési estélyén: a választások kettős eredménye: a házszabályakció veresége és a 67-es pártok többsége; kibontakozási lehetőségek; a disszidensek és a függetlenségi párt kötelességei; a szabadelvű párt és egy koalíciós kormány
Az 1905/1910. évi országgyűlés
A kormány lemondásának elfogadása	426
Az új országgyűlés összeülése és a Lex Daniel
Gr. Tisza István beszéde a szabadelvű párt 1905. febr. 17-i értekezletén: a választások eredménye a kormány és pártja szempontjából
Az országgyűlés megnyitása királyi leirattal
Justh Gyula elnöki székfoglalója és a nov. 18-i események
Újabb királyi kihallgatások és az átmeneti kabinet eszméje
Khuen és Tisza levélváltása a kibontakozási lehetőségekről: Andrássy vállalkozásának meghiúsulása, átmeneti kabinet, koalíciós kabinet, 67-es koncentráció szabadelvű párti politikus vezetésével
Újabb eredménytelen tárgyalások a kibontakozás érdekében	435
További királyi kihallgatások; Kossuth Ferenc cikke a király ellenállásáról; a szövetkezett ellenzék márc. 22-i értekezlete, a miniszterelnök beszélgetése az ellenzéki képviselőkkel a válságból való kibontakozásról és Kossuth Ferenc cikke a koalíciós kormány meghiúsulásáról
Gr. Tisza István beszéde a szabadelvű párt 1905. márc 29-i értekezletén: a párt álláspontja a válsággal szemben: taktikai magatartása, programmja változatlan, az önálló vámterület és a vezényleti nyelv kérdése, a határozati javaslat
Az új kibontakozási alap; ez sem vezet eredményre; Kossuth Ferenc nyilatkozata a koalíció visszautasító álláspontjáról
1905. ápr. 7-i országos ülés	461
Kossuth Ferenc indítványának tárgyalás az 1904. nov. 18-i esti ülésben történt események tárgyában: "abból az egész pezsgőzési históriából egyetlenegy árva szó sem igaz"
Kossuth Ferenc indítványának tárgyalása egy 21 tagú felirati bizottság kiküldése tárgyában: a miniszterelnök a felirati bizottság kiküldése ellen
Újabb felszólalása u. e. tárgyban: "azok a gonosz tanácsadók"; "1867. óta volt-e egyetlenegy olyan esztendő, amelyben a magyar politika terén annyi üdvös cselekmény és kezdeményezés történt volna, mint az utolsó esztendőben?"
1905. ápr. 12-i országos ülés	470
Szakbizottságok választása
A kereskedelmi szerződésekre vonatkozó tárgyalások folytatása
1905. április 13-i országos ülés	471
Jegyzőkönyv hitelesítése
Eötvös Károly rosszalási indítványának indoklása: miért ül itt ez a kormány még mindíg?; Perczel Dezső nyugdíjemelési ügye
1905. ápr. 14-i országos ülés	476
Eötvös Károly rosszalási indítványának tárgyalása: a Daniel-féle határozati javaslat és a klotűr; a rosszalási indítvány céltalansága
Perczel Dezső nyugdíjügye
1905. ápr. 15. országos ülés	483
Botka Béla és Török Ferenc mentelmi ügye: a gyülekezési szabadság
Tisza újabb felterjesztése a kormány mielőbbi felmentése tárgyában
Gr. Tisza István beszéde a szabadelvű párt 1905. május 3-i értekezletén
A párt álláspontja a felirati javaslattal szemben
A miniszterelnök újabb felszólalása
1905. május 5-i országos ülés	491
A felirati javaslat általános tárgyalása: a felirat címe; a felirat általános jellemzése: bizonytalanság és homály a koalíció programmjára vonatkozólag; a koalíció céljai; a felirati javaslat tartalma: a katonai kérdés; belpolitika; az Ausztriával való gazdasági megegyezés; külön vagy közös vámterület?; "a közös vámterületnek fontossága Magyarország jól felfogott érdekeire nézve nagyobb és erősebb ma, mint valaha volt a multban", a külön vámterület előkészítése és előfeltételei; a gazdasági bizonytalanság érzetének lehető csökkentése nagyfontosságú közérdek
1905. május 6-i országos ülés	520
Személyes ügy Babó Mihállyal (a miniszterelnök két felszólalása): a népiskolai törvényjavaslat visszavonása csak formai okokból történt; a nem-magyar ajkú állampolgárok és a külön nacionalista programm
Szavai értelmének helyreigazítása: a jelszavas és az ország anyagi erejét szolgáló gazdasági politika
1905. május 9-i országos ülés	523
A felirati javaslat általános tárgyalásának folytatása: Apponyi a szabadelvű párt jövőbeni helyzetéről; a házszabályakció célja; ennek az akciónak módja a további sikeres alkotmányos működés akadálya; mi az államcsíny?; a válságból kivezető út és az "impedimentum publicae honestatis"; "mi elveink cserélésére nézve a képviselő úr példáját követni nem fogjuk"
A szabadelvű párt 1905. május 9-i értekezlete	528
Hodossy Imre és gr. Tisza István felszólalása: a kormány mielőbbi felmentésének sürgetése
A szabadelvű párt 1905. május 24-i értekezlete	533
A miniszterelnök felszólalásai bizonyos indítványok tárgyában (Keglevich nyugdíjára vonatkozó iratok kiadása; magyar autonóm vámtarifa készítése; a kivándorlási törvény módosítása)
Utolsó kísérlet a megegyezésre: Burián küldetése és Andrássy újabb sikertelen kihallgatása
1905. május 25-i országos ülés	536
Gr. Keglevich istván összeférhetetlenségére vonatkozó iratok kiadása: az 1901. évi XXIV. tc. 17. §-ának magyarázat
A miniszterelnök újabb felszólalása ugyanezen tárgyban
Simonyi-Semadam Sándor indítványának megokolása a kivándorlásról szóló 1903:IV. tc. módosítása iránt: a kivándorlás fokozódásának okai; a kivándorlási visszaélések megelőzése és megtorlása
A miniszterelnök felszólalásai ezen indítvány bizottsághoz utasítása körüli házszabályvitában
1905. május 31. országos ülés	548
Kossuth Ferenc indítványa magyar autonóm vámtarifa készítése ügyében: "a törvényhozásban megnyilatkozó nemzeti akaratnak integráns alkateleme a magyar király alkotmányos akarata is"; a mezőgazdasági érdekek felkarolása; Polónyi támadásai a kereskedelmi miniszter ellen; a külön magyar jegybank és az agrárhitel; a készfizetések megkezdése; a közös vagy külön vámterület kérdése; Kossuth Ferenc indítványa ellen
A Tisza-kormány utolsó napjai	574
A készülőben levő Fejérváry-kormány; a Kvassay-epizód; a kabinetalakítás nehézségei; a jún. 18-i kormányváltozás; két búcsúlevél Tiszához
A "darabont-kormány"	578
Létrejöttének okai és feladata
A jún. 20-i pártértekezletek
A szabadelvű párt értekezletén gr. Tisza István bevezető beszéde: a megszabadulás érzete; a 67-i kiegyezés és a vezényleti nyelv kérdése; a januári választások verdiktje; a szabadelvű párt katonai programmja és a magyar szolgálati és vezényleti nyelv politikai értéke; a koalíció hivatalos programmja és a válság megoldásának igazi akadálya; a Fejérváry-kormány és a szabadelvű párt feladata
Egyéb felszólalások az értekezleten; gr. Tisza István válasza és a szabadelvű párt határozati javaslata; az alkotmány féltése, bizalmatlanság a kormány iránt, ragaszkodás Deák művéhez
Lányi helyeslő bírálata és Kristóffy vádjai Tisza ellen
1905. jún. 21-i országos ülés	598
Királyi kéziratok elintézésének sorrendje a Fejérváry-kormány bemutatkozása alkalmával
A szabadelvű párt határozati javaslata
Bizalmatlansági szavazat a Fejérváry-kormánynak
Az elnapoló királyi kézirat felolvasása
A nemzeti ellenállást kimondó határozat
A kormány lemondása
A jún. 21-i pártértekezletek	604
Gr. Tisza István bevezető beszéde a szabadelvű párt értekezletén: a szabadelvű párt eltávozása az elnapoló királyi leirat felolvasása után; az országgyűlésnek exlexben való elnapolása törvényes, de a parlamentarizmus alapelveibe ütközik; a szabadelvű párt az elnapolás tényével minden szolidaritást megtagad
Egyéb felszólalások
Gr. Tisza István záróbeszéde a szabadelvű párt feladatáról: az igazság hirdetése az ámítások rendszerével szemben
Tisza jún. 23-i levele Fejérváryhoz a szabadelvű párt és a kormány viszonyáról
A júliusi események és gr. Tisza István cikksorozata a helyzetről	617
A szabadelvű párt válsága és az aug. 23-i értekezlet
I. A szabadelvű párt válsága: Tisza júl. 26-i VIII. cikke a helyzetről és a szabadelvű párti békétlenek; bizalmas levelek a szabadelvű párt helyzetéről és a kiválási mozgalomról; Tisza aug. 8-i cikke a szabadelvű párt tagjaihoz; hírlapi polémiája Szivák Imrével a szabadelvű párt jövőjéről; előkészületek az aug. 23-i értekezletre
II. Az aug. 23-i értekezlet: Az új disszidensek kilépő levele
Tisza személyes ügye Miklós Ödönnel
Br. Daniel Ernő határozati javaslata: 67-es koncentráció a szabadelvű párt részvételével
Tisza első beszéde: a két meglepetés; a szolgálati és vezényleti nyelv kérdése; az alkományos megoldásnak két módja: koalíciós kormány vagy 67-es koncentráció a szabadelvű párt közreműködésével; a szabadelvű párt kötelessége mindkét esetben, várakozó álláspontja és egyelőre együttmaradásának szüksége
Issekutz Győző és Sándor Pál határozati javaslata a magyar vezényleti nyelv és a választójog tárgyában
Gr. Khuen-Héderváry felszólalása: a szabadelvű párt 30 éves dicsőséges multja bizalommal tölti el jövője iránt; csak a Daniel-féle határozati javaslatot fogadja el, de nem azzal az értelmezéssel, hogy ezzel implicite a párt feloszlása is kimondatnék
Tisza második beszéde: Issekutz és Sándor határozati javaslata ellen; a magyar vezényszót és szolgálati nyelvet illetőleg "nem szabad félszavakban beszélnünk"; a választójog kérdése még nem időszerű; a programmkészítés időpontja; egyelőre az önérzetes és férfias helytállás kötelessége
Daniel Ernő határozati javaslatát egyhangúlag elfogadják
Az értekezlet befejező része: Tisza a szabadelvű párt katonai programmjáról és időnkénti összejöveteleiről
A kiválási mozgalom kudarca
Gratulációk a szabadelvű párt együttmaradásához
A szabadelvű párt 1905. szept. 14-i értekezlete és előzményei	678
I. Az előzmények: az új kormányprogramm és az általános választójog; a kormány vád alá helyezésére vonatkozó indítvány; a kormány második lemondása
II. A szept. 14-i értekezlet: illetéktelen beavatkozás a magyar belpolitikába; az általános választójog és a szabadelvű párt programmja; a szabadelvű párt és a kibontakozás
Az új disszidensek szervezkedése
A 30-éves debreceni találkozó
1905. szept. 15-i országos ülés	690
Ülések elnapolása királyi kézirattal: az elnapoló kézirat hatálya és bírálatának időpontja
A képviselőház tiltakozik az újabb elnapolásban foglalt törvénysértés ellen és megújítja jún. 21-i "alkotmányvédő" határozatát
A szeptembervégi események és a szabadelvű párt okt. 2-i értekezlete	697
I. A szeptembervégi események: a szept. 23-i "ötperces audiencia"; a vezérlőbizottság válasza a király kormányalakítási feltételeire; Fejérváry magyarázata a királyi békeajánlatról; Gautsch miniszterelnök két beszéde a magyar válság ügyében
II. Gr. Tisza István beszéde az okt. 2-i pártértekezleten: illetéktelen beavatkozás a magyar választójog reformjába; a szept. 23-i királyi nyilatkozat a katonai kérdésről és a 67-i kiegyezés revíziójáról
Hivatalos közlemény az "illetéktelen beavatkozás" tárgyában
A szabadelvű párt okt. 9-i értekezlete	711
Tiltakozás az újabb azonnali elnapolás ellen; a választójog reformja
Előzmények: bécsi tanácskozások az új kormányprogramm tárgyában; az ellenzéki értekezlet állásfoglalása a bécsi fogadtatás és a folytonos elnapolások ellen; Tisza cikksorozata az általános választójogról; Berzeviczy Albert a folytonos elnapolások elítélését kívánja
1905. okt. 10-i országos ülés	720
Ülések elnapolása királyi kézirattal: "az elnapolást tartalmazó királyi leirat felolvasása után vitának és határozathozatalnak helye nincs"
A képviselőház óvást emel az újabb elnapolás ellen és fenntartja jún. 21-én és szept. 15-én hozott határozatát
A szabadelvű párt programmkészítő bizottságának ülése
Khuen levelei a programmkészítés és a választójog ügyében
A szabadelvű párt okt. 30-i értekezlete és az új kormányprogramm	725
I. Előzmények: a Fejérváry-kormány reaktiválása új programm alapján; az új kormányprogramm; a koalíció vezérlő bizottsága az új kormány ellen; újabb "intő szózat" a törvényhatóságokhoz; Tisza állásfoglalása a Fejérváry-kormány ellen és "az üres zsebek"
II. Gr. Tisza István beszéde az okt. 30-i pártértekezleten: az új kormányprogramm bírálata: szükkörű választójog, obstrukció és osztályuralom; az általános szavazati jog siralmas gyakorlati eredményei az európai kontinensen és veszélyei nálunk; a kormányprogramm helytelenítése ellenére is fokozott nagyrabecsülés Fejérváry iránt; "az az út, amelyen a kormány elindult, minden körülméynek között csak ronthatja a dolgot"; az általános szavazati jognak a mai viszonyok között való behozatala veszedelembe döntené a nemzet legszentebb érdekeit és lehetetlenné tenné a 67-es alapon való nemzeti politikát; "a szabadelvű párt a kormány programmját nem helyesli és az annak érvényesítésére irányuló akciót nem támogatja"
A koalíció vezérlőbizottsága szintén elítéli a kormányprogrammot
Kristóffy válasza Tisza okt. 30-i beszédére
Tisza viszonválasza
A barnyai szabadelvű párt a kormány mellett
A szabadelvű párt 1905. dec. 18-i értekezlete	748
Csatlakozás a koalíciónak az újabb elnapolást törvénytelennek bélyegző határozati javaslatához
Előzmények: a kormányprogramm kudarca és Tisza levele Gromon Dezsőhöz; bellum omnium contra omnes; Lukáscs László békekísérlete és Tisza bécsi útja; a dec. 18-i pártértekezeletek
1905. dec. 19-i országos ülés	757
Ülések elnapolása királyi kézirattal: "a mostani elnapolás nemcsak... az alkotmány szellemével s a valódi alkotmányosság összes alapelveivel ellenkezik, de evidens, nyilt és flagráns törvénysértést is képez"; "az adott viszonyok között teljes jogosultsággal bír e Ház is arra, hogy azon határozatát, amellyel az elnapoló királyi kéziratot tudomásul veszi, a helytelenítés, a tiltakozás szavával kösse össze"
Lányi bírálata Tisza álláspontjáról a dec. 19-i elnapolással szemben
Kristóffy választójogi törvényjavaslat-tervezete
Gr. Tisza István 1905. dec. 20-i biharmegyei beszéde az általános választójog ellen	763
A választójog fokozatos kiterjesztésének híve; súlyos aggodalmai az általános szavazati fog behozatala ellen; annak két nagy veszedelme: túlzó nemzetiségi agitáció és a magyar intelligens középosztály politikai térvesztése; "minden szabadelvű ember végső célja magyarország társadalmának demokratikus szervezése, de ezt nem lehet néhány paragrafussal megcsinálni"
A király nem fogadja el a kormány ismételt lemondását
A szabadelvű párt 1906. febr. 20-i értekezlete	767
Gr. Tisza István első beszéde: az országgyűlés feloszlatása közjogilag érvényes; a feloszlatás királyi jogának gyakorlása "egészen felesleges és egészen szükségtelen törvénytelenségeknek, szabálytalanságoknak, durva tapintatlanságoknak egész sorozatával történt"; az ország helyzete nem alkotmányos; ha a kormány az ország jelenlegi állapotában rendeli el a választásokat, "ezzel talán még sokkal nagyobb bűnt, sokkal nagyobb hibát fog elkövetni", mintha az országgyűlést a törvényszabta időben nem hívja össze; a kormány "egész akciója a törvénysértések egész láncolata"; "az alkotmány felfüggesztésével állunk szemben"; "a törvénytelenséggel tranzigálni nem lehet"; a nemzeti küzdelem és a tisztviselők: "senkinek sincs joga a tisztviselői kartól több áldozatot kívánni, mint aminőt a nemzet egyeteme és a mozgalom vezetői elviselni akarnak"; "az abszolutizmus kísérletével szemben egy táborban kell minden magyar embernek lennie"
Az alkotmányválság okai: évszázados küzdelmeik ellenére nemzet és dinasztia állandó érdekközössége; a katonai kérdés nehézségei 1867-ben és az 1903. katonai programm; a koalíció hibái a januári választások óta; "egy rövid esztendő alatt mivé tették a magyar nemzetet azok, akikre egy önfeledt pillanatban sorsát rábízta?"; a jobb jövő útja: egyesült küzdelem a törvénytelenségek ellen és visszatérés a becsületes Deák-párti politikához
Egyéb felszólalások
Gr. Tisza István záróbeszéde: "a csatát megnyertük, a hadjáratot elvesztettük"; a szabdelvű párt tette lehetetlenné a Fejérváry-kormánynak "szerencsétlen őszi kísérletét"; a párt áldozatkész közreműködése a kibontakozás érdekében; a vezér hálás elismerése pártja tagjainak; holta napjáig büszke lesz barátságukra
Podmaniczky pártelnök febr. 22-i levelében a szabadelvű párt változatlan szeretetét és törhetetlen bizalmát tolmácsolja
Pitreich gratulációja Tisza beszédéhez és Tisza márc. 4-i válasza
Előzmények: eredménytelen békekísérletek a feloszlatás előtt; koalíció és kormány harca, a tisztviselők kényszerhelyzete; az országgyűlés feloszlatása; a kormány kivételes intézkedései
Gr. Tisza István pohárköszöntője a Belvárosi Polgári Kör 1906. márc. 3-án tartott lakomáján	798
"Jöhetnek ismét idők, midőn ellenséget talál a magyar nemzet az állam hatalmában... és csak a magyar társadalomnak belső életereje az, ami megmentheti a nemzetet"; a 67-es alap biztosítása érdekében vissza kell térnünk Deák Ferenc álláspontjára; "küzdenünk kell a mellett, hogy ez a nemzet felébredjen veszélyes álmából"
Gr. Tisza István 1906. márc. 8-i nyílt levele belvárosi választóihoz	801
Az alkotmányválság előzményei és okai; a helyzet képe; polémia a koalíció vezéreivel és különösen Andrássyval az 1903. katonai programm és a tisztviselők ellenállása kérdésében; súlyos vádak a koalíció vezérei ellen; a kibontakozás útja: "a törvénytelenség elleni szívós törvényes ellenállás és a kiegyezési politikához való teljes visszatérés"
Előzmények: a kormány legújabb kivételes intézkedései; a "nemzeti ellenállás" alkonya
Andrássy válasza Tiszának
Tisza válasza Andrássynak
Az alkotmányos kibontakozás és a szabadelvű párt 1906. ápr. 11-i utolsó értekezlete
I. Az alkotmányos kibontakozás: a "darabont-kormány" utolsó hetei; a "nemzeti ellenállás" mérlege; Tisza és Fejérváry márciusvégi levélváltása a választások elhalasztása dolgában; Tisza cáfoló nyilatkozata a Fejérváry-kormánnyal való állítólagos kapcsolatáról; a koalíciós kormány; a király és a koalíció paktuma
II. A szabadelvű párt utolsó értekezlete: Az Ujság tudósításának bevezető része a szabadelvű párt feloszlásáról
Gr. Tisza István megokolja a szabadelvű párt feloszlását: az új helyzetben a közjogi alap biztosítása a pártkeret megszüntetését követeli; a közélet teréről való visszavonulásának okai: ezek egyike az új kormány programmjának az általános választójogra vonatkozó része; a szabadelvű párt feloszlását kimondó határozati javaslat a hazafiasság és férfiasság parancsa
Búcsúztatók: Daniel Gábor és Hegedüs Sándor búcsúszavai Tiszához
Gr. Tisza István búcsúja pártjától és br. Podmaniczky Frigyes pártelnöktől
Az elnök köszönete és zárószavai
Jóslatok a - feltámadásról

Témakörök

Gróf Tisza István

Gróf Tisza István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Gróf Tisza István könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem