| Líra (Korsós Bálint) | 5 |
| A líra műneme | 7 |
| Klasszikus műfajok kialakulása az ókorban | 8 |
| Himnuszok | 8 |
| Dalok | 11 |
| Epigrammák | 12 |
| Elégiák | 14 |
| Ódák | 15 |
| Eklogák | 16 |
| Szatírák | 17 |
| Episztolák és tanító költemények | 18 |
| Retorikai alakzatok az antik lírában | 18 |
| A középkori líra műfajai | 21 |
| Himnuszok | 21 |
| Lovagi dalok | 23 |
| A rondó és a lírai ballada | 24 |
| A reneszánsz kori líra műfajai | 25 |
| Petrarca szonettjei | 26 |
| Janus Pannonius epigrammái, dicsőítő költeménye és elégiái | 27 |
| Balassi Bálint énekelt versei | 29 |
| A manierista stílusirányzat | 33 |
| A magyar barokk líra műfajai | 34 |
| Zrínyi Miklós himnusza | 34 |
| Kuruc dalköltészet | 35 |
| A klasszicista líra műfajai | 36 |
| A felvilágosodás kora. A rokokó és a klasszicizmus | 36 |
| Epigrammák | 38 |
| Ódák | 39 |
| Elégiák | 42 |
| A szentimentalizmus lírája | 43 |
| A romantikus líra műfajai | 45 |
| Dalok | 46 |
| Ódák és himnuszok | 48 |
| Epigrammák | 54 |
| A drámai monológ | 55 |
| Rapszodikus látomásversek | 56 |
| Az irodalmi népiesség jelentkezése, műfajai | 58 |
| Tájleíró költészet | 60 |
| Közéleti líra | 60 |
| A "nemzeti klasszicizmus" lírája | 61 |
| Az impresszionista stílusirányzat | 67 |
| A szimbolista stílusirányzat | 69 |
| Ady ars poeticája | 70 |
| Ady szimbolikus tájversei | 72 |
| Epikus-balladás szerkezetű Ady-versek | 73 |
| Ady istenes versei | 74 |
| Szimbolista dalok | 75 |
| A szecesszió lírája | 76 |
| Az avantgárd stílusirányzatok lírája | 80 |
| Expresszionista jellegű költészet | 82 |
| Szürrealista jellegű költészet | 85 |
| Az új népiesség lírája | 86 |
| Az új klasszicizmus lírája | 90 |
| József Attila dalszerű elégiái | 96 |
| Radnóti eklogái és epigrammái | 96 |
| Az új tárgyiasság lírája | 97 |
| Leíró költemények | 98 |
| Himnuszok | 100 |
| Epigrammák | 102 |
| Elégiák | 102 |
| A posztmodern költészet | 104 |
| Epika | 107 |
| Eposzok (Grüll Tibor) | 109 |
| Az eposz műfaja | 111 |
| Ókori és középkori eposzok | 112 |
| Ókori keleti eposzok | 112 |
| Görög eposzok | 115 |
| A római nemzeti eposz | 124 |
| Orális eposzok | 129 |
| Eposzok a magyar irodalomban | 131 |
| Első hőseposzunk: A szigeti veszedelem | 132 |
| Kísérletek a magyar eposz megteremtésére | 139 |
| A műeposzok korának lezárása Arany Jánossal | 143 |
| Regények (Valaczka András) | 147 |
| A regény műfaja | 149 |
| Főhős | 149 |
| Környezet | 150 |
| Események | 150 |
| Elbeszélésmód | 151 |
| Írói cél | 151 |
| Miguel de Cervantes Savedra.Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha | 152 |
| Leszámolás a lovagregényekkel | 152 |
| Játék és komolytalanság | 154 |
| Ketrecben vagy a senkiföldjén | 155 |
| Látvány vagy szóáradat | 157 |
| A lovag és a csatlós | 158 |
| Don Quijote mint jelkép | 159 |
| Daniel Defoe: Robinson Crusoe | 160 |
| Kettős szorításban | 160 |
| Emlékirat vagy regény? | 161 |
| Rejtett kompozíció | 163 |
| Kispolgár vagy kalandor? | 164 |
| Az ifjú Robinson | 166 |
| Robinson és a sziget | 167 |
| Stendhal: Vörös és fekete | 169 |
| Romantika és realizmus | 169 |
| A "Code Napoleon"-on edzett stílus | 170 |
| Az eredménysor és ami mögötte van | 171 |
| Önreflexió, lelki vívódások | 172 |
| Társadalom és egyének | 173 |
| Julien | 175 |
| A karrier vége | 176 |
| Virginia Woolf: Hullámok | 176 |
| Percival és a többiek | 177 |
| "Egyek vagyunk, nem egyedek" | 179 |
| Az élet napszakai | 179 |
| Kezünkbe vesszük az ezüstgömböt | 181 |
| "Hétfőre kedd jön, keddre szerda" | 183 |
| Gabriel García Márquez: Száz év magány | 184 |
| Mítosz és valóság | 184 |
| Burjánzás és pusztulás | 186 |
| Test és lélek | 187 |
| A szenvedély magányosai | 188 |
| A nyomorúság körtánca | 190 |
| Igazságtevő csodák | 191 |
| Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya | 192 |
| Átértelmezett toposz | 192 |
| Tehetetlen szerelmesek | 193 |
| Energikus gyűlölködő | 194 |
| Humor és tragikum | 195 |
| Színes korfestés | 196 |
| Drámai kompozíció | 197 |
| Balladai végkifejlet | 198 |
| "A szív örvényei" | 199 |
| Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma | 200 |
| Témavázlatok a regényben | 200 |
| Praktikus kor, korszerűtlen főhős | 202 |
| A figura életre kel | 203 |
| Keserű figyelmeztetés | 205 |
| Stílus és szerkesztésmód | 206 |
| Móricz Zsigmond: Rokonok | 207 |
| Az ország szekere | 207 |
| Fickándozó halacskák | 209 |
| A későn jött tolvaj | 210 |
| Tragédia - két pezsgőzés között | 211 |
| A tények zsurnalisztája | 213 |
| Németh László: Kocsik szeptemberben | 214 |
| A kiválóság gyötrelmei | 214 |
| A görbe úttól az egyenesig | 216 |
| A falu: színhely és regénytéma | 217 |
| Bírálat és bizakodás | 218 |
| Elhallgatások nyelve | 219 |
| Szó, tárgy, mozdulat | 220 |
| Ottlik Géza: Iskola a határon | 221 |
| Erőszak és megalkuvás | 221 |
| A csatavesztés paradoxona | 223 |
| Tőkesúly az élethez | 224 |
| Barátság - túl a szavakon | 225 |
| Többszöri nekifutás | 227 |
| Medve kézirata | 228 |
| Kisepikai műfajok (Grüll Tibor) | 231 |
| Verses kisepika | 233 |
| Berenike hajfürtjének története | 234 |
| Elbeszélő költemény | 234 |
| Széphistóriák | 235 |
| Históriás énekek | 235 |
| Byron poémái | 236 |
| Mese | 236 |
| Az allegorikus mese típusai | 237 |
| Aiszóposz, a "mese Homérosza", és római követője, Phaedrus | 238 |
| Petőfi János vitéze | 240 |
| Prózai kisepika | 240 |
| A novella | 240 |
| A legenda | 241 |
| A "klasszikus" boccacciói novella | 241 |
| Fordulat a novellaírásban: Maupassant | 242 |
| Az orosz realista novella | 242 |
| Magyar novellisztika | 243 |
| Az esszé | 244 |
| Függelék: A "Róka és a szőlő" meséjének változatai | 245 |
| Dráma (Turgonyi Zoltán) | 247 |
| A dráma műneme | 249 |
| A dráma legegyszerűbb meghatározása | 249 |
| A valóság drámai "utánzásának" sajátosságai | 250 |
| A dráma mint általános igazságok érzéki megjelenítése | 251 |
| Allegorizálás és didakticizmus | 252 |
| Szükségszerűség és valószerűség | 253 |
| A verses dráma problémája | 254 |
| A dráma műfajai. A tragédia | 255 |
| A tragikum | 256 |
| Tragikus bukás és világnézet | 257 |
| Az ábrázolt világ zártsága és a vallás | 259 |
| A tragikus hős fenségessége | 259 |
| A tragédián kívüli drámai műfajok | 261 |
| Szophoklész: Antigoné | 264 |
| A darab felépítése | 264 |
| A hármas egység kérdése | 266 |
| Szereplők | 267 |
| Az értelmezés lehetőségei | 272 |
| A nyelv | 275 |
| William Shakespeare: Hamlet | 276 |
| Tagolás és szerkezet | 276 |
| A történet forrása | 277 |
| A cselekmény helyszíne és ideje | 279 |
| Szereplők | 280 |
| Nyelv | 285 |
| Moliére: Tartuffe | 286 |
| Tagolás és szerkezet | 286 |
| Szereplők | 286 |
| A nyelv | 295 |
| Az értelmezésről | 295 |
| Friedrich Schiller: Ármány és szerelem | 296 |
| A cím problémája | 296 |
| Szerkezet, cselekmény | 297 |
| Szereplők | 299 |
| Értelmezési kísérlet | 303 |
| Nyelv | 305 |
| Henrik Ibsen: A vadkacsa | 308 |
| A hármas egység kérdése | 308 |
| A mű szerkezete. Az analitikus technika | 310 |
| A darab nyelve | 311 |
| A szimbólumok szerepe | 312 |
| Szereplők | 315 |
| Műnemek határán: A ballada (Korsós Bálint) | 321 |
| A kötetben használt főbb irodalomelméleti fogalmak | 325 |
