| Előszó az első kiadáshoz | 11 |
| Előszó a második kiadáshoz | 13 |
| Bevezetés | 21 |
| Rövidítések | 21 |
| Az emberi szervezet mint élő anyagi rendszer | 23 |
| A biofunkciók ellátására alkalmas anyagi szerveződés | 23 |
| Az élő szervezetekben előforduló elemek | 25 |
| Az élő szervezetek kis és nagy molekulatömegű anyagai | 28 |
| A biomolekulák kötéstípusai | 30 |
| A víz | 34 |
| A fehérjék (proteinek) | 39 |
| A szupramolekuláris szerveződés | 57 |
| A sejtes és szöveti szerveződés elemei | 57 |
| A sejt biokémiai folyamatai | 73 |
| Az anyagcsere-folyamatok általános vonásai | 75 |
| Energetikai alapfogalmak | 78 |
| Az anyagcsere-folyamatok termodinamikájának alapjai | 79 |
| A szabadenergia meghatározásának lehetőségei | 82 |
| A biokémiai folyamatokat kísérő szabadenergiai-változások kiszámítása a képződési szabadenergia-adatokból | 82 |
| Szabadenergia-változások meghatározása reverzibilis folyamatok egyensúlyi állandóiból | 83 |
| Az élő szervezetek termodinamikai jellegzetességei | 84 |
| A szervezet energiatároló vegyületei | 85 |
| A biokémiai reakciók kinetikájának általános jellemzői | 87 |
| Az enzimek | 91 |
| Az enzimek kémiai természete | 92 |
| Az enzimkatalízis mechanizmusa | 92 |
| Az enzimreakciók kinetikája | 93 |
| Az enzimek mennyiségi meghatározása, enzimegységek | 96 |
| Az enzimkatalízis molekuláris mechanizmusa | 97 |
| Az enzimműködést befolyásoló anyagok és hatások | 99 |
| Az enzimaktivitás gátlása | 108 |
| Allosztérikus enzimek és allosztérikus effektorok | 115 |
| Az enzimek által katalizált folyamatok típusai | 118 |
| A glükóz központi szerepe a szénhidrát-anyagcserében | 131 |
| A glükóz "aktiválása" (glükóz-6-foszfát képződése glükózból) | 131 |
| A glükóz glükolitikus lebontásának részletezése | 134 |
| A glükózlebontás energiamérlege | 141 |
| A glükolízis szabályozása | 142 |
| A glükóz-6-foszfát-lebontás foszfoglükonát útja | 143 |
| A glükóz-6-foszfát képződésére vezető anyagcsere-folyamatok | 145 |
| A glükoneogenezis folyamata | 150 |
| A szervezet specifikus szénhidrátjainak és szénhidrátszármazékainak keletkezése glükóz-6-foszfátból | 153 |
| Az UDP-vel aktivált monoszacharidok és -származékok legfontosabb átalakulásai | 154 |
| A monoszacharidok redukciós termékei | 157 |
| A lipidek intermedier anyagcseréje | 161 |
| A lipidek intermedier anyagcsere-folyamatainak általános áttekintése | 167 |
| A lipidek energetikai hasznosítása | 168 |
| A zsírsavak oxidációja (Béta-oxidáció) | 169 |
| A zsírsavak Alfa- és Omega-oxidációja | 174 |
| Az acetil-koenzim-A felhasználása a különböző lipidek szintézisében | 174 |
| A zsírsavak szintézise | 174 |
| A poliprenil-lipidek bioszintézise és intermedier anyagcseréje | 181 |
| Az összetett lipidek szintézise | 191 |
| Az aminosavak intermedier anyagcseréje | 195 |
| A szervezet aminosavraktárai | 195 |
| Az aminosavak sejten belüli átalakulásának fő anyagcsereútjai | 197 |
| Az ammónia sorsa a sejtekben | 203 |
| Az aminosavamidok (glutamin, aszparagin) szintézise | 203 |
| Az aminosavak sajátos anyagcseréje | 206 |
| Az aminosavak egyedi anyagcsere-folyamatainak összegzése | 227 |
| Az aminosavak felhasználása a porfirinvázas vegyületek szintézisében | 227 |
| A citrátkör (trikarboxisav-ciklus, Szent-Györgyi-Krebs-ciklus) | 237 |
| A citrátkör jelentősége | 237 |
| A citrátkör egyes reakciói | 237 |
| A citrátkör energiamérlege | 239 |
| A citrátkör kapcsolata a citoszollal | 240 |
| A citrátkör szabályozása | 240 |
| A citrátkör kapcsolata a szintetikus folyamatokkal. Anapleuritikus reakciók | 240 |
| A hasznosítható energiát (ATP-t) termelő anyagcsere-folyamatok | 243 |
| A sejtlégzés mechanizmusa | 245 |
| A tápanyagszubsztrátumok hidrogénjének átvitele hidrogénátvivő koenzimekre | 249 |
| Az elektrontranszport komponensei | 250 |
| A purin- és pirimidinvázas vegyületek (nukleotidok) anyagcseréje | 259 |
| A sejtek specifikus makromolekuláinak (nukleinsavak, fehérjék, heteropoliszacharidok) szintézise | 278 |
| A nukleinsavak felépítése és szerkezete | 278 |
| A dezoxiribonukleinsavak szintézise (DNS-replikáció) | 283 |
| A DNS-molekula integritását befolyásoló tényezők | 287 |
| A ribonukleinsavak (RNS) szintézise: a transzkripció | 297 |
| A nukleinsavak szintézisének inhibitorai | 303 |
| A fehérjék bioszintézise | 303 |
| A heteropoliszacharidok szintézise | 316 |
| A sejtszintű szabályozás molekuláris alapjai | 322 |
| Az egyes enzimekre épülő szabályozás módjai | 323 |
| Az anyagcsereláncokon keresztül történő szabályozás lehetőségei | 331 |
| A membránok szerepe a szabályozásban | 333 |
| A sejt transzportfolyamatai | 334 |
| A sejtmembrán szerepe a környezeti ingerek (jelek) felfogásában | 340 |
| Az emberi szervezet szöveti szinten organizált funkcióinak biokémiai alapjai | 351 |
| A szervezeti szintű munkamegosztás | 353 |
| Az emberi szervezet funkcióit koordináló tényezők biokémiája | 355 |
| A sejt-sejt kapcsolat | 355 |
| Neurohormonális szabályozás | 356 |
| Az idegi szabályozás | 360 |
| A hormonális szabályozás biokémiája | 372 |
| Az adenohipofízis által szabályozott endokrin mirigyek | 377 |
| Az emberi szervezet anyagi szervezettségének fenntartására szolgáló mechanizmusok | 390 |
| A táplálkozás biokémiája | 391 |
| Az extracelluláris tér homeosztázisa | 473 |
| Az emberi szervezet védelmét szolgáló mechanizmusok biokémiája | 486 |
| A bőr biokémiája | 487 |
| A vérzéscsillapítás biokémiája | 488 |
| A biotranszformáció | 495 |
| Az emberi szervezet immunrendszerének biokémiája | 501 |
| A gyulladás biokémiája | 516 |
| A szervezet egyéb, nem specifikus védekező mechanizmusai | 523 |
| A mechanikai funkciók ellátására specializált szövetek biokémiája | 524 |
| A kötő- és támasztószövet | 524 |
| Az izomszövet | 535 |
| A szív- és simaizom | 544 |
| A nem izomsejtek mozgása (mobilitás) | 545 |
| Tárgymutató | 547 |
Folytatás Microsoft-tal