Rediviva Chartophylax Igeniensis

Fülszöveg

Magyarigen történetének első Ismert megírása Bod Péter (1712-1769) nevéhez köthető, aki a Chartophylax igenlensls elveszett művében összegezte a település múltját. Az Idők során, 1241-ben a tatár hadak pusztítása miatt. Magyarigen, tragikusan elnéptelenedett. 1206-ban II. András (1176-1235) király telepítette az elsőként Magyarigenbe, Boroskrakkóba és Romoszba érkezett erdélyi szászokat. Magyarigen reformációja, 1543 után kezdődhetett el Péter plébánossal, de kiteljesedése Bod Péter szerint 1563-ban történt, amikor:„SebasM'an Albensis, Fehérvári Sebestyén [idejében] márreformáíódóttvoltahely". Magyarigen a katolikus, majd református fejedelmek idejében vált Igazán protestáns központtá. Társadalmi fejlődése a XVI. században lett látványossá, amikor kidomborodott a piactartási joggal felruházott mezővárosi jellege. 1616-1618 között Tasnádi Ruber Mihály református püspök volt a lelkésze. A település megpróbáltatásának ideje az erdélyi török-tatár pusztítások (1658,1662)... Tovább

Fülszöveg

Magyarigen történetének első Ismert megírása Bod Péter (1712-1769) nevéhez köthető, aki a Chartophylax igenlensls elveszett művében összegezte a település múltját. Az Idők során, 1241-ben a tatár hadak pusztítása miatt. Magyarigen, tragikusan elnéptelenedett. 1206-ban II. András (1176-1235) király telepítette az elsőként Magyarigenbe, Boroskrakkóba és Romoszba érkezett erdélyi szászokat. Magyarigen reformációja, 1543 után kezdődhetett el Péter plébánossal, de kiteljesedése Bod Péter szerint 1563-ban történt, amikor:„SebasM'an Albensis, Fehérvári Sebestyén [idejében] márreformáíódóttvoltahely". Magyarigen a katolikus, majd református fejedelmek idejében vált Igazán protestáns központtá. Társadalmi fejlődése a XVI. században lett látványossá, amikor kidomborodott a piactartási joggal felruházott mezővárosi jellege. 1616-1618 között Tasnádi Ruber Mihály református püspök volt a lelkésze. A település megpróbáltatásának ideje az erdélyi török-tatár pusztítások (1658,1662) alkalmával kezdődött el. 1704. március 21-én hívták meg a település lelkészének a későbbi református püspököt, Pelsőczi Jánost (1672-1749). 1738-ban pestisjárvány pusztított a mezővárosban. Legnevesebb lelkésze a tudós Bod Péter (1712-1769) volt, aki 1749-1769 között élt Magyarigenben. Középkori templomának helyébe 1781-1783 között épült fel a művészettörténetlíeg rendkívül értékes, kívül klasszicizmusba hajló protestáns barokk templom. Magyarigen demográfiai és gazdasági helyzetére az 1848 októberében kitört hegyaljai polgárháború mérte a legnagyobb csapást. 1945-tel kezdődően, 1992-ig Magyarigen lelkésze Szegedi László lett. 1995-től Gudor Kund Botond szolgál Magyarigenben. A település története élő üzenete annak, hogy Erdély-Hegyalja XXI. századi öröksége a magyarság és a reformátusság szempontjából terhes és majdnem megoldhatatlan. Mégis Szegedi Lászlónak 1991 -ben megfogalmazott gondolata az erdélyi jövőnek Intézett üzenet: „Az az ember vagy az a nép, akinek nincs reménysége az Úristenben, és nem hisz abban, hogy a borús idők után. Jó idők is jönnek, hogy a nyomorúság után, öröm is fog jönni, hogy a visszaesés után, egy felemelkedés is be fog következni, az hiába él ezen a világon."
GudorKund Botond Vissza