Gulácsy Lajos

Fülszöveg

MAROSVÖLGYI GÁBOR
GULÁCSY LAJOS
CULÁCSY LAJOS (1882-1932) festői kvalitása egyenrangú a századforduló másik két művész-ikon-jának, Rippl-Rónai Józsefnek és Csontváry Kosztka Tivadarnak a művészetével, ám lelki alkata és művészetének összetevői markánsan különböznek.
Életműve fókuszpont a kor megismeréséhez, mivel egyszerre Jellegzetes példája a szecesszió termékeny múltba fordulásának (Dante-, Hamlet-, rokokó-kultusz, aranykor-mítosz, orientalizmus stb.), ugyanakkor előre is mutat a látomásos szürrealizmus felé. Szellemi holdudvara a korszak fő motívumaiból (femme fatale, Pygmalion-mítosz, kert, clown stb.), és eszméiből (dekadencia, dandyzmus, esztétizmus) tevődik össze. Na'Conxypan világának megalkotásával pedig a magánmitológiák költészetét példázza.
Sajnos értő elismerése messze elmarad mind Rippl-Rónai, mind Csontváry recepciójátóL Művészete valóban nehezen hozzáférhető, festményei nem alkalmasak az azonnali befogadásra, intimitást és érzékenységet igényelnek. Nem... Tovább

Fülszöveg

MAROSVÖLGYI GÁBOR
GULÁCSY LAJOS
CULÁCSY LAJOS (1882-1932) festői kvalitása egyenrangú a századforduló másik két művész-ikon-jának, Rippl-Rónai Józsefnek és Csontváry Kosztka Tivadarnak a művészetével, ám lelki alkata és művészetének összetevői markánsan különböznek.
Életműve fókuszpont a kor megismeréséhez, mivel egyszerre Jellegzetes példája a szecesszió termékeny múltba fordulásának (Dante-, Hamlet-, rokokó-kultusz, aranykor-mítosz, orientalizmus stb.), ugyanakkor előre is mutat a látomásos szürrealizmus felé. Szellemi holdudvara a korszak fő motívumaiból (femme fatale, Pygmalion-mítosz, kert, clown stb.), és eszméiből (dekadencia, dandyzmus, esztétizmus) tevődik össze. Na'Conxypan világának megalkotásával pedig a magánmitológiák költészetét példázza.
Sajnos értő elismerése messze elmarad mind Rippl-Rónai, mind Csontváry recepciójátóL Művészete valóban nehezen hozzáférhető, festményei nem alkalmasak az azonnali befogadásra, intimitást és érzékenységet igényelnek. Nem szórakoztató, hanem felkavaró ez a festészet, mint minden nagy művészet. A figyelmes szemlélőt azonban páratlan vizuális és lelki élményekkel ajándékozza meg, olyan művészettel, amely a tudat és az ösztön partjaival érintkezik az emlékezet és a mulandóság vizuális formáin át, a látomások és álmok ábrázolásain keresztül, miközben borzongató lelki mélységekre nyílik. Ehhez az utazáshoz kíván vergiliusi vezető lenni ez a könyv.
A MUNDUS MAGYAR EGYETEMI KIADÓ által elindított „Acropolis Artium" művészeti sorozat azt a célt tűzte ki, hogy a látványos albumok és a szaktudományos monográfiák erényeit ötvözve olyan művészeti könyveket juttasson el az olvasókhoz, amelyek élvezhető közelségbe hozzák a műalkotásokat. E sorozat első képzőművészeti darabja. Marosvölgyi Gábor monográfiája sem a különc és az őrületbe hanyatló művészt állítja középpontba, hanem az alkotó zsenit, aki művészetébe integrálta a századforduló bonyolult képletét.
A könyv három alappillére a történelmi, művészettörténeti és esztétikai szemlélet, amely átlátható, de komplex struktúrát hoz létre, nem lezárva, hanem felmutatva az értelmezés lehetőségeit. Külön hangsúlyt kap a részletes képelemzések mentén felépített, a Gulácsy-szövegek bőséges bevonásával elmélyített motívumkutatás, aminek segítségével elkerüli a szerző a stíluskategóriák szerinti merev szegmentálást és a stíluspárhuzamok kényszerét, reflektálva kép és szöveg viszonyára is. Több szempontból is hiánypótló műről van'szó. Egyrészt, mert Gulácsy Lajosnak 1983 óta nem készült új monográfiája, és 1966 óta nem volt nagyobb szabású kiállítása; másrészt a kötet friss szemlélete és reprezentatív - több mint 330 tételes - illusztrációs anyaga miatt.
MAROSVÖLGYI GÁBOR 2002-ben szerzett művészettörténész diplomát az ELTE Bölcsészkarán Gulácsy Lajos írásainak és képeinek összehasonlító vizsgálatával, majd 2006-ban diplomázott magyar nyelv és irodalom szakon az esztéta modernséghez tartozó, „Ködlovagok" néven emlegetett írók képi motívumainak elemzéséből. Jelenleg az ELTE Művészettörténeti Intézet doktori képzésének keretében Gulácsy Lajos oeuvre-katalógusának összeállításán dolgozik.
Régóta tudjuk, hogy a mai olvasónai< a vizuális megjelenítés iránti igényei jelentősen megnőttek. Ez akkor is értékelliető tény, ha tudomásul kell vennünk, a Gutenberg-galaxis változóban van, és a szöveg-olvasás (legalábbis ami a terjedelmes műveket illeti) a jelek szerint mostanában kezd kissé háttérbe szorulni. E sajátos jelenséget a Mundus Magyar Egyetemi Kiadó saját tevékenységében is érzékelte, tapasztalva albumainak (a Magyar Építőművészet sorozat kötetei, vagy legutóbb S. Nagy Anikó gazdagon illusztrált és a magyar kereskedelem történetét feltáró Kereskedővilág című kötete) feltűnő sikerét.
De éppen e jelenség felismerése jegyében kezdődött el az álomgyártás már évekkel ezelőtt egy olyan képzőművészeti sorozatról, amelyben korok, stílusok és egyes művészek bemutatásai is helyet kaphatnak. A számos szakemberrel átbeszélt, dédelgetett, gazdag és sokrétű javaslatsort, amint ez ma a kisebb hazai könyvkiadók létezését illetően szinte törvényszerű jelenségnek számít, a forráshiány időlegesen derékba törte, jóllehet időközben a Magyar Nemzeti Galériát és főigazgatóját, illetve Kieselbach Tamást is rávettük, hogy szerepet vállaljanak egy közösen megteremtendő művészeti kiadványsorozat életre hívásában.
Végül azonban - nem kis mértékben egy szerencsés ötletnek köszönhetően, aminek nyomán megkerestük a KOGART Galéria létrehozóját és szakembereit, és javasoltuk egy emlék-kiállítás megszervezését - mégis csak lehetőség nyflt arra, hogy a sorozat első kötetét nyomdába adhassuk, illetve a második mű, Lóska Lajos könyve kiadását is tervezhessük már. Elképzelésünk az, hogy a továbbiakban is elsősorban az oly gazdagon kiáradó 20. századi magyar festészet, szobrászat bemutatását igyebzünk feltárni, bemutatni, a későbbiekben esetleg egy más formátumú alsorozatban dokumentum jellegű köteteknek (pl. levelezéseknek) is helyet adni.
Marosvölgyi Gábor monográfiája a hozzá kapcsolódó 160 színes táblával a 2008. márciusában a KOGART Galériában megnyíló nagyszabású Gulácsy Lajos emlékkiállítással egy időben, a kiállítás katalógusának szerepkörét is betöltve lát napvilágot. (A Kiadó) Vissza