Határsáv

Fülszöveg

Ara: 1600 Ft.
A könyv kézirata 12 évet porosodott. Elfogadta a Magvető, mely a törvényszabta határideig kiadni nem tudta. Az íij „Fordulat évében", 1990-ben a szerző honoráriumot vehetett fel, valamint a kéziratot. A Felsőmagyarországi Kiadó „felfedezte" a „Határsáv"-ot, de mivel szerzőnk magántőkével nem rendelkezett, a mecénások kezébe került a kiadás sorsa. Ismét évek szálltak el.
Mi áll a könyvben? Egyetlen összetett szóval kifejezhető: faluvédel'em. S annak a tájnak az óvása is, amelyben az apró települések ezer éven át élni tudtak. Dombok, hegyek nélkül sivár, kietlen egy ország. A Cserehát 1400 négyzetkilométerét lapméterben számolják, a tényleges terület azonban ennek többszöröse is lehet. A táj embere alakította természeti környezetét, miközben, maga is hozzáigazodott sajátos létfeltételeihez. Ha nincs hazánknak sok ezernyi kis községe nehezen megközelíthető helyeken, írmagja se marad a magyarnak, illetve nem lett volna honnan újratelepíteni a lakatlanná taposott... Tovább

Fülszöveg

Ara: 1600 Ft.
A könyv kézirata 12 évet porosodott. Elfogadta a Magvető, mely a törvényszabta határideig kiadni nem tudta. Az íij „Fordulat évében", 1990-ben a szerző honoráriumot vehetett fel, valamint a kéziratot. A Felsőmagyarországi Kiadó „felfedezte" a „Határsáv"-ot, de mivel szerzőnk magántőkével nem rendelkezett, a mecénások kezébe került a kiadás sorsa. Ismét évek szálltak el.
Mi áll a könyvben? Egyetlen összetett szóval kifejezhető: faluvédel'em. S annak a tájnak az óvása is, amelyben az apró települések ezer éven át élni tudtak. Dombok, hegyek nélkül sivár, kietlen egy ország. A Cserehát 1400 négyzetkilométerét lapméterben számolják, a tényleges terület azonban ennek többszöröse is lehet. A táj embere alakította természeti környezetét, miközben, maga is hozzáigazodott sajátos létfeltételeihez. Ha nincs hazánknak sok ezernyi kis községe nehezen megközelíthető helyeken, írmagja se marad a magyarnak, illetve nem lett volna honnan újratelepíteni a lakatlanná taposott országot. Az ősi népi-nemzeti hagyományokat sikeresebben őrző aprófalvak védelme nem magyar sajátosság. Paul Valéry megriadt a túlzott városfejlődéstől, s ezt írta: „Gazdagítsuk egymást kölcsönös különbségeinkkel!" Az oroszoknál „vadabb" az urbánus-népi viszály, mint nálunk. Az angolok „ritkasági értékként" tisztelik „kisvárosaikat", akár ha százan se lakják.
A szerző nem hiszi, hanem tudja: a faluvédelem egyben városvédelem is; s ha végképp megszűnik a falusi népesség emberkibocsátó ereje, a városok sorvadásnak indulnak s „pusztulunk, veszünk."
anno Domini 2000. Vissza