1.034.869

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Nyelv 1911. január-december

Közérdekű havi folyóirat a művelt közönség számára - VII. kötet 1-10. füzet

Szerző

Kiadó: Magyar Nyelvtudományi Társaság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 480 oldal
Sorozatcím: Magyar Nyelv
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Teljes évfolyam. Július, augusztus hónapban nem jelent meg. Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva. Nyomtatta Hornyánszky V. cs. és kir. udv. könyvnyomdája Budapesten.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
Nyüst.
E szó eredetéről mind a mai napig nincsen olyan magyarázatunk, a melyet minden hozzáértő nyugodt lélekkel elfogadhatna. Czuczor-Fogarasi részint a nyűni, részint pedig a nyüzsögni... Tovább

Előszó

Részlet:
Nyüst.
E szó eredetéről mind a mai napig nincsen olyan magyarázatunk, a melyet minden hozzáértő nyugodt lélekkel elfogadhatna. Czuczor-Fogarasi részint a nyűni, részint pedig a nyüzsögni igével hozza össze, a nélkül hogy e kétféle feltevéssel a szó alakját is megmagyarázná. Budenz eredeti magyar szónak tartja (vö. MUgSz. 430), alapszava *nyű-, illetőleg *nű-, s mint ilyennel rokon vele a finn niisi (gen. niiden: nyüst), észt niz, gen. ni'e. Budenz állítását ismételi a TMNy. is. Az egybevetett finn szavakkal azonban nagy baj van. Thomsen „Beröringer mellem de finske og de baltiske Sprog" (Köbenhavn 1890) cz. műve 203. lapján ugyan is kimutatja, hogy a finn, vót niisi, észt niz "weberschaft, haftel" a finnségben litván-lett jövevényszó (vö. litv. nytisn rendesen többesben nytys „die hewelten oder schäfte am webestuhl; dvi-nytis: gezwillicht, zwillich, tri-nytis: gedrillicht, drillich; lett nite, többes nites weberheftchen, spricker zu zäunen, sprossen in einer leiter, trinitis: drillich" stb.). Minthogy a m. nyüst - finn niisi stb. egybevetés hangalakilag amúgy is nagyon kétséges volt, Thomsen kutatása után kétségtelennek tarthatjuk, hogy a két szó közül legalább a finn nem tartozik a finn-ugorság eredeti szókészletéhez. Vissza

Tartalom

Alexics György: A katonaságra vonatkozó kölcsönszók az oláhban s a magyar nyelvben 211
Angyal Dávid: Isten sava 453
Batta István: Tzifra 372
Csapodi István: Aba 27
Hagymáz 48
Ramatol, rámol 219
Csefkó Gyula: Süt, sütés 238
Egypár, pár 279
Általút 288
Nyelvünk védelme 377
Arany és a határozatlan névelő 406
Csokán Pál: Hódmezővásárhelyi tájszók 95, 233
Csűri Bálint: Kézkűre vesz 29
Dékán Sámuel: Torontálvásárhelyi tájszók 42
Erdélyi Lajos: Jelentés az „Alsó-háromszéki tájszótár"-ról 224
Borbély György és Sándor, Nyelvünk védelme 273
A Halotti Beszéd nyelvjárásáról 462
Gálos Rezső: Láng gyúl a lángról 453
Gombocz Zoltán: Rokon 24
Zubbonycsi 28
Kapucsi 28
Rabló és társai 35
Képzettársulás és jelentésváltozás 97
Maga 129
Lengyel 131
Zlinszky Aladár, A szóképekről 324
Állathivogatók és állatnevek 353
Süly 413
Birka 414
Poncsos 415
Néhány fegyvernévről 425
Czóh 471
Gulyás Pál: Viganó 132
Gragger Róbert: Pesti Gábor németországi hatásához 15
Humboldt és a magyar nyelv 311, 402
Harmat Géza: Hogyan beszél a magyar színész 225
Harsányi István: Adatok Bartzafalvi Szabó Dávid életéhez és irodalmi működéséhez 346
Heinlein István: Széchenyi első fordítója 461
Hellebrant Árpád: A magyar nyelvtudományi irodalom 1910-ben 262
Herman Ottó: Fogatok ügye 270
Horger Antal: Mészáros Gyula, Magna Ungaria 39
Bába, baba és báb 116, 154
A MNyT. népnyelvi gyűjteményei 325
Horváth János: A "Nyugat" magyartalanságairól 61
Horváth Endre: A részegség kifejezéseihez 429
Kallós Ede: Poláris kifejezésmód 25
Kertész Manó: Maga 5
Kertész Manó: Az állatok kicsinyeinek neve a magyarban , 293
Szegény legény 317
Komáromy Lajos: Burjánirtás 183, 228
Komlóssy Artúr: Hubertus nap 470
Kornis Gyula: Büdzset 471
Kossa Gyula: Régi magyar gyógyszernevek 134, 176, 278, 372
Kovács Dezső: Dugába dől, dugába dönt 215
Lambrecht Kálmán: A Magyar Szélmalom 463, 465
Lehr Albert: A részegség kifejezései 43, 138, 186, 230, 285, 332
Arany-magyarázatok. XXX. Beéri 73
"A sors és a magyar ember" néhány kifejezéséről 143
Általút 170
A beéri czikkhez 214
Tuhad 267
Toronyát-Baranyát 288
Az állítmány egyezése 336
"Többek" jelenlétében 367
Arany-magyarázatok. XXXI. Bámulta egy világ, a mit cselekszel 394
Juhászdél 453
Loisch János: Láng gyúl a lángról 133
M. J.: A tervezett új Nyelvemléktár 222
Melegdi János: Hosszá = diu 39
Régi magyar személynevek 181
Szláv sani = m. szán 181
Csetneki nadrág 316
Egy rejtelmes szó 369
Tulajdonnevek szótára 377
Melich János: Nyüst 1
Emlékezés Szamota Istvánra 49
Ság 192
Ilona 39
A magyar nemzet nevéről 240
Alaktani magyarázatok 241
Tövik 267, 369
Legrégibb bibliafordításunk történetéhez 292
Bodza és társai 318
Csetén 336
Isa 409
Néhány kelta tulajdonnévről 421
Visegrád = Misegrád 470
Mészöly Gedeon: Kopoltyú 145
Budenz József emlékezete 178
Elhomályosult igenevek 246
Sírű, sokorú, kökörű 337, 385
A Bécsi codex prologusai 463
Körösztű-kacsú 471
Moenich Károly: Székes-Fehérvár levéltárából 220, 277, 323, 459
Nászai Erzsébet: Tájszók (Heves, Nagykunság) 380
Beszélgetések (Füzesabonyból) 382, 468
Nagy Gyula: Nagyszombat város tanácsának jegyzőkönyvéből 84
A Thaly-nyelvemlék 269
Ödöngő Ábel: XVI. századi iratokból 173, 320
Góré, csárdák és skárt 265
Mazul 316
Pais Dezső: Helynévmagyarázatok (Rézmál, Kehida, Hóttó, Háshágy, Ortaháza, Kálóczfa, Tátika, Regede) 166
Pais Dezső: Álly=áj 411
Dengeleg és Toldalag 412
Pápay József: Egy kiadatlan debreczeni nyelvemlék 193
Pruzsinszky János: Zománcz 268
Czóh 455
Putnoky Imre: Szellemes 26
Rubinyi Mózes: Az erdélyi magyar nyelvművelő társaság története 148, 204
Sági István: Keresztül-kasul 416
Salgó Tarján: A taxaméter 131
Simai Ödön: Kazinczy Ferencz nyelvújitása 18, 123, 161, 298, 357, 445
Barátné 88
Horácz, Virgil 90
Két haza 133
-kereskedés 217
-szerű 218
Mágnestű 218
A „Magyar Hírmondó" újításai Bartzafalvi előtt 249
Bartzafalvi életéhez 420
Adatok nyelvünk fejlődéséhez a XVIII. század közepén 416
Regény 432
Szemkő Aladár: A vértajték kifejezéshez 239
Ön 287
Macza, maczkó 456
A Magyar Nyelvtudományi Társaság 1910 november 15-iki felolvasó ülése 38
Szidarovszky János: Meghódol 456
Szigetvári Iván: Toronyát, bárányát 239
Imre - Henrik 287
Széchenyi néhány franczia kifejezése 366
Osztrák-magyar-franczia 457
Szilády Áron: Wien 229
Szily Kálmán: Néhány ismeretlen a Nyelvtörténeti Szótárból 30
Kő 48
Személy- és helynevekből lett közszók 90, 135
Wien 185
Gyanánt 216
Tar és tor 266
Linkábás és az Index vocabulorum 289
Tapsifüles 318
Nagyobb 351
Czóh 370
Kornyikál 370
Szeresi 371
Esztendőnt, szélent 415, 458
Ballagi Aladár, Régi Magyar Nyelvünk és a Nyelvtörténeti Szótár 94
A "vielliebchen" magyar neve a XVII. században 269
Nyelvtörténeti adatok 321
A Königsbergi Töredék fölfödözéséhez 376
Tamás és Bálint, a Biblia első magyar fordítói 441
Várodalom és váránkozás 457
Régente és - most 464
Bölcselő és bölcsész 470
Czirok 471
THJ-: Varga Damján, Seuse H. A. a magyar codexirodalomban 93
Tolnai Vilmos : Láng gyúl a lángról 27, 219
Általút 81
Verstajték 83
Beér, elér, utolér 132
Erdösi Sylvester János a virágénekekről 179
Dugonics Példabeszédeiről 180
Bankó, bankópénz, banknóta 215
Decsi János Adagiumainak forrása 223
Addsza-ne 265
Szólások 274, 328, 378
Kitették a szűrét, kosarat kapott 390
Arany Tetemrehivásának "pörosztó"-járól 451
Tömörkény István: A tanyai ABC 188
Trócsányi Zoltán: Irodalmi nyelvünk kialakulásának történetéhez 259
A Murmellius-féle Lexicon magyar tolmácsolásáról 364
Ernst Lewy: Zur finnisch-ugrischen Wort- und Satzverbindung 424
Láng 458
Túri Mészáros István: Tájszók 427
Hajnali-bába 429
Váczy János: Az "egy" mint határozatlan névelő 109
Vámbéry Ármin: Rokon 23
Maga 83
Czóh 413
Vargha Damján : Szerzői hozzászólás 273
Vázsonyi Izidor : Tapolczai tájszók és szólásmódok 94, 331
Helynevekhez fűződő népnyelvhagyományok 282
Velledits Lajos : Ős tős gyökeres 458
Versényi György: Linkába 432
Viszota Gyula : Vörösmarty és az Akadémia nyelvtani munkássága 433
Id. R. Vozáry Gyula: Tájszók, szólásmódok 232
Závodszky Levente: Ismeretlen virágének 458
Régi dolgok új kiadásban : 35, 90, 135, 181, 274, 328, 378, 425, 464
Népnyelv: 42, 94, 138, 186, 230, 282, 331, 380, 427, 465
Rovás: 185, 229, 279
Levélszekrényünk: 48, 96, 143, 192, 238, 287, 335, 384, 432, 470
Társasági ügyek: 45, 141, 189. 234, 334, 431, 469
Gyakoribb hibák: A 63. füzet boritékán.
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Magyar Nyelv 1911. január-december Magyar Nyelv 1911. január-december Magyar Nyelv 1911. január-december Magyar Nyelv 1911. január-december Magyar Nyelv 1911. január-december Magyar Nyelv 1911. január-december

A borító élei sérültek.

Nincs nyomda. A lapélek mintázottak.

Állapot:
8.480 ,-Ft
42 pont kapható
Kosárba
konyv