| Bevezetés | 7 |
| A vulkanizálás hatóanyagai | 9 |
| A vulkanizálás fogalma | 9 |
| A vulkanizálási folyamat lefutása | 10 |
| A tulajdonságok változása a vulkanizálási folyamat során | 12 |
| A vulkanizálási folyamat hőmérsékletfüggése | 13 |
| A keverék hőtörténete | 15 |
| A vulkanizálás szerkezeti kérdései, kötéstípusok | 16 |
| A vulkanizálás típusai | 19 |
| Kénes vulkanizálás | 19 |
| Gyorsított kénes vulkanizálás | 22 |
| Kénmentes vulkanizálás kéndonorok alkalmazásával | 25 |
| Félhatásos és hatásos vulkanizáló rendszerek | 27 |
| Gyantás vulkanizálás | 30 |
| Fémoxidos vulkanizálás | 33 |
| Térhálósítás bifunkciós vegyületekkel | 35 |
| Peroxidos vulkanizálás | 38 |
| Vulkanizálás nagyenergiájú sugárzással és termikus energiával | 38 |
| Vulkanizálószerek | 40 |
| Kén | 40 |
| Gyorsítók | 42 |
| Ditiokarbamátok | 44 |
| Xantátok | 46 |
| Tiurámok | 47 |
| Tiazolok, szulfénamidok | 48 |
| Quanidinek | 51 |
| Aldehid-amin típusú gyorsítók | 52 |
| Karbamidok, tiokarbamidok | 53 |
| Keverékgyorsítók | 54 |
| Aktivátorok | 54 |
| Késleltetők | 56 |
| Promotorok | 57 |
| Öregedésgátlók | 59 |
| A gumi öregedését befolyásoló tényezők | 59 |
| A degradációs folyamatok iránya és mechanizmusa | 59 |
| Az öregedési folyamatok csoportosítása | 61 |
| Tisztán termikus öregedés | 61 |
| Hővel aktivált oxidatív öregedés | 61 |
| Kémiailag (gumimérgekkel) aktivált oxidatív öregedés | 66 |
| Mechanikai feszültségekkel aktivált oxidatív öregedés | 66 |
| Fotooxidatív öregedés | 68 |
| Ózonöregedés | 70 |
| Öregedésgátlókkal szemben támasztott követelmények | 71 |
| Öregedésgátlók hatásának értékelési módjai | 71 |
| Öregedésgátlók osztályozásának hatásmechanizmusuk szerint | 73 |
| Preventív antioxidánsok | 74 |
| Láncmegszakító antioxidánsok | 75 |
| Ózonvédőszerek | 76 |
| Fungicid hatású anyagok | 77 |
| Öregedésgátlók osztályozása kémiai összetételük szerint | 77 |
| Amin típusú öregedésgátlók | 78 |
| Fenol típusú öregedésgátlók | 81 |
| Egyéb öregedésgátlók | 82 |
| Töltőanyagok | 85 |
| Töltőanyagok definíciója és rendeltetése | 85 |
| A töltőanyag-felhasználás történetének rövid áttekintése | 85 |
| A töltőanyag-felhasználás mennyiségi alakulása | 87 |
| A töltőanyag erősítő hatása | 88 |
| A töltőanyag tulajdonságai | 89 |
| Primer szerkezet | 89 |
| Töltőanyagok másodlagos szerkezete | 98 |
| A primer és szekunder szerkezet hatása a keverék tulajdonságaira | 101 |
| A töltőanyag felületének kémiai jellege | 101 |
| Töltőanyagok egyéb tulajdonságai | 104 |
| Az elasztomer szerkezetének hatása az erősítésre | 105 |
| A töltőanyag koncentrációjának hatása | 106 |
| Az igénybevétel hatása | 108 |
| Az erősítő hatás elmélete | 108 |
| A modulusz elméletének összefoglalása | 108 |
| A modulusz elmélettel kapcsolatos jelenségek | 111 |
| Szilárdsági elméletek | 114 |
| A töltőanyagok osztályozása | 115 |
| Kormok | 116 |
| Szervetlen (fehér) töltőanyagok | 129 |
| Színezékek (pigmentek) | 140 |
| Szerves töltőanyagok | 143 |
| Lágyítók | 145 |
| Polimer-lágyító rendszer összeférhetősége | 146 |
| A lágyítók összetétele | 147 |
| A lágyítók összetételének meghatározási módszerrel | 148 |
| Lágyítók jellemző tulajdonságai | 153 |
| Lágyítók hatása a technológiai és műszaki tulajdonságokra | 154 |
| Technológiai tulajdonságok | 154 |
| Műszaki tulajdonságok | 155 |
| A lágyítók osztályozási lehetőségei | 157 |
| Általános rendeltetésű lágyítók | 157 |
| Hidegállóságot növelő lágyítók | 161 |
| Egyéb különleges hatású lágyítók | 163 |
| Kémiai lebontószerek | 166 |
| Kaucsukból, töltőanyagból és lágyítóból álló hármas rendszerek | 169 |
| A hármas rendszerek jellemzése | 169 |
| A tulajdonságok változása az extendálás fokával | 172 |
| Az extendálás néhány alapfeltétele | 174 |
| Egyéb adalék- és segédanyagok | 175 |
| Lángvédő (égésgátló) anyagok | 175 |
| Illatosító-anyagok | 176 |
| Hajtóanyagok | 176 |
| Ragadásgátló anyagok | 178 |
| Formakenő anyagok | 179 |
| Oldószerek | 180 |
| Felhasznált irodalom | 181 |
Folytatás Microsoft-tal