Fülszöveg
Gunagriha meglepő nyíltsággal beszél olyan I témákról, amelyek mindannyiunkat érintenek, és mégis inkább hallgatunk róluk. Gunagriha azt mondja: A titkolózás sötétség. És ha nincs I titok, nincs szenvedés. És ahol őszinteség van, ott béke van. Mindez hozzáállás és bátorság kérdése.
„Figyelj erre a történetre, és jegyezd meg! Én soha nem felejtem el ezt a történetet, amely egy bécsi hajléktalan esete a kilencvenes évek elején. A hajléktalan sokat szenved, ó valóban a szenvedés útját járja. Fázik, éhezik, minden baja van, nincs tető a feje fölött, nincs hol tisztálkodnia, koldul és így tovább. Szerencsétlen, akinek semmije sincs, nincstelensége miatt ki van szolgáltatva a társadalomnak. Ez a szóban forgó hajléktalanunk is egy kosárkával tolta a koszos cuccait, és a hidak alatt vagy földalatti lejáróban I lakott, mint a többi hajléktalan is. Amikor meghalt és a város eltemet te, a város lett a cuccai örököse. A cuccok felszámolása egy sokkoló meglepetés volt, hiszen kb. kétmillió euró...
Tovább
Fülszöveg
Gunagriha meglepő nyíltsággal beszél olyan I témákról, amelyek mindannyiunkat érintenek, és mégis inkább hallgatunk róluk. Gunagriha azt mondja: A titkolózás sötétség. És ha nincs I titok, nincs szenvedés. És ahol őszinteség van, ott béke van. Mindez hozzáállás és bátorság kérdése.
„Figyelj erre a történetre, és jegyezd meg! Én soha nem felejtem el ezt a történetet, amely egy bécsi hajléktalan esete a kilencvenes évek elején. A hajléktalan sokat szenved, ó valóban a szenvedés útját járja. Fázik, éhezik, minden baja van, nincs tető a feje fölött, nincs hol tisztálkodnia, koldul és így tovább. Szerencsétlen, akinek semmije sincs, nincstelensége miatt ki van szolgáltatva a társadalomnak. Ez a szóban forgó hajléktalanunk is egy kosárkával tolta a koszos cuccait, és a hidak alatt vagy földalatti lejáróban I lakott, mint a többi hajléktalan is. Amikor meghalt és a város eltemet te, a város lett a cuccai örököse. A cuccok felszámolása egy sokkoló meglepetés volt, hiszen kb. kétmillió euró értékű készpénzt találtak a kosarában. Így ő egy hajléktannak kijáró fakoporsós temetést, míg a város egy tetemes vagyont kapott. Ennek az embernek a butaságát, mármint az önkéntes szenvedését nem lehet megérteni, és azt mondjuk, hogy szegény nem volt normális. Aláírod ezt? Igen.
Van egy szomorú hírem a számodra, te is pontosan olyan vagy, mint amilyennek őt tartod. Hordozod magadban a felmérhetetlen kincset és szenvedsz. Jó, azt mondhatod, hogy a bécsi szerencsétlen tudta, hogy kincset tart a kezében, és mégsem használta, ezzel szemben te nem tudod. Rendben van, elfogadom, ez igaz, hiszen te nem tudtad mostanáig. Viszont ha ezt a könyvet elolvastad, akkor ez már nem titok számodra. Most már tudsz róla, mármint a kincsedről, és még mindig akarsz szenvedni? Vagy inkább felkerekedsz kincskeresésre?
A hajléktalan a paródia, a valóság mögötte te vagy, Ember."
Vissza 
