Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

956.133

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

A magyar történetírás története

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Csokonai Kiadó
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 283 oldal
Sorozatcím: Történelmi Kézikönyvtár
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN: 963-260-152-1
Megjegyzés: Javított kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar történetírás története - múltunk olyan részlete, amelynek körüljárása, tüzetesebb megvilágítása nélkül aligha tudna tájékozódni az olvasó e kötetben. Talán azért tetszhet olyan... Tovább

Előszó

A magyar történetírás története - múltunk olyan részlete, amelynek körüljárása, tüzetesebb megvilágítása nélkül aligha tudna tájékozódni az olvasó e kötetben. Talán azért tetszhet olyan szokatlannak a téma, mert az elmúlt száz évben történetírásunkról nem született összefoglalás. Magam is meglepődtem, amikor összeállítottam a rendelkezésre álló historiográfiai munkák jegyzékét. A szakirodalom rendkívül hiányosnak bizonyult.
Maga a hiány jellemző. Jellemző a társadalomra, amely a történetírás termőtalaja, s természetesen magára a történetírásra is. Azonnal tetten érhetjük a magyar történetírás egyik sajátos vonását: megszületésétől máig tartó érdektelenségét az elméleti megközelítések, a fogalmi tisztázások iránt. Ha mégis kísérletet akarunk tenni az összefoglalásra, elemi kötelesség az olvasóval szemben éppen ezeknek a fogalmi kérdéseknek a tisztázása.
Mindenekelőtt magának a tárgynak a meghatározása: a magyar történetírás története. Másképpen megfogalmazva a magyar történettudomány története. De vajon azonos dolgokról van-e itt szó? A kérdés egyáltalában nem akadémikus. Ma ugyanis már éles és jól látható határvonal húzódik a történettudományi munkák és a nem történettudósok által készített különféle történeti tárgyú írások között. Ha valaki megírja emlékiratait, nem történettudományi munkát tesz közzé, bár olyan művet ír, amelyet a történetírók felhasználhatnak. Történetírói alkotáson ma azokat az írásokat értjük, amelyeket a történettudomány eszköztárában, módszereiben ismerős és járatos emberek alkotnak, függetlenül attól, milyen írói kvalitással rendelkeznek.
Ez nem mindig volt így. A történettudomány kialakulásáról csak azóta beszélhetünk, amióta megszülettek azok a módszerek, amelyeknek elsajátítása nélkül a szerző nem lehet történetíró, vagyis amióta a történelmet nem lehet sajátos szakképzettség nélkül írni. Korábban, az önálló történettudomány létrejötte előtt ilyenfajta megkülönböztetést nem lett volna érdemes tenni. Tanult emberek voltak természetesen, akik valamilyen okból történetírásra adták a fejüket, de képzettségük nem volt sajátos, csupán általános műveltséggel rendelkeztek. Akkoriban minden művelt emberből lehetett, s lett is történetíró, aki a múlt vagy annak valamelyik részlete iránt érdeklődött.
Ma a történettudomány egész rendszere sokkal szélesebb, átfogóbb terület, mint amelyet a történetírás fogalma korábban takart. Vissza

Tartalom

Bevezetés 7
1. A középkori magyar történetírás 12
1/1. Az európai történetírás a középkorban 12
1/2. A magyar történetírás kezdetei a 11. században 22
1/3. A középkori magyar történetírás első nagy korszaka 32
1/4. Anonymus 39
1/5. Rogerius mester 43
1/6. Ákos mester 45
1/7. Kézai Simon 52
1/8. János ferences provinciális 59
1/9. A Képes Krónika: Kálti Márk 63
1/10. A14. század második fele 67
1/11. A magyar történetírás hanyatlása a 15. században 69
2. A humanista történetírás 73
2/1. A humanista történetírás kialakulása 73
2/2. Thuróczy János: úton a humanizmus felé 78
2/3. A humanista történetírás meghonosítása Magyarországon:
Bonfini és Ransanus 88
2/4. Az első humanista nemzedék a magyar történetírásban 93
2/5. A második humanista nemzedék 104
2/6. A humanista történetírás felbomlása 119
2/7. A királyi Magyarország történetírói a 17. században 128
2/8. Az erdélyi történetírás a 17. század második felében 134
3. A tudományos történetírás alapvetése a 18. században 139
4. A nemzeti történetírás a 19. század első felében 166
5. A polgári átalakulás és nemzeti függetlenség hatása
a történetírásra 178
6. A tudományos történetírás kibontakozása
Magyarországon (1867-1918) 197
7. A magyar történetírás a két világháború között 225
8. Történetírásunk 1945 után 246
Utószó az új kiadáshoz 283
Válogatott bibliográfia 274
Könyvek 274
Tanulmányok 275
Névmutató 277

Gunst Péter

Gunst Péter műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Gunst Péter könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem