Veszprém város okmánytára 1002-1523

Előszó

Egy fél évszázada lezárt forráskiadvány kéziratának első kiadását tartja kezében a tisztelt Olvasó. Az első kérdés, ami joggal felmerül a kötet olvasása közben, vajon megőrizte-e „aktualitását" a kézirat. Forráskiadványról lévén szó elsősorban a közreadott forrásokat kell röviden megvizsgálni, vajon történt-e változás a fél évszázaddal korábbi időszakhoz képest ezek publikálása terén. A legkorábbi négy oklevélnek megjelent mértékadó kritikai kiadása a kézirat lezárultát követő időszakban.1 Ugyancsak ebben az időszakban jelent meg az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke két befejező füzete, valamint folytatódott a Zsigmondkori oklevéltár kiadása, s megindult az Anjou-kori oklevéltár közreadása. Mindezek azonban érdemben nem befolyásolják a kézirat értékét, hiszen a korai okleveleket tartalmazó kiadványt leszámítva a többi kiadvány a forrásoknak a regesztáit, s nem teljes szövegét közli, így azon oklevelek szövege is érdeklődésre tarthat számot, amelyek a r fentebb említett oklevéltárakban is megtalálhatók. Általánosságban elmondható, hogy az itt közölt oklevelek teljes szövegű kiadása tekintetében nagyobb változás nem történt az elmúlt időszakban, tehát továbbra is igazaknak tartjuk Gutheil Jenő 1953-ban papírra vetett s alább, az Előszóban olvasható sorait, melyekkel munkájának létjogosultságát indokolja.
Itt szükséges megemlékeznünk arról a munkáról, amely csak a szerző halálát követően, az 1960-as évek végén indult meg, s amely során többek között jelen okmánytár „aktualitásának" problémája is felmerült. Ekkor többek között azt a kritikát fogalmazták meg, hogy az okmánytár csak a Veszprémi Püspöki Levéltár, illetve főképp a veszprémi káptalan levéltárainak anyagából válogatott, holott Veszprém városára nézve más fennmaradt levéltárak is őriz(het)nek értékes adatokat. Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölésére vállalkozott Érszegi Géza és Solymosi László, akik további 178, a településre vonatkozó oklevelet gyűjtöttek össze, s készítettek elő kiadásra. Nézetünk szerint a két forráscsoport kiegészíti egymást, együtt nyújt átfogó képet a város középkori történetére. A két kézirat azonban, bár megpróbálkoztak egységesítésükkel, genezisüket tekintve két önálló mű, így indokolt önálló megjelentetésük is. Reményeink szerint ezt a kéziratot is hamarosan nyomtatott formában adhatjuk az Olvasók kezébe, s a két kötet együtt, immár teljességre törekvően állhat a kutatás rendelkezésére. Vissza

Fülszöveg

Gutheil Jenő 1887-ben született Kaposvárott, 1910-ben szentelték pappá. 1914-ben telepedett meg Veszprémben, és ettől fogva haláláig, 1963-ig itt élt. Előbb szemináriumi tanárként, majd - kanonokká történő kinevezését követően - káptalani levéltárosként tevékenykedett. A városba kerülésétől kezdve foglalkoztatta Veszprém múltja, a két világháború között több tanulmánya is megjelent e témakörben. Két részből álló főművének, Veszprém város okmánytárának, és a hozzá kapcsolódó Árpád-kori Veszprém című tanulmányának kéziratán 1948-tól dolgozott. A most közreadott okmánytárat 1953-ban fejezte be. Ezt követően állt neki a közölt forrásokra támaszkodó várostörténeti tanulmány elkészítéséhez, melynek kéziratát 1960-ban zárta le. Míg azonban ez utóbbit 1977-ben a Veszprém Megyei Levéltár jóvoltából kézbe vehette a nagyközönség, addig az okmánytár kiadására - többszöri próbálkozás ellenére - mindezidáig nem került sor.
A Gutheil Jenő által összeállított forráskiadvány közel harmadfélszáz oklevél teljes szövegét tartalmazza. Valamennyi oklevél a város történetében meghatározó szerepet betöltő egyházi intézmények, a püspökség és a káptalan levéltárában maradt fenn. Bekerültek a kötetbe mindazok az oklevelek, amelyek közvetve vagy áttételesen Veszprém város középkori történetére nyújtanak információt a kutatók számára. Vissza