| Bevezetés | 11 |
| Az ideggyógyászati betegségek kialakulásának módjai | 13 |
| A diagnosztikai szellemi munkáról általában | 14 |
| A betegek csalhatatlanságáról | 15 |
| A lokalizáció | 15 |
| Tünetegyüttesek | 19 |
| Jobb oldali hemiparesis | 19 |
| A károsodás helye az agykéreg | 19 |
| Károsodás a subcorticalis területeken | 23 |
| Laesio az agytörzs bal oldalán | 24 |
| Laesio a gerincvelőben | 25 |
| Bal oldali hemiparesis | 25 |
| Gnosztikus zavarok | 26 |
| Motoros (Broca) aphasia | 28 |
| Szenzoros (Wernicke) aphasia | 28 |
| Vezetéses aphasia | 29 |
| Anomiás aphasia | 29 |
| Totális aphasia | 30 |
| Ritka gnosztikus zavarok | 30 |
| A beszédzavar vizsgálatának menete | 31 |
| Az apraxia | 33 |
| Az agnosiák | 33 |
| Dysconnectiós szindrómák | 33 |
| A látás zavarai | 34 |
| Szemmozgászavarok általános betegségekben | 35 |
| Féloldali ptosis (szemhéjcsüngés) okai | 36 |
| Kétoldali ptosis okai | 37 |
| Az agy keringési betegségeinek tünettana és diagnózisa | 39 |
| A tünetfejlődés jellegzetességei | 41 |
| Vizsgálatok ACI keringészavar gyanúja esetén | 42 |
| Eszközös diagnosztika: Computer Tomographia (CT) | 43 |
| A liquor vizsgálata agyi keringészavarokban | 48 |
| Az EEG diagnosztikai értéke az agyi érbetegségekben | 50 |
| Az agyi izotóp vizsgálatok | 50 |
| Az arteriográfia célja | 51 |
| Az agyi keringészavarok kezelése | 53 |
| Múló ischaemiás roham (TIA) | 56 |
| TIA-betegek vizsgálata | 59 |
| TIA-betegek gyógyszeres kezelésének szempontjai | 59 |
| Operálható agyi keringészavarok | 60 |
| Az agyödéma csökkentése | 61 |
| A subarachnoidalis vérzés | 64 |
| A subarachnoidalis vérzés kezelése | 64 |
| Az agyi ischaemiák tüneteinek összefüggése az érterülettel | 65 |
| Agytörzsi tünetegyüttesek | 67 |
| Tudatzavarok | 70 |
| Hipnoid tudatzavarok | 70 |
| Pszichogén eszméletlenség | 71 |
| Nem hipnoid tudatzavarok | 71 |
| Az eszméletlen beteg vizsgálata | 72 |
| Decerebrációs állapot | 73 |
| Decorticatiós rigiditás | 73 |
| Kóros légzéstípusok | 74 |
| A pupillák vizsgálata eszméletlen betegnél | 75 |
| A corneareflex és a babafej-tünet vizsgálata | 75 |
| A mozgató rendszer vizsgálata | 76 |
| A kóma eredetének kimutatását szolgáló fizikális leletek | 76 |
| Eszméletlen betegnél végzendő legfontosabb laboratóriumi vizsgálatok | 77 |
| A CT vizsgálat jelentősége a tudatzavarok diagnózisában | 77 |
| Az EEG vizsgálat jelentősége a tudatzavarok diagnózisában | 79 |
| A glasgow-i kómaskála | 80 |
| A tudatzavarok jelenségköre (egyszerűsítve) | 81 |
| Sürgősség a neurológiában | 87 |
| Az idegrendszeri sérülések | 87 |
| Subduralis haematoma | 88 |
| Krónikus subduralis haematoma | 89 |
| Az akut epidurális vérzés | 89 |
| A gerincvelő kompressziója | 93 |
| Láz és neurológiai tünetek | 94 |
| Status epilepticus | 97 |
| Az intracranialis nyomás (ICP) növekedéseinek tünetei | 99 |
| A beékelődés tünetei fokozatonként | 103 |
| Az idegrendszer daganatai | 105 |
| Intracranialis daganatok leggyakoribb lokalizációja | 105 |
| Intracranialis nyomásfokozódás kezelése | 107 |
| A fejfájás: tünet és betegség | 113 |
| Prodromális jelenségek | 114 |
| Elkülönítés a fejfájás kialakulásának időpontja alapján | 114 |
| Mitől csökken vagy fokozódik a fejfájás? | 114 |
| Fájdalomcsillapítók hatása a fejfájásra | 115 |
| Meddig tart a fejfájás? | 115 |
| A fejfájós beteg vizsgálata | 115 |
| Kezelési tanácsok | 116 |
| Görcsös állapotok felismerése és elkülönítése | 119 |
| Focalis és generalizált görcsök elkülönítése | 120 |
| Az epilepsziák gyakorlati szempontból | 120 |
| Laboratóriumi vizsgálatok epilepszia gyanúja esetén | 122 |
| Az epilepsziás rohamok nemzetközi felosztása | 123 |
| Az epilepszia etiológiai tényezői | 126 |
| Antiepileptikumok hatásai és mellékhatásai | 127 |
| A vertigo és a szédülés elkülönítése | 130 |
| A vestibularis rendszer centrális és perifériás laesiójának elkülönítése | 131 |
| Belső fül végkészülék károsodásának típusai | 132 |
| A károsodás a perifériától centrális részek felé halad? | 133 |
| A károsodás centrális | 133 |
| A dementia, mint tünet | 137 |
| Gyógyítható okok keresése | 139 |
| Agydaganat | 139 |
| Krónikus liquorkeringési zavar | 139 |
| Subduralis haematoma | 141 |
| B12-vitaminhiány és dementia | 142 |
| Májbetegség és dementia | 142 |
| Depresszió | 142 |
| Dementia egyéb okai | 143 |
| Gyógyíthatatlan (preszenilis) dementiák | 143 |
| Arteriosclerosis (lacunaris encephalopathia) | 145 |
| Creutzfeldt-Jakob-betegség | 145 |
| Huntington chorea | 146 |
| Laboratóriumi vizsgálatok dementiákban | 146 |
| Az encephalopathiák | 146 |
| Késői posztanoxiás encephalopathia | 147 |
| Hypoglycaemiás encephalopathia | 148 |
| Hepaticus encephalopathia | 149 |
| Uraemiás encephalopathia | 149 |
| Malignus folyamatok távolhatásai | 150 |
| Porphyria | 150 |
| A só-víz háztartás zavara | 150 |
| A gerincvelő kompressziója | 152 |
| A gerincvelő kompressziójának okai | 153 |
| Diagnosztikai lépések | 153 |
| A járás zavarai neurológiai betegségekben | 156 |
| Kóros járástípusok | 156 |
| Járászavarral induló súlyos gerincvelőkárosodások | 158 |
| A járászavarok kezelése | 159 |
| Ataxia | 160 |
| Frontális ataxia | 160 |
| Hydrocephalus internus | 160 |
| Ataxia subcorticalis | 160 |
| Ataxiát okozó agytörzsi károsodás | 161 |
| Ataxia kisagyi károsodásoknál | 161 |
| Ataxia gerincvelőlaesio következtében | 162 |
| Ataxia izombetegségekben | 167 |
| A diabetes mellitus neurológiája | 172 |
| Neuropathia diabetica | 172 |
| Mononeuropátia | 172 |
| Radiculopathia | 173 |
| Diabeteses amyotrophia | 173 |
| Az extrapyramidalis rendszer betegségei | 175 |
| Tremor | 175 |
| A parkinsonizmus | 176 |
| A parkinsonizmus kezelése | 177 |
| Egyéb extrapyramisos mozgászavarok | 179 |
| Hemiballismus | 179 |
| Torziós dystonia | 179 |
| Myoclonus | 179 |
| Chorea | 180 |
| A rosszindulatú betegségek és az idegrendszer | 181 |
| Intracranialis metastasisok | 182 |
| A gerincvelő metastaticus daganatai | 184 |
| Leukémiák és lymphomák | 184 |
| Malignus folyamatok nem metastasis természetű szövődményei | 186 |
| Alkoholizmushoz csatlakozó idegbetegségek | 188 |
| Epilepsziás rohamok | 188 |
| Elvonástünetek | 189 |
| Alkoholizmushoz csatlakozó vitaminhiány-szindrómák | 190 |
| Az alkoholizmus egyéb neurológiai tünetei | 191 |
| Gyulladásos idegrendszeri betegségek felismerése | 193 |
| Vírus meningitisek, encephalitisek | 193 |
| Teendők vírus meningitisnél | 194 |
| Bakteriális meningitis | 195 |
| Meningitis basilaris tuberculosa | 196 |
| Teendők bakteriális meningitis gyanúja esetén | 197 |
| Az agytályog ismérvei | 199 |
| Herpes simplex encephalitis | 200 |
| Kullancs encephalitis | 201 |
| Encephalitis lethargica (von Economo) | 202 |
| Egyéb vírusbetegségek | 203 |
| Szubakut sclerotizáló panencephalitis (SSPE van Bogaert) | 203 |
| Polyganglio-radiculitis | 204 |
| Bell-paresis | 204 |
| Postvaccinatiós (kísérleti) encephalomyelitis | 205 |
| A vénás sinusok trombózisa | 206 |
| Sinus cavernosus thrombophlebitis | 207 |
| Perifériás idegek és gyökök károsodásának felismerése | 210 |
| Idegsérülések jellegzetes tünetei | 210 |
| Discus hernia a nyaki szakaszon | 212 |
| A nyaki gerinc spondylosisa | 213 |
| Perifériás bénulások az alsó végtagokon | 213 |
| Izombetegségek | 216 |
| Myasthenia gravis | 216 |
| Amyotrophiás lateralsclerosis (ALS) elkülönítő diagnózisa | 219 |
| Polymyositis és dermatomyositis | 219 |
| Fájdalmak diagnosztikai jelentősége a neurológiában | 221 |
| Neuralgiák a fejen | 221 |
| Hát- és vállfájdalmak | 221 |
| Thoracalis, lumbális, sacralis és gluteális fájdalmak | 223 |
| A diagnózis nélküli beteg | 225 |
| Esetismertetések: | |
| Primer agydaganat vascularis kórlefolyással | 44 |
| Hypertoniás encephalopathia = kisagyvérzés | 63 |
| Epilepszia gyanúja = spontán pneumothorax | 91 |
| Meningitis = vascularis agyi folyamat | 95 |
| Fejfájás fiatal korban = haematoma subdurale | 117 |
| Vizeletincontinentia = preszenilis dementia | 144 |
| Járászavar vizeletürítési nehézséggel | 154 |
| Térdízület-műtét = Guillain-Barré-szindróma | 164 |
| Sclerosis multiplex = spinalis angioma | 167 |
| Karakteropátia = frontális tumor | 182 |
Folytatás Microsoft-tal