Gyakorlati orosz nyelvtan

Rendszerezés, nyelvhasználat, egybevetés a magyarral, gyakorlatok

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Dr. Ferenczy Gyula: Gyakorlati orosz nyelvtan ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1983
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	669 oldal
Sorozatcím:	Tanuljunk nyelveket!
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar Orosz
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-17-6551-2
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 56153. Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
Bevezetés a könyv használatához	7
Irányhármasság a magyarban és az oroszban	12
A hol? - hová? - honnan? szerinti irányhármasság magyar-orosz egybevetése	13
A tér- és irányulási viszonyok az ororsz nyelvhasználatban, különös tekintettel a magyartól való eltérésekre	15
A legfontosabb eltérések a magyartól	21
A birtoklás kifejezése	41
A legfontosabb orosz-magyar eltérő szerkezetek	41
Valakinek van valamije	55
A birtokviszony és a birtokos szerkezet	58
A "van" ige az oroszban	65
A négy alapcsoport	65
Állítás - tagadás	85
Tagadás nem birtokos esettel	86
Tagadás birtokos esettel	91
Birtokos eset léttagadáskor	91
A "valakinek van valamije" szerkezet tagadása	93
Birtokos eset tárgyas ige tagadásakor	94
Az idő kifejezései	104
Időpont	105
A mindennapi beszélt nyelv gyakori időegységei	105
Néhány fontos magyartól való eltésér	107
A kifejezett tartalom szerinti kategóriák	109
Időtartam	121
A kifejezett tartalom szerinti kategóriák	121
Pontos idő, dátum, életkor	131
Problematikus névmások	143
Eszköz- társ - mód - állapot	169
Eszközeset "c" elöljáró nélkül (eszköz, mód, állapot)	170
Eszközeset "c" elöljáróval (társ, mód)	174
Egyenes beszéd-függő beszéd	182
Kijelentő mondatok átalakítása	183
Kérdő mondatok átalakítása	183
Felszólító mondatok átalakítása	186
Dialógusok átalakítása	187
Kell, lehet, tud, képes	209
Kell, szükséges	210
Lehet, szabad (nem lehet, nem szabad); tud (képes), -hat, -het..	216
A műveltetés kifejezési módjai	226
Ugyanazon ige nem műveltető és műveltető jelentésben	227
Kérést, utasítást, parancsot stb. kifejező segítő igék	228
Műveltetés állandósult kifejezéssel	231
Cselekvő-szenvedő-személytelen szerkesztésmód	235
Cselekvő- szenvedő átváltások	236
Személytelen mondatok	244
Mennyiségi kifejezések (a számnevek használata)	267
Tőszámnév - sorszámnév	267
A sorszámnév	268
Tőszámnév + főnév	269
Néhány nyelvhasználati sajátosság	274
Tőszámnév + jelzős főnév (nem ragozva és ragozva)	275
A törtszámnevek	276
Határozatlan mennyiségi kifejezések	282
Mértékkifejezések	291
Egész számokkal	291
Nem egész számokkal	295
Összehasonlítás számokkal	299
A melléknév teljes és rövid alakja	305
A teljes alak a nyelvhasználatban	307
A teljes alak mint jelző	307
A teljes alak mint állítmány	308
A rövid alak a nyelvhasználatban	315
A rövid alak használatának legfontosabb esetei	316
A rövid alak legfontosabb alak- és hangysúlyváltozásai	322
Fokozási nehézségek	325
A jelzői és állítmányi fokozási rendszer	326
Az összehasonlító szerkezet	336
Nagy- kicsi; sok-kevés; jobban - inkább	341
A cselekvés minősége (a VID)	348
A VID magyar szemmel	348
A VID-alakok alapjelentése és a VID-pár fogalma	354
A VID párok leggyakoribb képzésmódja	361
A VID-IDŐ használat különleges esetei	371
A VID a nyelvhasználatban	379
Sajátságos VID-használat múlt időben	380
Sajátságos VID-használat főnévi igenévben	387
Sajátságos VID-használat felszólító módban	395
A mozgást jelentő kettős igék	401
Az alapigepárok a nyelvhasználatban	403
A konkrét igék a nyelvhasználatban	404
Az általános igék a nyelvhasználatban	405
Az igekötős igepárok a nyelvhasználatban	411
A mozgást jelentő kettős igék VID-alakjai	424
Átvitt értelmű mozgást jelentő kettős igék	431
Jelzős szerkezetek	439
A nem egyező (hátravetett) jelzős szerkezetek	440
A bővített (elkülönűlő) egyező jelző	448
A főnévi igenév mint jelző	452
Az értelmezős szerkezetek	456
A melléknévi igenév használata	462
A bővítmény nélküli és bővítményes melléknévi igenév	462
A cselekvő és szenvedő melléknévi igenevek oppozíciója	469
A melléknévi igenév teljes és rövid alakjának oppozíciója	482
Az orosz MNI magyar megfelelői	487
A határozói igenév használata	495
A "közös alany" szabálya	495
Egyidejűség - előidejűség	496
HISZ - mondat és mondat - HISZ átváltások	500
Az orosz HISZ magyar megfelelői	504
A főnévi igenév használata	512
Mondattömörítő főnévi igeneves szerkezetek	513
Modalitást kifejező főnévi igeneves szerkezetek	516
Az egyeztetés problematikus esetei	520
Alany - állítmány egyeztetése számban	521
Alany - állítmány egyeztetése nemben	530
A jelző egyeztetése a főnévvel	533
Az orosz mondat szórendje	540
A szórend fogalma. a szabad szórend fogalma. a szoros szerkezetek beépülése a mondatba	540
A mondat szórendjének két meghatározója: a már ismert és az új információ	543
Egybevetés a magyarral	553
Kapcsolóelemek (mutatószók, kötőszók), mondatok kapcsolása	559
Kapcsolóelemek mellérendeléskor	559
Kapcsolóelemek alárendeléskor	565
Megoldási kulcsok	589
Tárgymutató	655