| Bevezetés | 1 |
| A földtörténeti kortáblázat és a törzsfa | 3 |
| A földtörténeti kortáblázat felépítése | 3 |
| Mit kell tudni a törzsfáról? | 5 |
| A fossziliák és az őskörnyezet kapcsolata | 11 |
| Mi az ősmaradvány és mi a fosszilizáció? | 11 |
| Az ősmaradvánnyá válás feltételei | 11 |
| Az ősmaradványok fajtái | 13 |
| Valódi fossziliák | 13 |
| Nyomfossziliák vagy őséletnyomok | 22 |
| Életközösség, élőhely, betemetődési- és sírközösség | 25 |
| Mi az őskörnyezettan? | 26 |
| Az ősmaradványok jelentősége | 32 |
| Kőzetalkotó szerepük | 32 |
| Korjelző jelentőségük | 33 |
| Törzsfejlődéstani jelentőségük | 33 |
| Környezetjelző és ősföldrajzi szerepük | 34 |
| Az ősmaradványok gyüjtése és rendszerezése | 38 |
| A földtani térkép és a földtani szelvény | 41 |
| A földtani felület térbeli helyzetének megállapitása | 41 |
| A földtani térkép | 46 |
| A kőzetminőség és a földtani kor térképi ábrázolása | 49 |
| A földtani felületek térképi jelölése | 54 |
| A földtani szelvény | 59 |
| A földtani szelvény szerkesztésének menete | 61 |
| Prekambrium | 64 |
| A kémiai evolúciótól a biológiai evolúcióig | 64 |
| Miként alakult a Föld oxigéntartalmú őslégkörének fejlődése? | 66 |
| Milyenek voltak és hol éltek a prekambrium többsejtű élőlényei? | 70 |
| Miért jelentős lelet az Ediacara-fauna? | 75 |
| Paleozóikum | 78 |
| Miből, hogyan és mikor alakultak ki a négylábúak? | 78 |
| Mi történt a paleozóikum és a mezozóikum határán? | 82 |
| Milyen üledékes eredetű hasznosítható ásványi nyersanyagok keletkeztek a paleozóikumban? | 83 |
| A hazai paleozóikum üledékes eredetű hasznosítható ásványi nyersanyagai | 85 |
| Mezozóikum | 87 |
| Hogyan játszódott le a Pangea részekre tagolódása a mezozóikum folyamán? | 87 |
| Az ammoniteszek szerepe a mezozóikumban | 91 |
| Miként hatott vissza az ősföldrajzi kép megváltozása a dinoszauruszok fejlődésmenetére? | 93 |
| Néhány szó az ősmadárról | 96 |
| Hogyan keletkeztek a híres európai vasoolit telepek? | 97 |
| Milyen hasznosítható ásványi nyersanyagokat tartalmaznak a hazai mezozóos képződmények? | 99 |
| Kainozóikum | 105 |
| Milyen volt a Párizsi-medence fejlődése a paleogénben? | 105 |
| Mi játszódott le a Földközi-tenger medencéjében a pliocén folyamán? | 107 |
| A Pannóniai-beltó története és jellegzetes faunájának kialakulása | 109 |
| Hogyan egyengették az ősföldrajzi változások az emlősök kibontakozását? | 110 |
| Mi okozta a faunavándorlásokat? | 119 |
| A kainozóikum hasznosítható nyersanyagai | 122 |
| A hazai legfontosabb kainozóos üledékes eredetű ásványi nyersanyagok | 123 |
| A Föld nagy kőszénképződési időszakai | 130 |
| Mit kell tudni a kőszén keletkezéséről? | 130 |
| A Föld kőszénképződési időszakai és legjelentősebb kőszénlelőhelyei | 133 |
| A karbon és a perm időszak kőszénképződése | 135 |
| A jura időszak kőszénképződése | 142 |
| A kréta időszak kőszénképződése | 142 |
| A harmadidőszak kőszénképződése | 142 |
| Magyarország kőszénterületei | 143 |
| A mecseki alsó-jura feketekőszén medence | 143 |
| Az ajkai medence felső-kréta barnaszén-előfordulása | 147 |
| Eocén barnaszénterületek | 147 |
| Oligocén barnaszénterületek | 150 |
| Miocén barnaszénterületek | 151 |
| Pliocén lignit előfordulások | 152 |
| Holocén tőzegterületek | 154 |
| A Föld szénhidrogén készletei és jelentősebb telepei | 156 |
| Néhány alapfogalom: mi az anyakőzet, a tároló és a szerkezet? | 156 |
| A Föld szénhidrogén készleteinek jelene és jövője | 160 |
| A Föld nagy szénhidrogéntelepei | 163 |
| A magyar kőolaj és földgáz | 177 |
| A Föld nagy evaporitképződési időszakai | 188 |
| Hogyan keletkeznek az evaporitok? | 188 |
| A perm, a triász és a harmadidőszak evaporit-telepei | 191 |
| A Föld nagy bauxitképződési időszakai | 201 |
| Hogyan keletkezik a bauxit? | 201 |
| A Föld nagy bauxittelepeinek elterjedése és rétegtana | 202 |
| A karsztbauxitok elterjedése | 203 |
| A karsztbauxitok rétegtani helyzete | 204 |
| Lateritbauxit területek | 208 |
| Bauxittelepeink földtana | 211 |
| A Föld üledékes eredetű foszfáttelepei | 217 |
| Magyarország földtani képződményeiből kötelezően felismerendő anyag | 220 |