Gyermek, család, történelem

Előszó

E rövid bevezető nem azzal az igénnyel készült, hogy időtállóan kijelölje Andorka Rudolf helyét a történeti demográfiában. Úgy gondoljuk, hogy egyrészt műfajilag nem ez a feladatunk, másrészt még túl közeli a szerző halála. Nem biztos, hogy rendelkezünk a feladat elvégzéséhez szükséges objektivitással, rálátással. Annyit azonban már ma is biztonsággal állíthatunk, hogy Andorka Rudolf az 1960-as évektől kibontakozó magyar történeti demográfiai kutatás egyik meghatározó személyisége és a világban hosszú ideig legelismertebb képviselője volt. Noha az idehaza sokáig kézikönyvként használt munkákat nem ő szerkesztette - nem is írt beléjük -, a módszertanilag legfontosabb és legnagyobb hatású kutatások főként az ő nevéhez fűződnek. A hazai történeti demográfia számára természetesen elengedhetetlen volt a szakterület tartalmi és kronológiai körülhatárolása, a legfontosabb felhasználható források leltárba vétele - minden oktatási kézikönyv ezekkel kezdődik -, mégis úgy gondoljuk, hogy módszertanilag igényes tematikus vizsgálatokat végezni, az olvasók, a jelen és jövőbeli kutatók érdeklődését felkelteni és irányítani ennél sokkal fontosabb. Ez utóbbit illetően mindig az elsők között számíthattunk Andorka Rudolfra. Felbecsülhetetlen érdemeket szerzett idehaza az egyes családok aprólékosan végigvitt népességtörténetének feldolgozásán alapuló családrekonstrukciós módszer megismertetésével és elterjesztésével. Nemcsak kézikönyvet készített erről, hanem tucatnyi önálló kutatás során alkalmazta is. Az eljárás végeredményeként egyéni élettörténetek sokasága bontakozott ki, és ezek együttesen lehetővé tették, hogy a 18-19. századi falusi közösségekről a mai demográfiai tudomány produktumához hasonló pontosságú termékenységi, házasodási és halandósági mutatók készüljenek.
Mindez nagyban elősegítette, hogy a magyarországi népességi folyamatok 19. századi átalakulásáról világosabb képet kapjunk. Elsősorban neki köszönhető, hogy a magyar népességről több mint egy tucat ilyen feldolgozással rendelkezünk, ami megközelíti a hasonló módszerrel készült angliai munkák felét, holott hazai kutatási kapacitásunk az ottaninak tizedét sem éri el. Vissza