Gyermekkorom emlékei

Előszó

Részlet a könyvből:

EMLÉKEKKÉNT FELFOGOTT VILÁG ...

Noha nem túlságosan terjedelmes, Ion Creanga (1839- 1889), minden idők egyik legjelentősebb román prózaírójának életműve már régóta oly mély gyökereket vert az irodalmi köztudatban, oly kézenfekvően természetes fogadtatásra lelt, hogy ma már szinte úgy tűnik, a Fehér Szerecsen, Egy anyósnak három menye, Karó Dani vagy A kecske és a három gidó meséje az idők távolában keletkezett, azóta tudjuk őket, mióta a világ világ, Creanga neve pedig nem is egy irodalmi alkotást fémjelez, hanem - a mindennapi beszéd természetességével kiejtve - egy autochton mitológiához való tartozás ki nem nyilvánított statútumával rendelkezik. Talán ő az egyetlen, a szó teljes értelmében népszerű román író, hiszen nincs olyan ember - a legzsengébb korú gyermektől kezdve -, aki ne olvasta vagy akinek ne olvasták volna, nincs olyan pillanat, amelytől fogva világa - ilyen vagy olyan módon - ne olvadna egybe az olvasó világával, még ha az előadott történetek az ősi népmesék tündérvilágába szállnak is alá. A beléjük foglalt eszmék és jelentések, erkölcsi tanulságok továbbra is ugyanolyan aktuálisak és élők maradnak, mint fogantatásuk pillanatába?!, mert nem valamilyen egzisztenciális konjunktúra ihlette meg őket, hanem maga a társadalmilag meghatározott földi ember létének alapvető mechanizmusa, természetesen sajátságosan román megnyilvánulási formában. Vissza