Szeretlek, Budapest!

Előszó

Ebben az albumban ismerős dallamokat talál a könnyű muzsika minden híve. Valamennyi dal örökzöld sláger: válogatás Gyöngy Pál eddigi életművéből. Témái tiszták, zenei gondolatokban gazdagok, világosak. A lassú dalok líraiak, zsongítóak, a gyorsak erőteljesek és lendületesek. Gyöngy Pál zenéje bécsiesen kedélyes, franciásan pajkos, angolosan elegáns. És mégis: jellegzetesen magyar töltésű. Ennek köszönheti itthoni és külföldi sikereit. Több mint négy évtized munkásságából tizenhét dal... A válogatás igazolja Georges Bizet híres megállapítását még zenekritikus korából: „Nem ismerek, csak kétfajta zenét: jót és rosszat; csak kétfajta zeneszerzőt: tehetségest és tehetségtelent."
A hetvenesztendős, alkotói tevékenységében töretlen Gyöngy Pál tizenhét száma ebben az albumban bizonyítja, hogy jó zenét ír. Tehetségét nemzetközi sikerei fémjelzik.
Már első színpadi műve, a „Kadétszerelem" megalapozta népszerűségét a magyar operett azóta eltűnt fellegvárában, a Király Színházban. A darabot hamar átvették a külföldi színpadok, és nyitva állt az út a többi előtt is. A Theater an der Wientől, az osztrák főváros patinás dalszínházától a zürichi Schauspielhauson keresztül a párizsi Théatre du Chateletig színpadot kaptak operettjei, zenés vígjátékai: az „őméltósága sofőrje", „Három ember a hóban", „Zöld béka", „Éva a paradicsomban". Zenéje oly módon kapcsolódott a korszakok táncmuzsikájához, hogy a divatossága mellett mindig fel tudott mutatni egyéni színeket is. Ezért váltak művei maradandóvá.
A felszabadulás után újult erővel fogott neki a munkának, s kevesen tudják, hogy Gyöngy Pál komponálta az első magyar musicalek egyikét, a Blaha Lujza Színház „Narancshéj" című darabját. A Német Demokratikus Köztársaság színházai, a csehszlovák, lengyel zenés színházak szívesen játszanak Gyöngyoperetteket, musicaleket, zenés bohózatokat. Így kedvezően fogadták az „Igazolatlan éjszaka" című zenés játékát is, amely eredetileg a rádió részére készült.
A Rádió Dalszínháza által sugárzott művei („Minden jegy elkelt, „Muzsikáló kastély", „Romantika pedig nincs") tették teljessé dalainak népszerűségét. A róla szóló televíziós portréfilm pedig bemutatta magát a művészt, mint embert és zeneszerzőt.
Komoly feladatot vállalt Gyöngy Pál a filmzenében is. Emlékezetes filmje a „Légy jó mindhalálig", a „Nászút féláron" és az „Ez a villa eladó". De nem maradt ki Gyöngy Pál azoknak a zeneszerzőknek a sorából sem, akik a sanzon-irodalmat gazdagítják. Kompozícióit mindig a legkiválóbb interpretátorok vitték sikerre. A régiek közül Csortos Gyula, Jávor Pál, Gombaszögi Ella, Rátkai Márton, Titkos Ilona, a maiak közül Neményi Lili, Zsolnay Hédy, Ráday Imre, Feleki Kamill, Bilicsi Tivadar, Zentay Anna. De ki győzné a neveket felsorolni?
A műveiből készült nagylemezen és rádiófelvételein nem kisebb művészek énekelnek, mint Melis György, Palcsó Sándor, Korondy György, Bende Zsolt, Házy Erzsébet és Szabó Rózsa, Operaházunk jeles tagjai.
Széles, a harmincas évektől napjainkig tartó alkotói skála. Kicsendül belőle a szerző Budapest iránti szeretete: itt ül fel a Göncöl-szekérre; itt ül be egy kis budai Heuriger-be; itt peches nő a Sári; itt énekel a szerelemről. De dalol Kecskemétről, a domboldalon álló öreg nyárfáról, a mandulafa virágjáról is.
Gyöngy Pál könnyed muzsikája emberi érzelmekben gazdag, ez kelt rezonanciát mindenkori hallgatóságában, s ez biztosítja továbbélését. Kristóf Károly Vissza