Gyöngyös település- és birtoklástörténete a középkorban/A IX. századi magyar történelem főbb kérdései/A magyar közép- és nagycímer kialakulása/Etelköz - Die Frühere Heimat der Ungarn (dedikált példány)

Fülszöveg

Részlet az első műből:
Azt a vidéket, ahol Gyöngyös városa és a környező falvak kialakultak, a honfoglalás idején erdőség borította. Az erdőtakaró nem állt meg a Mátra lábainál, hanem lehúzódott a lassan alföldi jellegűvé váló tájra. A középkori forrásokban olyan területeken találkozunk erdővel, ahol ma már a szem csak a végtelen szántóföldeket és a szőlőkarók sorait látja. Sár, Visonta, Karácsond, Réde határában éppúgy megtaláljuk ennek az összefüggő növénytakarónak a nyomait, mint a Sár-patak melletti Ugrán, ahol 1490-ben Mátra erdőről hallunk, vagy ennek a pataknak és a Tarnának az összefolyása közelében fekvő Fügeden. Ez a rengeteg csak a Mátrából lefutó folyócskák mentén szakadt fel. Így a rédei Nagy-patak völgyében füves, cserjés növényzet alakult ki, ahogy ilyen flóra boríthatta Veresmartnál a Sár mellékét. Fügednél ezt a folyócskát berek szegélyezte. Ugyancsak hiányzott az erdőtakaró a Gyöngyös, Réde, Tarján és Solymos határán elterülő Ágberuk nevű határrészen. Fent a Mátrában tisztások és mocsaras tavacskák szakították meg a fák sűrűjét.
Ezek között a természetföldrajzi feltételek között megtelepedésre elsősorban a folyóvölgyek voltak alkalmasak. Tudjuk, hogy a rédei nagy-patak vidéke a kőkorszak óta lakott volt, s őseink a honfoglalás után gyér szláv lakosságot is találtak ezen a tájon. A magyarság is elsősorban a folyóvölgyeket szállta meg, ahol a félnomád életforma számára a legkedvezőbb feltételeket találta. A régészeti adatokkal alátámasztható tényt valószínűsítik a vidék helyneveiből levonható következtetések. Tarján törzsnévi, Oroszi (forrásokban Orosz) népnévi eredetű helynév, vagyis a magyar településelnevezések legrégibb rétegéhez tartoznak. Ugyancsak a magyar földrajzi nevek korai csoportját alkotják azok a helynevek, amelyek egy egykor itt élt személynek a nevét őrizték meg a számunkra. Többségük a XIII. század előtt keletkezett. Formálódásukat a nyelvtudomány a magyarság nomád állattartó életmódjával magyarázza. Ilyen típusú neve van Pata, Réde, Fancsal, Atkár, Györk, Encs, Bene, Visonta falvaknak. Kialakulásuk bizonyosan az Árpád-korra tehető, mert az okleveles gyakorlat elterjedésével sorra mind feltűnnek a forrásokban. E települések közül egyedül Pata keletkezéséről tudunk többet. Az Anonymus által rögzített hagyomány szerint az Aba-nemzetség egyik őse, pata épített a későbbi falu területén földvárat. Róla kapta a község a nevét. A régészeti kutatás igazolta ezt a hagyományt, hisz megtalálta ezt a várat, s felépültét a X-XI. századra tette. Vissza