| Előszó | 5 |
| Gyöngyösi István élete és kora | |
| Gyöngyösi nemesi származása, családi viszonyai, tanulói pályája (1629-1652) | 9 |
| A nemesség-szerző ősök | |
| A költő szülei, atyjának foglalkozása, vagyoni viszonyai, végrendelete négy fia részére | |
| A költő születés helye és éve, gyermekkora és tanulói pályája Ungvárt, Eperjesen és Sárospatakon | |
| Comenius hatása | |
| Első irodalmi kísérletei | |
| Gyöngyösi jogi tanulmányai, házassága, seregbírói szolgálata Fülekvárában (1652-1663) | 23 |
| Atyja oldalán alapos jogi készültséget szerez | |
| Megházasodik, osztálylevél a két Baranyay-lány részére | |
| Fülekre megy, mely több vármegye menedékhelye | |
| Eleinte anyagi gondokkal küzd | |
| 1657-ben seregbíró lesz | |
| A végvári vitézi élet, török-magyar hadi kalandok | |
| A hadi és fegyelmi szabályokat versbe foglalja | |
| Téli esték a tisztikar körében: felolvassa költeményeit | |
| Bírói működése | |
| Hadi állapotok a Felvidéken, az 1663-iki török háború következményei | |
| Mikor és hogyan kerül Wesselényi nádor szolgálatába? | |
| Wesselényi nádor és Széchy Mária szolgálatában (1663-1671) | 37 |
| Wesselényi Murány elfoglalása után felvidéki főkapitány, majd nádor lesz | |
| A murányi főúri élet | |
| Gyöngyösi "komorníki" tisztsége | |
| Stubnyán befejezi s kiadja a Murányi Venus-t (1664) | |
| Az 1664-iki török háború és a vasvári béke | |
| A Wesselényi-féle összeesküvés | |
| Titkos gyűlések | |
| Zrinyi Péter és I. Rákóczi Ferenc | |
| Zrínyi Ilona esküvője | |
| Az összeesküvés elárulásának következményei | |
| Murányi élete Széchy M. távolléte alatt | |
| Gyöngyösi balogvári kapitánysága | |
| Az üldözések folyamán őt is megidézik | |
| Az özvegy nádornét elkíséri kálváriáján Pozsonyba és Bécsbe | |
| Hű szolgálatainak jutalma: Babaluska falu és kisebb zálogos birtokok | |
| Andrássy Miklós szolgálatában (1672-1685) | 59 |
| Gyöngyösit hazatérte után még zaklatják Radváncon | |
| Andrássyhoz való régibb viszonya | |
| Mint a család ügyvivője sokat utazik (1673-75) a nyugati Felvidéken és Bécsbe | |
| Gyöngyösi második házassága | |
| Kuruc-labanc világ Gyöngyösi levelei alapján | |
| Andrássy menekül, később Thököly fogságába kerül | |
| Gyöngyösi áldozatos fáradozása Andrássy vagyona védelmében, éveken át egész családját pénzzel segíti s urát fogságából kiváltja | |
| Andrássy hálája: zálogos birtokot ád Csetneken és Krasznahorka környékén | |
| Gyöngyösi Gömör vármegye szolgálatában: Három országgyűlésen egyik követe, majd alispánja (1680-1693) | 75 |
| Közállapotok 1672-1680-ig | |
| Gyöngyösi kiküldetései a császári tábornokokhoz és Thökölyhez | |
| A vármegye egyik követe a soproni (1681.), a kassai (1689. Thököly-féle részleges) s a pozsonyi (1687.) országgyűléseken, ezek lefolyása | |
| Thököly hadiszerencséje, hatalma tetőpontján Gyöngyösi megénekli házasságát Zrínyi Ilonával | |
| Gyöngyösi leső alispánsága 1686-1694-ig | |
| Súlyos közállapotok az önkényes uralom alatt | |
| Reményei és csalódásai, 1681-1690 között írt költeményei mind politikai érzületének kifejezői | |
| Boldog családi élete második nejének haláláig (1691.) | |
| 1693-ban lemond alispáni tisztéről | |
| Gyöngyösi életének munkás alkonya. Második alispánsága (1693-1704) | 94 |
| Gyöngyösi régi munkáit rendezgeti sajtó alá | |
| Főúri pártfogói | |
| Eszterházy hercegtől két ízben nádori birtokadományt kap, de Koháry visszaváltja babaluskai, Andrássy Péter pedig krasznahorkai zálogos birtokait | |
| 1697-ben Csetnekre költözik itteni Andrássy-féle zálogos birtokára | |
| Itt készíti el Andrássy Péter óhajára a Czobor-féle Chariclia átdolgozását (1700) | |
| Ennek megjelenése után újból s haláláig évről-évre ismét alispánná, Gábor fiát pedig főjegyzővé választják | |
| Nyomasztó közállapotok | |
| II. Rákóczi Ferenc fölkelésének gyors elterjedése, a vármegye és Gyöngyösi csatlakozása, hivatalok levelei a fejedelemhez és Telekessy egri püspökhöz | |
| Gyöngyösi vallási és politikai hitvallása | |
| 1704. nyarán váratlanul meghal Rozsnyón | |
| A vármegye dicsérő elismerése | |
| Gyöngyösi leszármazottai | 112 |
| Közvetlen leszármazottai s szerény vagyoni hagyatéka, Gábor fiának a világi, legifjabb György fiának az egyházi pályán való előmenetele, s ezek vagyoni viszonyai | |
| Gyöngyösi költeményeinek méltatása, s azok hatása a következő századokban | |
| Gyöngyösi költői munkásságának kezdetei: A "Murányi Venus" előtt írt, kéziratban maradt költeményei | 123 |
| Ifjúkori olvasmányai a régi magyar s az ókori klasszikus irodalomból | |
| Ezek hatása: fordítások és átdolgozások Vergilius, Ovidius és Claudianus munkáiból | |
| A "Heroidák", "Daedalus temploma", "Proserpina elragadtatása" s az "Igaz barátság tüköre" című kéziratban maradt munkák méltatása | |
| Gyöngyösi történeti tárgyú elbeszélő költeményei | 139 |
| Gyöngyösi főművei: a "Murányi Venus" és "Kemény János emlékezete" | |
| A történeti tárgy s ennek költői feldolgozása, a szerkezet és jellemzés, előadásmód, nyelv és verselés méltatása | |
| Gyöngyösi mint nyelv- és stílusújító | |
| Gyöngyösi politikai és vallásos irányú munkái | 164 |
| A "Kesergő Nympha" | |
| Német irodalmi hatás, allegorikus előadása | |
| "Thököly és Zrinyi Ilona házassága", a történeti események még burkoltabb allegóriában | |
| A "Rózsakoszorú" előkészítő énekének életrajzi vonatkozásai, hitbuzgalmi forrásai | |
| A Koháryhoz intézett ajánlólevél céljai | |
| Gyöngyösi utolsó költeményei | 176 |
| A "Csalárd Cupido" s a "Chariclia" átdolgozásai | |
| Régi klasszikus fordításainak felhasználása | |
| Mindkét költemény részletes méltatása | |
| A "Charicliá"-nak csak első fele készült Czobor munkája után, a második fele Gyöngyösi önálló, de szegényes leleménye | |
| A hanyatlás jelei | |
| Szélesebb körben mindkét munka csak a XVIII. században lesz ismeretessé | |
| Gyöngyösi költészetének hatása saját korában, s fokozódó kedveltsége a XVIII. században | 191 |
| A XVII. századból fennmaradt nagy számú verseskönyv kézirata a költészet általános kedveléséről tanuskodik | |
| Másoló buzgalom terjeszti Gyöngyösi kiadatlan munkáit is | |
| A század utolsó tizedében a "Murányi Venus"-nak első irodalmi hatása: Kőszeghy Pál Bercsényiről írt nagyobb elbeszélő költeménye | |
| A fennmaradt III-ik rész ("Bercsényi és Csáky Krisztina házassága") ismertetése | |
| A szatmári béke után nagy átalakulások a politikai rendszer és közművelődés terén | |
| Irodalmi állapotok: a XVII. sz. öröksége | |
| Gyöngyösi munkáinak közel félszáz kiadása, költészetének egyeduralma a XVIII. század folyamán | |
| Munkái első gyüjteményes kiadásának hibái | |
| Az ébredező kritika | |
| Gyöngyösi a XIX. században. Irodalomtörténeti méltatásai. Költészetének maradandó értékei. Életrajzi kutatások. Összes költeményeinek kritikai kiadása a XX. században | 210 |
| Az irodalmi ízlés változata | |
| Ráday és Kazinczy Zrínyire irányítják a figyelmet | |
| Gyöngyösi kritikusai, Bacsányi tárgyilagos ítélete, Toldy és Arany méltatásai | |
| Gyöngyösi maradandó érdemei a költő nyelv és verselés kiművelésében | |
| Gyöngyösi életadatainak gyűjtése sok tévedéssel | |
| Összes költeményeinek kritikai kiadása az Akadémiában | |
| Hiteles életrajza | |
| Gyöngyösi István életváza | 229 |
| Gyöngyösi István leszármazottai | 237 |
| Függelék | |
| Császár Elemér: Badics Ferenc | 241 |
| Név- és helymutató | 251 |
| Tartalomjegyzék | 259 |
| A közölt képek jegyzéke | 263 |
| Sajtóhibák | 263 |
Folytatás Microsoft-tal