Pénzgazdálkodás és monetáris politika a késő középkori Magyarországon

Előszó

Mátyás királyt (1458-1490) számtalan valóságon alapuló és a valóságtól elrugaszkodott legenda övezi. Tetteit könyvtárnyi irodalom értékeli a kortárs krónikások műveitől kezdve történészek hosszú során át napjaink publicisztikájáig. Mátyás azon kevés hőseink egyike, aki nemcsak születése vagy halála évfordulója alkalmából kerül a figyelem középpontjába. Ellenfelei és bírálói is tudták, tudják: a középkori Magyarország egyik - ha nem a - legnagyobb királyával állnak szemben...
Mátyás király és korának pénzügyigazgatási vezetői a magyar pénzrendszer átalakításában is jelentős, sőt korszakalkotó szerepet játszottak. Mátyás nagy pénzreformja mintegy fél évszázadra biztos monetáris helyzetet teremtett hazánkban, de az ország határain kívül, a meghódított melléktartományokban is hosszabb-rövidebb időre kiszámítható pénzviszonyokat hozott létre, mivel pénzrendszere mögött szilárd politikai és katonai hatalma állt. A középkori magyar állam gyengülése óhatatlanul a pénzrendszer fellazulásával, a királyi jövedelmek drasztikus csökkenésével járt együtt. Mátyás rendszere azonban 1521-ig, II. Lajos moneta novajáig fennállt; még az erőtlennek bizonyuló Jagelló királyok idején is biztos működésűnek és kiszámíthatónak mondható a pénzügyigazgatás pénzverési ágazatának a működése.
A pénzügyi válságokkal küzdő Európában Magyarország pénzrendszere vonzó lehetőségekkel rendelkezett. Ezek a lehetőségek elsősorban az ország nemesfém-termelési képességében, és jó minőségű aranyforintjaiban rejteztek. Vissza