Győr az európai fejlődés városa

Előszó

Az elmúlt bő tíz esztendő nagyléptékű történelmi változások miatt önálló értékelést igényel egy város életében is. Hogy mi mindennel gazdagodott Győr ez idő alatt, azt próbáljuk érzékeltetni ezzel a kiadvánnyal.
1989-90-ben - az előzőkhöz mérten - sok minden gyökeresen módosult a városirányítás mechanizmusában. Voltak ügyek, amelyeket újra kellett gondolni, voltak, amikre építve lehetett előretekinteni is. A legmélyrehatóbb változás természetesen a többpártrendszerű önkormányzati működés volt. Az ez időre eső három önkormányzati ciklus különbözőképpen alakult. Kezdetben például meg kellett teremtődnie az új, helyi politikusi gárdának, s ezzel párhuzamosan a város lakói körében a lakóhelyükhöz való kötődés magasabb szintjének. E kettős, nem kis tennivaló közepette is azt kell mondanom, hogy Győr város önkormányzata a három ciklus alatt összességében jól vizsgázott mind az itt élők előtt, mind pedig az országos összevetésben. Pedig természetesen nem volt homogén az a testület, amely a város életét meghatározta. Érzékeltetésül: a három ciklus alatt a következő pártok küldhettek képviselőket a városirányításba: MSZP: 32, SZDSZ: 23, Fidesz-MPP: 15, MDF: 12, KDNP: 9, FKGP: 5, MIÉP: I; valamint a Pro Urbe Egyesület: 8, a Győri Polgári Kör: 2, a Reflex Egyesület: 1, és függetlenként nyolcan ültek a padsorokban.
A választók akaratából létrejött testületek végső soron mintegy visszahozták a megyeszékhelyre korábban jellemző nyitott, liberális várospolitikai szemléletet, amelyet jól egészített ki a település szellemiségét jelentősen befolyásoló józan felfogás, realitásérzék, szociális érzékenység. Vissza