A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
Részlet:
Bevezetés
Az elmúlt negyedszázad hazánkban a szocialista társadalmi-gazdasági rendszer kialakulásának és fejlődésének kiemelkedő időszaka volt.
Népességföldrajzi szempontból...
Tovább
Előszó
Részlet:
Bevezetés
Az elmúlt negyedszázad hazánkban a szocialista társadalmi-gazdasági rendszer kialakulásának és fejlődésének kiemelkedő időszaka volt.
Népességföldrajzi szempontból legszembeötlőbb jelenség a nagyarányú foglalkozási-területi átrétegződés volt, amely a mezőgazdasági népesség csökkenésével, a városiasodás fogózódásával a múlthoz képest alapvető változást eredményezett az ország népességének területi elhelyezkedéséhez, az egyes területek népsűrűségében, életkori és foglalkozási szerkezetében. A milliókat közvetlenül érintő foglalkozási átrétegződés és az ezzel kapcsolatos vándorlások - végleges áttelepülések vagy időszakos és napi ingázások - kiváltó oka és a folyamat intenzitása a szocialista építés egymást követő szakaszaiban lényeges változáson ment keresztül. A felszabadulás előtti elmaradott agrár-ipari gazdasági szerkezete örökségeként a népesség belső vándorlása az 1950-es években volt a legerősebb. Ekkor még csaknem valamennyi mezőgazdasági terület "túlnépesedett"-nek számított, s a megindulós extenzív iparfejlesztés, a szocialista ipari bázis kiépítése tette lehetővé az agrártérségeken felhalmozódott, gyakorlatilag kihasználatlan munkaerő folyamatos átrétegződését. A következő évtized első felének ugyancsak élénk népesség-migrációját a mezőgazdaság szocialista átszervezése segítette elő. Az intenzív nagyüzemi mezőgazdasági termelés feltételeinek megteremtése ugyanis újabb, nagy tömegű munkaerőt szabadított fel az agrártermelésből, amelynek révén az extenzív iparfejlesztés és a tercier népgazdasági ágazatok megfelelő számban jutottak munkaerőhöz. Az 1960-as évek végére folyamatosan csökkentek a mezőgazdasági és az ipari övezetek közötti foglalkozási - területi átrétegződés belső forrásai, s ezzel a vándorlás - elsődlegesen a végleges lakhelyváltoztatás - intenzitása is mérséklődött. Más tényezők mellett éppen a munkaerő-tartalékok folyamatos kimerülés, a falvakból származó munkaerő-utánpótlás hiánya, ill. az ipari, mezőgazdasági övezetekben egyaránt megvalósult csaknem teljes foglalkozottság következtében a népgazdaság valamennyi szektorában az intenzív fejlesztés előtérbe került. Erre annál is inkább szükség volt, mivel - fölös munkaerő híján - a gazdasági növekedés alapvető forrásaként a termelékenység növelése kínálkozott.
Vissza
Tartalom
Tartalomjegyzék
Bevezetés 7
I. A munka tudományos célkitűzése és módszere 11
II. A gazdasági fejlődés és a népesedés területileg differenciált folyamatának történeti áttekintése Magyarországon 15
1. A népesedési folyamatok sajátságai a kapitalizmus kibontakozása előtt 15
2. A népesedési folyamatok alakulása, regionális eltérései a kapitalizmus korában 23
3. A foglalkozási - területi átrétegződés felszabadulás után folyamatainak áttekintése 31
4. A területi foglalkozási szerkezet átalakulása 39
III. Győr-Sopron megye népesedési folyamatainak történeti áttekintése 44
1. A területileg differenciált benépesülés és településsűrűség földrajzi alapjai 44
2. A megye népességföldrajzi arculata a XVIII. század végén 47
3. Győr-Sopron megye népesedése a kapitalizmus kibontakozásáig 49
4. Győr-Sopron megye népesedési folyamatainak regionális eltérései a kapitalizmus korában 51
5. Vándormozgalom a kapitalizmus korában 61
IV. A szocialista társadalmi-gazdasági átalakulás hatása Győr-Sopron megye népesedési folyamatára 67
1. A megye település- és népességföldrajza szocialista termelési mód kialakulása idején 67
2. A népesség területi átrétegződésének folyamata, a vándorlások térbeli szerkezete 73
3. A kereső népesség foglalkozási megoszlása, a terület nemek és korcsoportok szerinti szerkezete 79
4. A foglalkozási - területi átrétegződés mechanizmusa és területi típusai 90
V. Győr-Sopron megye népességfejlődésének földrajzi potenciálja, településszerkezetének várható fejődése 102
1. A mezőgazdasági termelés infinitezimálisának alapjai; a munkaerő területi és elöregedési problémái 102
2. A megye iparosodása és munkaerő-problémái 109
3. Az infrastruktúra fejlődési tendenciái 115
4. A településállomány nagyságcsoportok szerinti fejlődési problémái 119
5. A településhálózat funkcionális differenciálódása, a foglalkozási-területi átrétegződés perspektívái 128
Irodalom 138
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
1
2
3
Regisztráció
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.