A magyarság néprajza II.

Tartalom

TARTALOM MUTAT
GAZDÁLKODÁS. Irta : GYÖRFFY ISTVÁN.
Legősibb formái; a gyűjtögető gazdálkodás. A termelőgazdálkodás. Az asszonynép szerepe. A magyar, ság ősi gazdálkodásmódjai. Az ősfoglalkozások. Fejezetünk tárgyköre
I. GYŰJTÖGETÉS.
A vadontermő és termesztett növények. Kik, mit és miért böngésznek? Bogyó,, hamatkása,, súlyom, és vadgyümölcsgyüjtés. Gyökérgumótúratás. Gyógyfű, és fűszergyüjtögetés. Nádvágás, gyékényvágás. Erdőlés vagy irtás. Mi mindenre jó a fa? Rabló élelemszerzés
MÉHÉSZET.
A méhészet mint zsákmányolás. Vadméhkeresés Erdélyben. A szelíd méh gondozása. A méheskert vagy kelence. Ősi köpük. Kaptár, és kaskészítés. Eresztés farkasgégén keresztül. A méhek teleltetésj. Lépvesszők és lépnyársak. A dobolás. A raj befogása. A méhészpipa. Újmódi kap, tárok. Osfoglalkozás'e a méhészet?
II. VADÁSZAT.
Ősfoglalkozásból testedzés. A népi vadászat három ága. Az ugorkori vadászat. A bolgár,torökség műveltséghatása. A honfoglalók vadászókedve. Vadászat és hadgyakorlat. Az Árpád-kor királyi vadászai. A vadászat mint nemesi előjog. Az orvvadászat
ÜTŐ', SZÚRÓ^, VÁGÓ' ÉS DOBÓSZERSZÁMOK.
A legősibb fegyver. A keresetlen fa. A hot mint vadászfegyver. Dárdák, kopják, gerelyek, nyársak. A szokás vonyogó. A hajítófa meg a hortobágyi libucütő. Buzogányok és ólmosbotok. A balta mint hajítófegyver. A fokos és fajai. Az ősi vasfokos. A csákány. Tökéletesített hajítófegyverek. A dobófa: A kopja. Verebészés nádvesszővel. Az íj és a nyíl. A parittya. A csúzli vagy gumipuska. A golyóspuska ¦ ¦
HÁLÓK.
A hálóval vadászás eredete. A vadászháló és fajai. A borító,, a korcos, s a kerítóháló. A mada, rászháló. A csapóháló. A vörcsökös hálós a vidrafogó varsa. A halászó varsa egyéb vadászó változatai
HURKOK.
A cseklyézés. A madarászcseklye vagy tőr. A sárközi vízi csiklő. Szárazföldi rántóburok: (esek, kentó). A gémes hurok. A rugós hurok. Rucavadászat sütőtökkel. A vaddisznófogó tőr----
VERMEK.
Mi a verem? A bölényverem. A farkasverem két fajtája. A medveverem. Mikor a vemet veder helyettesíti. A foglyászó bóverem
LÉPEZÉS.
Miből főzik a lépet? A lépvessző készítése és kirakása. Vadászmimikri. Éjszakai madarászás. A lépmadzag. A lépezett tölcsér. Bojtorján, mint egérfogó,lép
MEGÉTETÉS ÉS MÉRGEZÉS. Lap Madarászás cérnára kötött eleséggel. A rucafogó horog. Bódítószerek és irtómérgek 32
HAJTÓ VADÁSZ AT.
A bajtóvaiászat célja. Az ember segítőtársai: eb, madár, ló. Történeti áttekintés. Túzokhajtás az Alföldön. Farkasvadászat. Hogy irtják a sáskát. A sólymászat eredete, múltja, jelene. A solymász szerszámai. A kápa, a kesztyű, az álmadár. A kiöntés. A kifiistölés 33
BORÍTÓ', CSAPÓ', ÖNMŰKÖDŐ FOGÓ' ÉS ÖLŐSZERSZÁMOK.
A borító. A kaptány vagy csapda. Az ijas ürgefogó és ősei. A peckes csapda. Zúzó csapdák. Rugós vadölőkészségek 35
A VAD CSALOGATÁSA ÉS RIASZTÁSA. — VADÁSZJELVÉNYEK.
A csalétek. A csalogatósíp. Csalimadár. A madárijesztő. A kereplő vagy szélkelep. Farkas' és medveriasztás a Székelyföldön. — Vadászjelvények 40
ÖSSZEFOGLALÁS.
A vadászat mint ősfoglalkozás. Történeti adatok. A nyelvi bizonyítékok megbízhatatlansága. Zichy István gróf megállapításai. Az íjas ürgefogó ősisége. Török műveltségbatások 43
III. HALÁSZAT.
A halászat mint ősfoglalkozás. Nyelvi és tárgyi bizonyítékok. Halászatunk ősi ugor, bolgáMörök, görög és orosz elemei. Honfoglalás- és középkori halászatunk. A magyar ősbalászat pusztulása. A magyar halászatkutatás alapvetői. Hermán Ottó gyűjtése. Munkácsi Bernát Szófejtései. Jankó Jáncs munkássága 46
A REKESZTŐ HALÁSZAT.
A legősibb halfogásmód. A dugászás. A cége és fajai. A bocskorvarsás székely ce e. A csigolya; lesdű. A magyar cége. A cigány cége. A göcseji eleven cége. A vejsze és változatai. A rác vejsze. A magyar vejsze. A balatoni kalicka. A középtiszai vész vagy lécka. A fertői vejsze. A varsa (verse, versely) főbb formái. A vesszővarsa. A hálóvarsa. A csapatháló 47
A KERÍTŐ HALÁSZAT.
Hogyan készül a háló! A kerítőháló felszerelése. Hálókövek, párák (pallák) és őrök. Az apacsok vagy vezérfák. A kerítőháló fajai. Az öregháló. A kétköz' vagy gyalogháló. A pirittyháló. A gyalom és a balatoni jégi halászat. A kecsegeháló. A halászbokrok. A vető, vonyó vagy tanya 56
AZ EMELŐ HALÁSZAT.
Az emelőháló fogóelve. Különféle emelőhálók. Az ághegybáló. A vasas vagy téli szák. A bodrogi
jégi halászat. A keresztháló. A mereggyü 60
A HAJTÓ HALÁSZAT.
A hajtás alapelve. Halzavaró szerszámok. Az ősi turbukháló. Matatás a Sebes-Körösön. Az őrltáló és a Tiszaverés 63
AZ ÁLLÍTÓ HALÁSZAT.
Úszó- és állóhálók. A métháló és kezelése. A marázsaháló. A balatoni eresztőháló 64
A KERESŐ HALÁSZAT.
Min alapszik a keresés> Keresőhálók. A székely vezeti< vagy marázsabáli. A kuszakece és a bosszúkece. A gyérháló. A kaparáháló
A VETŐ HALÁSZAT.
A vetés vagy borítás. A székelység vetőhálója : a rokolya- vagy penielyháló. A Tisza—Duna— Siómenti vetőháló. A rácháló. A vetőhalászat földrajzi elterjedése
A TAPOGATÓ HALÁSZAT.
Feneketlen kosár és hegyetlen méhkas, mint balászszerszám. A vesszőből font magyar tapogató. Tapogatás az EcsediAápon. A középtiszai tapogató. A nyeles borító vagy lepő. Tapogatás puszta kézzel. Halászás a zavarosban
A HUROKVETŐ HALÁSZAT.
A hurok mint halfogószerszám. Használata. A burokvető halászat eredete
A SZIGONYOS HALÁSZAT.
Milyen a balászszigony' A nyilazó halászat. A vágóhorog szerepe a szigonyos halászatban. Magyar szigonyformák: szúró, kerítő, nyakló, tűző és oldaltvágó szigonyok. A hétágú íves szigonyok. Szigo-nyozás szemre és vaktában
A HORGÁSZAT.
A horgászat fogóelve. Magyar horogfajták. A kosztoshorog. Karózó' vagy kikötőborgászat. A lábóhorog. A tutajosok kolompos borgja. A tökösborog. Az aldunai vizafogó horog. A pör-gettyűs fenékhorog. A magyar horgászat eredete. Horgászás kuttyogató segítségével
HALÁSZAT RAGADOZÓ MADÁRRAL.
Százesztendős feljegyzés. Halászat sassal a bihari Nagy-Sárréten
A MÉRGEZŐ HALÁSZAT.
Kábító és ölő halmérgek. Mérgezés oltatlan mésszel. Kábítás kutyatejfüvel. A robbantó halászat
A RÁKÁSZÁS.
Rákászás puszta kézzel. Rákászás csalétekkel. A rákászó rácsa
A HALÁSZAT JÁRULÉKOS ESZKÖZEI.
A bödönhajó, a ladik és a csónak. Evezők. Lékvágószerszámok. Haltartók. Kasornya, puttony, csíkgödör. A véter és a bárka. Hálófonó szerszámok. Orsók, visszálók, sirittők. A zsírszedő kagylókanál. A nádvilla és a nádkés
ÖSSZEFOGLALÁS.
A magyar halászat feílődése Jankó szerint. A finn-ugor egység korának halászata: rekesztés és horgászat. Az ugorkór állító halászata. A török miíveltségbatás három hulláma. A görög hatás. Az orosz hatás, A bonfoglalás utáni nyugati hatások. Az újabb kutatások még feldolgozásra váró eredményei
ív. Állattartás. lap
Az állatvilág megszelídítése. Pásztor vagy nomád népek. Nomádság és harci szervezet. A magyarság mint harcias, állattartó nép. Az elomagyarság állattartása. A bolgár-török keveredés hatása állattartásunkra. A nomád életmód nyomai településformáinkban 8j
HÁZIÁLLATAINK TÁJFAJTÁI.
Ősi tájfajtáink megállapításának nehézségei. A magyar parlagi ló valószínű őse. A magyar szarvasmarha. A mokány marha és a riska. A magyar juh két változata. A hortobágyi egyenesszarvú juh. Az alföldi racka. A csigaszarvú oláh racka vagy purzsa juh. A cigája juh. A spanyol merino. Ősi disznófajtáink. A balkáni mangalica. Kutyafajtáink. A komondor. A kuvasz. A puli. A magyar vadászeb őse. A magyar baromfi 84
AZ ÁLLATTARTÁS MÓDJA.
Kétféle cél. A külterjes tenyésztés vagy szilaj (rideg) tartás. A belterjes tenyésztés vagy jászlas tartás. A félszilaj tartás 86
A PÁSZTORSZERVEZET.
A számadó és bojtárjai. Pásztor-sor rideg-sor. A lakos avagy kisbojtár. A számadó helyettese: az öregbojtár 87
A NYÁJ.
A magyar pásztornyelv szókincse. A jószág és barom szó eredete és jelentése. A nyáj szavunk és rokonértelmű megfelelői. A nyájbeli jószág száma 87
A LEGELŐ ÉS LEGELTETÉS.
A nyári legelő. A legeltetési jog régen és napjainkban. A téli legelő és a teleltetés. A részes tartás. A legelő felbecslése. Zsendüléstől szorulásig. A juhászáéi. A terülés és capolás. A legeltetés rendje. Állatfajok sorrendje. A legelő minőségéből adódó sorrend. Jószág a tilosban 88
ITATÁS, KŰT.
Itatás nyilt vizén. Régimódi itatok az Alföldön. A kopolyák vagy gödörkutak. A mai alföldi itatok. A gémeskút bélése. Többgémű kutak. Az itatóvályú. A déllő állás és a fertőzés---- 90
A TERELÉS, TERELŐSZERSZÁMOK.
A kutyák szerepe a terelésben. Nyájőrző és t erelő kutyák. Terelő szerszámok. A karikás. Ahosszú-nyelű ostor. A pásztorbot készítése és fajai. A gajló. A csörgős bot. A kampós bot. Az erdélyi ösztön 91
KIFOGÁS A NYÁJBÓL.
A pányva vagy árkány. Pányvavetés csikóra. Pányvavetés rideg marhára. A szilaj bika kifogása. Mikor a rideg disznónyáj összeröffen 96
A SZABAD MOZGÁS GÁTLÁSA A LEGELŐN.
A nyügözés célja és eszközei. A tartópányva. A kolonc. A nyűg fajai. A béklyó vagy bilincs. A fabéklyó. A kapcsos béklyó. A karikás béklyó. Kulcsos béklyók. A cigánybéklyó. Az alberti béklyó. A Cönczy-béklyó vagy főzött béklyó. A disznójárom. Az orrkarika - ¦ 97
AZ ŐRZÉS.
Mikor a nyáj megriad. A megriadás okai: bogárzás, zivatar, vérszag, füst. Ha az istálló kigyullad. Éjtszakai jártatás. Tájékozódás a sötétben. A pásztortűz mint tájékoztató. A kolomp rendeltetése. A harang vagy delleng. A voltaképeni kolomp. A pergő vagy zörgő. A csengő. Gulyakolompok. A juhnyáj csengői. A disznóra való pergő
A SZÁMONTARTÁS.
Ismertető bilyogok. A bilyogzóvas. Hogyan s mikor bilyogoznak.> A bilyog formája. Erdélyi bilyogkönyvek. A jószág testébe vágott ismertetőjegy. Kecskeméti füljegyek. Farkcsonkítás. Ideiglenes ismertető jelek. Bárányszoktatók vagy bárányrovások. A rovás szerepe a számontartásban. Rovásjegyeink és eredetük. Az egyszerű rovás. A páros rovás. Négy-, hat- és nyolcszögletű rováspálcák
SZAPORÍTÁS, KIMUSTRÁLÁS.
A természetes szaporodás szabályozása. Szilaj hímek fékentartása. Félsziki vagy kezes jószág hágatása. A hágatás ideje és módja. A herélés vagy miskárolás. Akitörés. A fordítás. Akimetszés. Herélés sáslevéllel. Herélés foggal. A disznó herélése. Ménherélés. Bikaherélés. Baromfi-herélés. A nőstény miskárolása. A herélt állat neve. A komor jószág
AZ ELLÉS.
Hol ellik a szilaj jószág' A juhfogadtató. A disznó ellőfészke és a fiasztógödör. A fiaztató vagy kutrica. Az elvetélés. A hasi bőr és felhasználása
GYÓGYÍTÁS.
Gyógyítás és egészségvédelem. Babona és kuruzslás. Az orvoslás jelentősége a szilaj, félszila és kezes állattartásban. A juhász orvosló tudománya. Gyakoribb iuhbetegségek. A rüh. A kergeség. A himlő. Nyüves sebek gyógyítása. Rovarirtás füsttel. A füst szerepe a ragály elleni védekezésben. Tetűirtás agyagos sárral. A felfúvódás és gyógyítása. Érvágás pattintóval. A napszúrás elhárítása. A veszettség orvosszere
IGÁBATÖRÉS.
Előkészületek a befogáshoz. A sanyarú jászol. Pányvázás és kikötés. A járombavonás. Indítás. Tinóoktatók. A szilaj csikók befogása
PÁSZTORÉPÍTMÉNYEK AZ ÁLLAT ÉS A PÁSZTOR SZÁMÁRA.
Hajléktalan nyájak és pásztorok. Téli állások. Természetes és mesterséges enyhelyek. Az alföldi szárnyék és ültetése. Karám, akol, félszer. Az esztrenga vagy dranka. A kosarazás. A bánya. Fedeles ólak a legelőn. Gúnyás pásztorok. Különféle pásztorbajiékok. Az enyhej és fajai. A hortobágyi vasaló. A kiskunsági c>erény. A teljes cserény. Állófák és ágasfák. Az eleséges taliga. A kerekes kunyhó. A kontyos kunyhó. A nyergestetejű kunyhó. A putri vagy verem.
A TAKARMÁNY.
Szilaj pásztorkodásunk hanyatlása. A téli takarmányozás eredete. A téli takarmány három fajtája. A szükségtakarmány: lomb, gyökér, törköly. A szénafű. Kaszálók. Vágás, szárítás, gyűjtés. A petrence, a rudas és a vontató. Szénagyüjtés a Székelyföldön. A szénatermés eltartása. Az osztom. A rúd köré rakott boglya. Az abora. Szénáspajták és csűrök. Szénaboglyák és kazlak. A gyűjtés
Lap
szerszáma: a villa. A boglyarakás és szerszámai. A boglya megbontása. A szénavágó. A mező-gazáaság takarmány termékei. A szemestakarmány. A szálastakarmány. Szalma és törek, mint takarmány. A rázott, a szülés vagy szüleség és a szecska. Vermelt zöldtakarmány. A tengeriszár, mint takarmány. A szilaj jószág téli takarmányozása 121
A JÁSZLAS, ISTÁLLÓN TARTÁS.
A legegyszerűbb jászol. A szabad ég alatti nyári jászol. Az istállóbelijászol. Az etetőrács. Az alom és az almozás. A hidlás. A trágya eltakarítása és felhasználása. Szárított trágya, mint tüzelő 130
A HIZLALÁS.
Lóhizlalás és lóhúsevés hajdan és napjainkban. Ahol a szamarat is hizlalják. A bízómarba vagy göböly. Disznóhizlalás makkon és moslékon, (jrühizlalás. A tömött kacsa és lúd 152
A TEJGAZDASÁG.
A tej szerepe népünk háztartásában. A bonfoglalók kumisza. Ridegtartás és tejgazdaság. A tejelő tehén. Gondozása. Pala, palóka és borjukantár. Az első tej, azaz gurászta vagy fecstej. Nyers-tejfogyasztás. Házi tejtermékek. Az aludttej vagy szerdék. A tejföl és a tejszín. Vajköpülés és túrószikkasztás. A savó felhasználása. A gulyás tejkészítménye: a tarbó. A fejős juhászat szervezete. A napi juk. Az alföldi bacsó és a székely major. Béfejés és osztozkodás. Fejőszerszámok. A juhtej feldolgozása. A juhtejótó különféle fajtái. A kanalas- vagy savóótó. A száraz- vagy gyomorótó. Hogy készül a gomolya? Zsendicekészítés. A juhtúró és készítése. A vermelt keserű-túró. Székely jubtejkészítmények 13 3
A SZŐR ÉS A GYAPJÚ.
A legértékesebb állati szőr. A jub gyapjának feldolgozása régen és napjainkban. A gyapjúnyírás. Ajuhmosás és juhúsztatás. A gyapjúnyíró olló. A rideg jószág rabszőre. A lófark felhasználása 139
HŰS, BŐR ÉS CSONT.
Friss húsfogyasztás. A döghús, mint emberi és állati eledel. A bőr felhasználása. A nyúzás. A hasibőr felhasználása. Mi készül a faggyúból? A gyomor, a bél és a csont értékesítése. A vér felhasználása. Szarv- és tülökfeldolgozás 140
AZ APRÓJÓSZÁG.
Nagyjószág és aprójószág. A honfoglalók aprójószága: a tyúk. Mai tyúktenyésztésünk. Lúd- és kacsatenyésztés. A pulyka és a gyöngytyúk szerepe gazdálkodásunkban. Galambdúcok és galambbúgok 142
ÖSSZEFOGLALÁS.
A magyar pásztorkodás fő formái. A nomád pásztorkodás jellemző vonásai. Az európai tartásmód jellemzői. A kettő keveréke: a félszilaj tartás. A nomád és a félszilaj pásztorkodás háttérbeszorulásának okai. Állattartásunk ősi magyar és idegen elemei. Az állattartás, mint a magyarság ősfoglalkozása. A kertes faluforma 145
V. FÖLDMÍVELÉS.
Mi a földmívelés? A földmívelés két ága. Az ásás vagy kapás mívelés. Az ekés vagy szántó mívelés 148
A MAGYAR FÖLDMÍVELÉS EREDETE, MÚLTJA.
Ugor'kori fóldmív élésünk nyelvi bizonyságai. Tanítómesterünk a fóldmivelésben: a bolgár törökség. A bonfoglalók földmívelő tudománya. A magyarországi földmívelés honfoglalás előtti emlékei. A honfoglalók szlávnyelvű gazdasági cselédei. Földmívelésünk sajátos jellege 148
GABONAFÉLÉINK.
Bennszülött és meghonosított növényfajták. A gabonafélék uralkodó szerepe. Az óvilág legősibb gabona' fajtája: a köles. A hazai kölestermelés. Mai búzafajtánk őse: a törpe búza. A polyva vagy kétszemű búza. A tönköly vagy vótér. Az alakor. A lengyel búza. A kiveszőben levő egyéb búzafajtáink. A diadalmas bajuszos őszi búza. A rozs. A kétszeres vagy elegybúza. Az árpa. A zab. A tatárka. A tengeri vagy kukorica. A ruházkodás céljából termesztett növények 149
A FÖLDHASZNÁLAT.
Az ősi közös birtoklás. A nyomásos gazdálkodás és a mívelési kényszer. Az egyéni földtulajdon. A tagosítás kérdése 152
A TELEPÜLÉS ÉS A MEZŐGAZDÁLKODÁS VISZONYA.
Irtványeredetű szeres telepek. A határ beosztása. Egy és kétbeltelkű telepek. A kétbeltelkű telepii' lés eredete. Fennmaradásának történeti okai. Hanyatlása 154
A TANYARENDSZER.
A mai tanya és a régi szállás. Régi jászkun teleltető szállások. Az alföldi ólaskertek. A mező' gazdasági tanya. A tanyarendszer térhódításának okai. A magyar tanyás gazdálkodás 155
A NYOMÁSOS GAZDÁLKODÁS.
Az egybeltelkű település határbeosztása. A dűlők. A nyomásos vagy fordulós rendszer. Parlag és ugar. A báromnyomásos rendszer. A zöld vagy javított ugarrendszer. A kétnyomásos rendszer. A vetéskényszer régen és napjainkban lS6
A TALAJ ELŐKÉSZÍTÉSE.
Az erdőirtás ősi módja. Erdőpusztítás a Székelyföldön. Zsombékirtás 158
TRÁGYÁZÁS.
Természetes talajjavító eljárások. A magas tarló. Mesterséges talajjavítás. A kosarazás. Talaj-javítás istállótrágyával. A trágyahordás ideje és módja 158
ÁSÁS, KAPÁLÁS.
A mai ásó vagy ájó őse: a vasélű faásó. Ásás búza alá. A kapa. Szerepe a kertben s a szántó' földön. Különféle kapaformáink. A tehénszájú kapa. A garaszoló. A kiskapa. A tövető' vagy irtókapa. A csákány. A csákánykapa. A gereblye 159
AZ EKE ÉS A SZÁNTÁS. Lap
Az eke őshazája. Az ősi faeke. A faeke vas alkatrészei: a hosszúvas vagy csoroszlyaés a laposvas A faalkatrészek: a gerendely, a köldök, a talp és a szarv. A taliga. A kerekes vagy mankosgerendelyu eke. A kerülőeke és a váltóeke. A szántás. Megtorkollás és megtalpallás. A magyar faeke emléket a XVII. század előtti időkből. Az eke fejlődése. A mult század ekeversenyei. Haza, ekefajtak.
A krumplikapáló és a batárbarázdáló eke. A csúsztató kabala vagy gólya. Az ösztöke. Az ekevonó állat. Gyeptörés. Ormára szántás. Bogárhátú szántás. Pados mívelés 162
VETÉS, BORONÁLÁS, GYOMIRTÁS.
A vetés előmunkálatai. Vetés csoportosan. Két lábra vetés. Egy lábra vetés. A len, a kender, a köles és a tengeri elvetése. Vetés tarlóra. — A boronálás és szerszámai. A tövisborona. Afogas-borona. A henger vagy görgő. A vetés védelme és gondozása. Kaszálás és legeltetés. Az aszatolás és a begyezés. A kapásnövények gondozása. A kapálás és a gyomlálás. A töltés, a ritkítás és a fialás 168
ARATÁS, VÁGÓSZERSZÁMOK.
A legegyszerűbb aratásmód: a nyüvés. A vadbúza nyüvése. Kölestépés és tengeritörés. Az arató sarló. Magyar sarlóformák. Nád- és szárvágó szerszámaink. A nyesellő. A nádvágó vagy gugacs. A kaszur. A tolókasza. A lápmetsző. A kasza. A rómaiak köpüs kaszája. A XVI. századi szallai kasza. Az alföldi kasza. A kasza takarója vagy csapója. Kaszaélesítő eszközök. A kaszálás. A rávágás. Marokszedés és kévekötés. A rendre vágás. Kepe, kereszt, rakás, kalangya. Részes
aratók és summások. Aratás kalákában. A tarló letakarltása. A tallózás 171
A HORDÁS, CSŰR, ASZTAG, SZÉRŰ.
A levágott gabona betakarítása. A szérűskert. A rakodó vagy láger. A csűrösrendszer. A székely asztagláb. Az alföldi asztag. A régi alföldi szérű. A szérű szó eredete. A gyűrűalakú matyó szérű. A fedett szérű 180
CSÉPLÉS ÉS NYOMTATÁS.
Cséplés és nyomtatás. A legegyszerűbb cséplésmód. Köleshántás, tengerihántás, tengerimorzsolás. A kiverés. A magkiverő asztal. A cséplőszék. A cséplősulyok. A csép és használata. Az agyalás. A szalmázás. A nyomtatás. Ágyás és ágyazás. Nyomtató állatok. A fordítás, a rázás, a karimázás és a törekelés. Nyomtatás kocsival. A cséplővályú 18 j
A SZÓRÁS.
A kicsépelt szem tisztítása: a szelelés. Szórás a csűrben. Szórás a szabadban. A dunántúli törekrosta. Szórórosták és szelelőmalmok. Karélás kézi rostán. Az újfajta szórórosta. A tiszta szem felmérése. Aljgabona, ocsu, polyva. A törek és szalma felhasználása 191
KERTGAZDASÁG.
A kert szó eredete és jelentése. A veteményeskert. A virágoskert és a virágnevelés. Gyógy- és fűszernövények termesztése. Kültelki veteményes és szőlőskertek 194
GYÜMÖLCSTERMELÉS,
Gyümölcsgyüjtés és gyümölcstermesztés. A magyarországi gyümölcstermesztés múltja. Mai gyümölcsfajtáink. A gyümölcsöskert. Ültetés, nemesítés. Gallyazás és bernyózás. A gyümölcsszüret 195
SZŐLŐMÍVELÉS.
Szőlőmívelésünk eredete. A hazai szőlőmívelés bonfoglalás előtti emlékei. Árpád-kori szőlőmívelésünk. A lugasos mívelés. A domb- és begyvidéki terraszos mívelés. Régi szőlőfajtáink pusztulása. Az amerikai vessző. Ültetés, oltás, fedés, nyitás, metszés. Közönséges karózás. A karikás karózás. Kapálás. A régi szőlőmetsző-kés. A szüret. A böngészés '•• 196
ÖSSZEFOGLALÁS.
A magyar mezőgazdálkodás két módja. A keleti eredetű alföldi gazdálkodás. Az európai eredetű ^ domb- és begyvidéki gazdálkodás. A két gazdálkodásmód újabbkori keveredése. Mezőgazdaság és állattartás viszonya. A nomád jellegű gazdálkodás eredete és fennmaradásának okai. A tanyarendszer kialakulása. Mezőgazdaságunk óeurópai hagyományai jgg
VI. TEHERHORDÁS, KÖZLEKEDÉS, JÁRMŰ.
TEHERHORDÁS EMBERI ERŐVEL.
Az asszonynép cipekedő munkája. A kéz és a váll szerepe a cipekedésben. A csigarúd, az ételhordó-rúd, a testvivő fa és a Szent Mihály lova. Teherhordás háton és fejen. A talicska és a tragacs 203
A KÖZLEKEDÉS ÉS A HÍRADÁS.
Az előmagyarság közlekedő eszközei. A közlekedés szerepe az előmagyar korban. A honfoglalók közlekedése. A híradás ősi szerszámai: kürt, dob, síp, száldob, harang. Jeladás tűzfénynél 205
ÜT, HÍD.
Gyalogos és lovas-szekeres közlekedő utak és hidak. Útkészítés sáros terepen. A palló és a biirü. Jéghizlalás. Hídépítés 206
A GYALOGOS KÖZLEKEDÉS, FALÁB, KORCSOLYA.
A gyalogjáró kezebelije: a bot. Apákász lápibotja. Hótalp,jégpatkó, fabocskor, faláb. Az irongálás és az ironga. A fákorcsolya. A gyalogszánkó és a fakutya. (Átkelés folyóvizén.) A magyar ember úszótudománya 207
VÍZI JÁRMŰVEK.
Nádkéve-tutaj vagy csölle. A tutaj. A bödönhajó vagy lélekvesztő. A hajó tatja. A csónak vagy ladik. A dereglye vagy csámesz. A hidas vagy komp. A bárka. Evező és csáklya. Az alföldi sárhajó vagy félhajó 208
SZÁN, VONTATÓ.
A szán szerkezete. A gyalogszán vagy bakszán és válfajai. Szán mint vontatóeszköz. Petrence-vontatás. Vontatás kivágott lombos fán. Vontatás petrencerúdon. A tiszántúli vontató: az ördögszekér. Az alföldi csamesz vagy bolondkocsi 211
TALYIGA, SZEKÉR, RAKODÁS, KOCSI.
A szekér szó eredete és jelentése. A legegyszerűbb szekér: az ősi, kétkerekű talyiga. A négykerekű szekér keletkezése. A magyar talyiga különféle formái. A pásztortalyiga, a debreceni talyiga, a nyírségi talyiga és kordé. A fakószekér és szerkezete. Az alsórész. A felsőrész. A székely szekérfajták. A vendégoldal. A vendégoldal helye és szerepe a rakodásban. A nyomtatórúd. Hogy rakodtak száz évvel ezelőtt az Alföldön. A szemestermény felrakásának ősi módja. A kocsi-szekér vagy kocsi. A kocsi név eredete. A magyar kocsi európai elterjedtsége 214
BEFOGÁS, SZERSZÁM.
A vontatójószág. A lovasfogat. A hám és részei. Kantár, zabla, gyeplő. Kettes-, hármas-, négyes-, ötös- és betesfogatok. A sallang. A csengő. Az ökörfogat és a járom. A patkolás 219
HÁTALÁS, NYEREG.
Lovaglás szőrén. A magyar nyereg. A kengyel. A tergenye vagy csacsinyereg 222
DÍSZÍTŐMŰVÉSZET. Irta : VISKI KÁROLY. ^ A népművészet fogalma. Népművészet és díszítőművészet. Az érdeklődés kezdete. A ,magyar stílus, jelszava. Összehasonlító lehetőségek a mozgalom kezdetén és ma. Anyag, forma, technika és díszítmény összhangja 226
A MŰVÉSZEK.
Művészek. Rabimunka 228
A DÍSZÍTMÉNY.
A díszítmény népi nevei. Hím, irat, cifra. E szók múltja 229
KÉREGMUNKA.
Anyaga, technikája, díszítése; ősisége, elterjedése. A szarumunkákkal való rokonsága 231
CSONT. ÉS SZARUMUNKA.
Csontfaragványok, csontékszerek; kupáncsok. A puskaportartó porszaruk; díszítőelemeik; varázs-jelek; porszaruk napábrázolása is varázstükre; ember- és állatábrázolása; jellegzetes díszítmény-készlete. Tülökből készült tárgyak díszítése; a karcolás 234
FÉSŰSSÉG.
A fésűsség; fésűdíszítmények 250
LÓSZŐRMUNKA.
A lószőrfonás technikája. A díszítmény technikai eredete. Tűtartók, gyűrűk. Ősi technika-e vagy biedermaier-divat> 252
BŐRMUNKA.
Bőrholmik a pásztorság kezén. Hagyományos pásztortechnikák. Rátét, szironyozás; sallang, pillangó, szíjfonatok, ostorok. A szűcs díszítőművészete. A cifra ködmönök régi rátétdíszítménye 256
SZŐTTES.
A szőttesdíszítmény technikai eredete; mértani jellegű díszítmények eredete. Sima, sávolyos, szedettes szőttes. A mesterke. Ősi színek. Alkalmi szőttesek. Székely festékes. A takácshagyományok
és a népi szőttes 262
HÍMVARRÁS.
A hímzés eredete kettős; szőttes és összevarrás. Szőttes és szálánvarrott. Szedettes hímzés. írás után való hímzés. A hímzések ősi színei. Hímzésünk múltja; bímvarró-mesterek. Nyugati hatások. Úri hímzések hatása z66
SZŰRHÍMZÉS.
A szűrszabó hímzése; e hímzés eredete; színei; a rózsa szerepe. Hímzés az egykori rátét helyén 279 SZŰCSHÍMZÉS.
A szűcs hímzése; e hímzés múltja; a régi cifra és az ujabb hímzés 283
CSIPKE.
A csipke technikai eredete; fonás, kötés, rojt, díszvarrás. Cyarmatby Zsigáné a népi csipkék eredetéről 286
TOJÁSHÍMZÉS.
A tojásírás technikája: batíktechnika, karcolás. A tojáshím színei, díszítőelemei. Egyes díszítmények " ősisége. Avarkori tojásbim
FAFARAGÁS.
Pásztorfaragás; molnárok, barkácsolók faragása. A pásztorok címeres darabjai. Vésés, domború, faragás, spanyolozás. A mértani jellegű díszítmények ősisége; hátrálása. A történeti stílusok hatása. A szekrény középkori díszitőmódja 2i9
FEJFAFARAGÁS J00
KAPUFARAGÁS 30J
HÁZ, TEMPLOM.
A főtemplomok régisége. Történeti stílusemlékek fatemplomokon és fatornyokon 308
BÚTOR.
Bútorfaragás és <festés. A tulipános láda 3I}
CSERÉPMUNKA.
Őskori hagyaték a cserépholmikon. Az edények alakjának eredete. Az ősi színek. Domború díszít, mények, öntés, festés. Céhkancsók vallomása. Fazekasgócok. Újkeresztény hatások. Kontárok, bimpellérek 317
FÉMMUNKA.
Ón, és ólomöntés. Fémberakás, szegecselés. Kupáncsok. Csengőöntés 324.
MÉZESBÁB.
Süteményformák régisége. A mézeskalácsosság magyar kezdete. Vallási vonatkozások. Az ütőfák. A mézesbáb alakja. A formavésés technikája. A mesterség hanyatlása. Az újabb készítmények. Viaszmunkák; áldozati tárgyak, offerek 3*7'
ÖSSZEFOGLALÁS.
A díszítőművészet alakulása anyag, technika, forma szerint. Hagyomány és újság. Nyugati és keleti kapcsolatok. Ó,európai örökség és történeti hatások. Asszimilálás. Lassú pusztulás iZ9
A HAGYOMÁNY TÁRGYAI. Irta: VISKI KÁROLY.
A hagyomány egy része tárgyakhoz tapad, tárgyakon keresztül nyilatkozik meg vagy tárgyakat termel 34$
AZ ÉLET NÉGY SZÜKSÉGE.
Születés. Szülőszék, szülőágy, boldogasszonyágya; sátor, sátorlepedő; komatál; korozsma; boldogasszony pohara; áldomás (csök, paszita). L egény av atás, komálás. Legénycímer, leánykorbácsolás; lapicka, ferula. Mátkálás, komálás. Mátkatál. Házasság. Parafernumlevél, jegy Jegyruha, ágy; főkötő; vőfélybot, buzogány,jel. A lakodalom alakoskodói. Lakodalmi eledelek; csigatészta, lakodalmi kalács, prémes, tésztadió, zsírbakicsike. Pereckulac, lakodalmi hordó. Temetés. Halóruha, nyuitópad, hidegágy; vivőfa, szentmihálylova, gyászkocsi. Kopjafa, fütül, valófa, lábtulvalófa. A gyász színe 346
A NAPTÁRI SZOKÁSOK TÁRGYAI.
Regösök. Állatbőrös alakoskodók; csodafiúszarvas, réttökör, turka; regöshangszerek. Buso. Lucázók. Csapul ás. Termőág, aprószentekelő vessző, korbács; pásztorok vesszei; gircsó;
mikulás. Betlehem. A betlebemesek jelmeze, kellékei; a betlehemek alakja; marionett; a lábtáncoltató betlehem bábjai. Háromkirályok. A csillag alakja, tartószerkezete. Ka rá' csony. Ostyahordozás, angyalfia, karácsonyfa, koronafa. T éltemet és. A téltemetés ala-koskoiói (kisze, villő stb.). Kakasnyakazás, tuskóhúzás, szűzguly akihajtás, sajbózás. Gergely járás. A gergelyjárók szereplői,jelmeze. A balázsolók szereplőijelmeze. Húsvét. Vízbe-vetés; locsolás, hímestojás, tyúkverés; kereplő, pörgető, tóka; a húsvéti nyúl; türkölés, kókányozás. H aj n alfa. (Jakalfa, iakabág, májusfa, máj fa.) Pünkösdi királyság. Pünkösdi király, pünkösdi királyné; királyi pálca; jelmezek. Szent István napja. Lobogó, szalmacsomó,
koszorú, tüzeskerék 352
RONTÁS (BETEGSÉG), VARÁZSLÁS (ORVOSLÁS).
Rontók, varázslók; a természet és a természetmögötti; megszemélyesítések. Füvek, fák. Bálvány' szerű bábok. Gyógyító fűszerszámok. A házi orvosságok eredete. Állati eredetű varázsszerek. Ásványi varázsszerek. Menykő, hályogkő, kígyókő. Áldozat. Vízbehányás, építőáldozat. Offerek; terményáldozat. Nézés és igazmondás. Dob (szita, rosta), lucaszék, acél-tükör, varázsvessző 361
A GAZDASÁGI ÉVKÖR SZOKÁSTÁRGYAI.
Aratókoszorúk, búzakoszorúk. A fonó és disznótor alákoskodói 370
CÉHEMLÉKEK.
Jelvények, cébbehívótáblák, süvegek, edények 371
JOGSZOKÁSOK TÁRGYI EMLÉKEI.
Különféle szokások jogi vonatkozásai. Jogszokástartalmú szók és szólások. Nyílvetés, nyílhúzás. A lírái kalap, szék és bot. Hitesbot, tizedespálca, kislírólot, rovás. Idézés pecséttel. Lapát és lapicka 372
ÉRTÉKMÉRŐ, MÉRTÉK.
Az értékmérő termény. Jószág, barom, marba. Újalb értékmérők. Az ősi mértékek a test részei, hüvelyk, sing, öl stb. A mértékedények keletkezése. Helyi mértékek; ezek különböző volta____ 373
HANGSZEREK.
Búgattyú (zúgattyú), csergettyű; pergő, zörgő, dob; ütemjelző hangszerek; sarkantyú; a regösök höppegetője; köcsögduda (burrogató, bika). Sípfélék; tömlőslp, tótorgona. Kürtfélék; fakürtök (szádokkürt, víziduda). Doromb. Tekenyőgardon; koboz. Tekerőmuzsika (nyenyere). Citera 375
JÁTÉKSZEREK.
Az utánzó játékok szereinek sokfélesége. A gyermekjátékszerek a felnőttek tárgyi világát tükrözik. A fiú- és leányjátékszerek. A játékműveltség mértéke; ennek példái. A játékszerek őstörténeti kapcsolatai. Egy iskola játékai ezelőtt 130 évvel 382

Témakörök