Református identitás és magyar irodalom

Fülszöveg

Győri L. János irodalomtörténész, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanára, a Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet vezetője e kötetben az elmúlt két és fél évtized során készült tanulmányaiból gyűjt csokorba tizennégyet, amelyek a református identitás és a magyar irodalom érintkezési pontjait vizsgálják.
így ismerkedhetünk meg a református identitás és magyar irodalom, a magyar református prédikáció a kora újkorban és a mártírium és magyar református kegyesség témái köré csoportosítva a Bibliáén túl Kálvin és Szikszai György mellett kevésbé ismert 16-18. századi református prédikátorok irodalmi hatásával (Siderius János, Geleji Katona István, Köleséri Sámuel, Szöllősi Mihály, Drégelypalánki János, Nagyari József, Tofeus Mihály, Nádudvari Péter), érintve a Debreceni Egyetem szellemi vonzásában az elmúlt évtizedekben folyó régi magyar irodalomtörténeti kutatás fő irányait (eszmetörténet, exemplumkuta-tás, retorika- és homiletikatörténet,... Tovább

Fülszöveg

Győri L. János irodalomtörténész, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanára, a Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet vezetője e kötetben az elmúlt két és fél évtized során készült tanulmányaiból gyűjt csokorba tizennégyet, amelyek a református identitás és a magyar irodalom érintkezési pontjait vizsgálják.
így ismerkedhetünk meg a református identitás és magyar irodalom, a magyar református prédikáció a kora újkorban és a mártírium és magyar református kegyesség témái köré csoportosítva a Bibliáén túl Kálvin és Szikszai György mellett kevésbé ismert 16-18. századi református prédikátorok irodalmi hatásával (Siderius János, Geleji Katona István, Köleséri Sámuel, Szöllősi Mihály, Drégelypalánki János, Nagyari József, Tofeus Mihály, Nádudvari Péter), érintve a Debreceni Egyetem szellemi vonzásában az elmúlt évtizedekben folyó régi magyar irodalomtörténeti kutatás fő irányait (eszmetörténet, exemplumkuta-tás, retorika- és homiletikatörténet, mártíriumkutatás).
Az írások a szerzőnek arról a kettős szellemi kötődéséről tanúskodnak, amelyről így ír a könyv előszavában: „Az egyik az ismeretek átadásának vágya az általános műveltséget nyújtó középiskola szintjén, a másik pedig a magasabb szintű tudományos kutatás. Katedrán állva ma is igyekszem a tantárgyaimhoz kapcsolódó minden kérdésről ugyanazon intenzitással megszólalni, publikálni azonban elsősorban arról szeretek, amihez szellemi és spirituális gyökereim kapcsolnak, azaz a magyar protestáns, azon belül is elsősorban a református műveltség kérdéseiről." Vissza