Győri tanulmányok 19.

Előszó

Részlet:
"Az agrárárak történetével foglalkozó szakirodalom első tekintetre tiszteletre méltó nagyságú statisztikai dokumentációnak tetszik. A mezőgazdasági termékek, nyersanyagok, élelmiszerek különböző időpontokból és különféle településekről begyűjtött, rendszerezett árstatisztikái adathalmaza mögött valóban szorgos levéltári kutatás és munka rejtőzik. Az ártörténet azonban nem azonos az árak puszta dokumentációjával. Az árstatisztikái dokumentációból akkor válik ártörténet, ha az adatokkal műveleteket végzünk, ha ezeket a műveleteket gazdasági, szociális és egyéb összefüggések megvilágítására kívánjuk felhasználni. Az árak azonban még ennél is merészebb analízisekre csábítanak. Alkalmazhatók az egész társadalom, vagy egy-egy régiójának komplex gazdasági-szociális-strukturális és longitudinális vetületű analízisére. Talán nem túlzás, ha az ártörténetet a „gazdaságtudományok kulcsá"-nak minősítjük (1).
A szakirodalom már megvilágította, hogy az agrártermelés fizikai adottságai, technikai szintje, kultúrája, produktivitása, a közvetlen és közvetett költségek, a tényleges és virtuális fogyasztók száma, anyagi körülményei, a monetáris eszközök, a pénz mennyisége között kvantitatíve is megformulázható összefüggés alakul ki. Mindezek a tényezők, valamint az adott gazdasági, társadalmi rendszer, a hatalmi-politikai viszonyok, olykor gazdasági ideológiák, elméletek együttesen formálják az árak szintjét, térbeli és időbeli változását. A hazai gazdaságtörténetírás a magyarországi agrárárak szintjét és változását elemezve, az előzőekben körvonalazott tényezők, viszonylatok érvényesülésének több részletét már kimunkálta. Felsorolásuk, összefoglalásuk meghaladná írásunk keretét, célkitűzését. Egyetlen kiegészítést azonban mégis hasznosnak, használhatónak minősítünk (2)."
Vissza