Ingajárat

Fülszöveg

1939-ben születtem Tiszaágtelken, Kárpátalján. A tanítóképzőt Munkácson, az egyetemet (történelem szakon) Ungváron végeztem el. Négy évig Eszenyben tanítottam, ugyanennyi ideig újságíró voltam az ungvári Kárpáti Igaz Szó című megyei lapnál. 1968-ban áttelepültem Magyarországra. Tizenhárom évig egy megyei újság munkatársa, majd nyugdíjba vonulásomig a Lapkiadó Vállalat újságírója voltam. Műfordításaim (ukránból és oroszból) antológiákban jelentek meg.
Az Ingajárat Györke Zoltán előző, Határsáv című életrajzi motívumokra épülő regényének folytatása, melyben az író betekintést nyújt egy vidéki szerkesztőség életének áporodott levegőjű mindennapjaiba. Miközben megismertet a hatalom tehetségtelen-képzetlen helyi - s országos - letéteményeseinek cselszövéseivel, mesterkedésükkel derékba tört-roppantott életekkel, érdekes portrékat rajzol, villant elénk a rendszer langymelegében nyüzsgő, törtető, kishitű ügyeskedőkről, akarnokokról. Végigkíséri egy nyugtalan lélek vergődését a minduntalan útjába növő-emelkedő falak, a mindennapok rideg-riasztó díszletei között. Meglepő őszinteséggel vall arról, hogyan menekül e zaklatott lélek élete összeomlásai után a természetszerűen felszikrázó és szükségszerűen ellobbanó szerelmek tisztítótüzébe; ám e feltámadást-újjászületést sejtető menekülések útvesztőnek bizonyulnak. A negyven - önállóan is kerek - elbeszélés végül is sajátos önéletrajzi regénnyé áll össze. Vissza