| A gyorsírás szerepe és fontossága | 3 |
| Az egységes magyar gyorsírás felosztása | 3 |
| Általános tudnivalók | |
| A gyorsírásfüzetek vonalozása | 4 |
| Az íróeszköz | 4 |
| Hogyan írjunk és gyakoroljunk? | 5 |
| Eltérések a helyesírás szabályaitól | 5 |
| 1. lecke | |
| A mássalhangzók első csoportja: t r b l g k m | 6 |
| Az »e-é«, »a-á« magánhangzók jelölése a szó belsejében | 7 |
| A hangrendi törvény kihasználása | 8 |
| Rövidítések: a, az, nem | 8 |
| Írásjelek | 9 |
| A tanulás módja | 9 |
| 2. lecke | |
| A mássalhangzók második csoportja: d gy p j zs | 9 |
| Az »e-a« magánhangzók jelölése a szó elején és végén | 10 |
| Az »ly« helyettesítése »j«-vel; a szókezdő »h« elhagyása | 11 |
| Rövidítések: meg mag embe | 12 |
| A rövidítések begyakorlása | 12 |
| 3. lecke | |
| A mássalhangzók harmadik csoportja: n ny ény; nk=ng | 13 |
| A -nak(e), -ának(é) jele | 15 |
| Az »e-é«, »a-á« betűrendi jele | 16 |
| Rövidítések: ez el és van | 16 |
| 4. lecke | |
| A mássalhangzók negyedik csoportja: sz z f v | 18 |
| A viszonylagos írássor | 18 |
| A torlódó mássalhangzó kihagyása; mélyítés; közelírás | 19 |
| A mássalhangzótorlódás jelölése mélyhangú szavak elején | 20 |
| A közönséges írásból vett rövidítések | 20 |
| 5. lecke | |
| A mássalhangzók ötödik csoportja: s cs c ty | 22 |
| A hangrend megszakadásának jelölése: utóvastagítás, pontozás | 22 |
| Az »alom(e)« külön jele. Rag- és képzőrövidítések: -ban(e), -ra(e), -val(e), -hat(e), -hoz(e, ő), -ság(é), -mány(é), -vány(é); bennem, velem | 24 |
| Rövidítések: tart, pedig, jel, mely, amely, vala, csak, nagy, hatalom | 25 |
| 6. lecke | |
| Az »o-ö« magánhangzók a szó elején | 27 |
| egyszerű o-ö pozíciós rövidítések; (pl. hol, sok, köny) pozíciós rövidítések a torlódó mássalhangzó kihagyásával (például volt, gyors, mond) | 28 |
| 7. lecke | |
| Az »i-o-ö« magánhangzók jelölése a szó belsejében és a szó végén | 31 |
| Utóvastagítás. Az »i«-hangzó lefelé írott jele | 34 |
| A hosszú »ó« és »ő« megkülönböztető jelölése | 34 |
| Az »i-ö-o« magánhangzók betűrendi jele | 35 |
| Képzőrövidítések: -óság, -iság, -itás; néhány fontosabb megkülönböztető rövidítés | 35 |
| 8. lecke | |
| Az »é-á« jelölése a szó végén és a szó elején | 37 |
| A felfelé nagyítás alkalmazása félsoros mássalhangzóval kezdődő szavak rövidítésére | 38 |
| Az e-a, é-á és az o-ö magánhangzók jelölésének összefoglalása | 39 |
| Ragrövidítések: -ért, -éért, -iért, -ként | 40 |
| 9. lecke | |
| Az é-á hangzós szavak jelölése lefelé nagyítással és kezdőrövidítés alkalmazásával: tér, tár, gép, drága, béke stb. | 42 |
| Kivételes jelölés: más, száz | 45 |
| félsoros mássalhangzó előtt: kény, kéz, láz stb. | 45 |
| Rövidítések: Sztálin, vállalat, méter, kérdés stb. | 45 |
| 10. lecke | |
| Az i hangzó jelölése szó elején háromsoros nagyítással: ív, ilyen stb. | 47 |
| szókezdő mássalhangzó elhagyásával: hív, szív, cím stb. | 48 |
| szókezdő és torlódó mássalhangzó elhagyásával: mint, mind, titkár, piac stb. | 48 |
| i hangzóval félsoros betűk és a kivételes jelölés előtt: is, ír, illet, illat stb. | 49 |
| Rövidítések: ismer, miniszter, miniszterelnök, bizottság, biz., fizet, miatt, villamos, ipar, igaz, hiány | 49 |
| 11. lecke | |
| Az e-hangzós rövidítések. Rag- és képzőrövidítések: teljes, szerint, tekint stb., -ik, -ni végződés: ad(ni), avatkoz(ik) | 52 |
| Végződések: -koz, -kez, -köz, -szor, -szer, -ször, -lag-, leg, -talan, -telen | 54 |
| 12. lecke | |
| Az a-hangzós rövidítések. Rag- és képzőrövidítések: tan, darab, azonban stb. | 57 |
| végződések: kor, -kod, -ked, -köd, -nál, -nél, -tól, -től, -ból., -ből, -ról, -ről stb. | 58 |
| Öblösítés: tt adott, égett stb. | 59 |
| Rövidítések: helyett, mellett, végett | 60 |
| 13. lecke | |
| Az u-ü jelölése szó elején: út, üz stb. | 62 |
| Szókezdő és torlódó mássalhangzó elhagyásával: tud, függ, múltkor stb. | 62 |
| Kettőshangzós jelölés (bővebben lásd: 22. lecke) munka, munkás, üzem, ünnep | 63 |
| Rövidítések: demokrácia, demokrata, szovjet, kommunista, szocialista, szociális | 63 |
| 14. lecke | |
| Az u-ü jelölése szó belsejében: árus, maguk | 65 |
| Első szótagban: fut, fűt stb. | 65 |
| Utóvastagítással: cédula, cédrus stb. | 66 |
| Végződések: -úság, -űség, -ülés, -ulat, -ület (indulás) | 66 |
| Rövidítések: minisztérium, demokratikus, népi demokratikus, Szovjetuniót, kommunizmus, szocializmus, kapitalizmus, feudalizmus | 67 |
| 15. lecke | |
| Az u-ü a szó végén: falu, tanu. Végződés: -unk, -ünk | 69 |
| Kettősmagánhangzós rövidítések: uu, üü, éü, áu (kultúr, nálunk) | 70 |
| 16. lecke | |
| Az ai-éi jelölése önállóan: eddig, addig; szó belsejében: rejt, lejt; szó végén: okai, tanai stb. helyes, helyez, helyezkedik stb., de: hely (h) | 73 |
| Rövidítések: helyett, bolsevik, kapitalista, Lenin, leninista, fejlődés, fejleszt, amikor, együtt, azután, augusztus | 75 |
| 17. lecke | |
| Magánhangzótorlódások jelölése. A némajel: Sió, kies | 77 |
| Az i hangzó jelölése átmetszéssel: rádió, statisztika | 80 |
| 18. lecke | |
| Betűk egybeolvasztása. I. csoport: »r« betűs összetett jelek: tr, pr, kr | 84 |
| 19. lecke | |
| Betűk egybeolvasztása II. csoport: »z« és »sz« betűs összetett jelek: rz, gz, tsz, gsz stb. ksz. szv. | 87 |
| 20. lecke | |
| Utóvastagítás. Egybeírások: való, redukál, befordul, textilipar stb. | 93 |
| 21. lecke | |
| O-ö-pozíciós tiszta és vegyes kettőshangzós rövidításek: hogyan, össze, fogad, osztály, költség, költségvetés stb. | 99 |
| 22. lecke | |
| U-ü-pozíciós tiszta és vegyes kettőshangzós rövidítések: munka, külön, mutat, ülés stb. | 106 |
| 23. lecke | |
| Az ee, aa kettőshangzók jele: nemzet, termel, szabad, magyar stb. Az »ellen« szó jele | 111 |
| 24. lecke | |
| Eö, au kettőshangzó rövidítések: előtt, alkot stb. A szókezdő eé, aá (termés, hatás) jelölése | 117 |
| 25. lecke | |
| Kezdőrövidítések: lak, csatol, emel, alkalom | 122 |
| 26. lecke | |
| Vegyes rövidítések: beteg = beg, gyapot = gyaot | 126 |
| A- e-hangzós közép- és végrövidítések: haszon, jegy, nap | 127 |
| Az ea, ae kettőshangzók jelölése: nemcsak, hanem | 127 |
| 27. lecke | |
| Rövidítések két nagyítható mássalhangzó közötti hangsúlyos á, é hangzó esetében: véd, vétel | 132 |
| Á-, é kezdetű erősebb nagyításos rövidítések: általában, életszínvonal stb. | 133 |
| Rövidítések szóképkezdő á, é hangzóvonallal: élet, állandó | 134 |
| Az áa, ée kettőshangzók jelölése: állam, éles stb. | 134 |
| 28. lecke | |
| Kétsoros nagyítások a hangsúlytalan szótagokban: vegyész, remény, elég | 138 |
| A tanácsok rövidítései | 141 |
| 29. lecke | |
| Az o-ö kezdetű kettőshangzós jelek összefoglalása és kiegészítése: proletár, honvéd, főváros | 144 |
| O-ö pozíciós hármas magánhangzók: folyamat, közelebb | 145 |
| 30. lecke | |
| Az u-ü kezdetű kettőshangzós jelek összefoglalása és kiegészítése: munka, erő, műszak | 150 |
| U-, ü-pozíciós hármas magánhangzók: munkaadó, munkásság | 151 |
| Miniszterek, minisztériumok rövidítései. A »munka« szó összetételei | 151 |
| 31. lecke | |
| Az i-kezdetű kettőshangzós jelek összefoglalása és kiegészítése: kihasznál, fiók, kiképez stb. | 157 |
| Új jelölési módok az i hangzóval kapcsolatban | 158 |
| Kettős i a szókép elején háromsoros meredek kötővonallal: krízis, minimum stb. Az i jelölése föléírással: millió, az idén | 159 |
| 32. lecke | |
| Az a-e kezdetű kettőshangzós jelek összefoglalása és kiegészítése | 165 |
| Számok, dátumok rövidítései. A százalék rövidítése | 168 |
| 33. lecke | |
| Az á-é kezdetű kettőshangzós jelek összefoglalása és kiegészítése: nézet, szándék stb. | 172 |
| 34. lecke | |
| A kettőshangzós jelek áttekintése. A rövidítésképzés főszabályai. Földrajzi nevek rövidítése | 179 |
| Az egységes gyorsírás rendszere | 187 |
| Gyakorló szövegek | 189 |
| »Kulcs« a gyakorlatokhoz | 201 |
| Gyakorló szövegek áttétele: | |
| Új iparvidékek | 226 |
| A Szovjetunió földrajza | 226 |
| Takarékossággal csökkenthetjük az önköltséget | 227 |
| A fémek gyorsvágása | 229 |
| Az önköltségcsökkentés fontossága | 230 |
| A tiszalöki vízlépcső | 232 |
| Rövidítésgyűjtemény | 234 |
Folytatás Microsoft-tal