| Kiadó: | Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 288 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Második kiadás. Franklin-Társulat nyomdája nyomása. |
| Előszó | 5 |
| Katona életrajzának forrásai | 11 |
| Nemzetsége és szüléi | |
| Gyermekévei és tanulói pályája | |
| A gyermek és az ifjú jellemvonásai | |
| Ifjúkori költeményei és búskomorsága | |
| Színész és drámaíró akar lenni | |
| A magyar színészet századunk elején Pesten | 26 |
| 1807-1815 | |
| B. Wessesényi és Pestmegye | |
| Vida László, Mérey Sándor és Kulcsár István | |
| Katona műkedvelő színészkedése, egyetemi tanuló és juratus korában | |
| Szerepei és sikere | |
| Küzdelme önmagával; végkép szakít a színészettel és 1816-ban leteszi az ügyvédi vizsgálatot | |
| Katona mint drámaíró 1711-1715 | 53 |
| Színész-drámaírók | |
| Fordított drámái | |
| Az akkori műsor | |
| Eredeti kísérletei | |
| Monostori Veronka | |
| Lucza széke | |
| István a magyarok első királya | |
| Ziska | |
| Nyomok Bánk bánhoz | |
| Aubigny Clementia | |
| A borzasztó torony | |
| Jeruzsálem pusztulása | |
| Új nyomok Bánk bánhoz | |
| Elveszett művei | |
| Rózsa czímű vígjátéka és Déryné | |
| Forduló pont élete és költészetében | |
| Bánkbánba kezd | |
| Az erdélyi viszonyok | 96 |
| Döbrentei | |
| Az Erdélyi Múzeum | |
| Az első magyar drámai pályadíj kitűzése | |
| Katona «Bánk bán»-nal pályázik | |
| A pályázat eredménye | |
| Tokody és Bolyai | |
| Katona tragédiája szóba sem jő | |
| Kijavításához fog | |
| Bárány Boldizsár | |
| A tragédia történeti és mondai alapja | |
| A régi krónikák és újabb történetírók Bánk külföldi feldolgozói | |
| Katona czéljai szerint egyaránt feldolgozza a történelmi és mondai elemeket. Javításai reszint saját belátása, részint Bárány «Rostája» alapján | |
| A német kritika Katonáról | |
| Grillpazer hasontárgyú tragédiája | |
| Katona Bánk bán javításán dolgozik | 151 |
| Színpadra akarja vinni | |
| Betiltják | |
| Kikelése a censura ellen | |
| Történelmi és aesthetikai tanúlmányai | |
| Kecskemétre meg és városi alügyész akar lenni | |
| Bánk bánt kinyomatja s Kecskemét városa tanácsának ajánlja | |
| Tiszteletdíja | |
| Viszonya Kisfaludy Károlyhoz | |
| Városi alügyészszé választatik | |
| Hivataloskodása 1820-1830 | |
| Halála | |
| Bánk bán mellőzésének okai | 171 |
| A magyar drámairodalom kiinduló pontjai; a nyelvmívelés s az ősi dicsőség; Katona nyelve és verselése | |
| Kisfaludy Károly drámái | |
| Dramaturgiánk és a tragikum | |
| Kazinczy költői iskolája | |
| A politikai közszellem | |
| Bánk bán késő sikerének okai | |
| Irodalmi és politikai viszonyok | |
| A kritika véleménye | |
| 1834-60 | |
| Vörösmarty | |
| Toldy | |
| Gyurmán | |
| Greguss | |
| Újabb vélemények | |
| Bánk tragikuma | 198 |
| Bonyolúlt indokok | |
| Ellenvetések czáfolata | |
| Bánk jellemrajza s a csekevény főpontjai | |
| A kettős cselevény vádja | |
| Homályos helyek megvilágítása | |
| Bánk bűne a bűnhődése | |
| Mennyiben homályos Katona és mennyiben nem? | 240 |
| Miben utánozza Shakspearet? | |
| Jellemrajzi módszere | |
| Gertrud, Otto, Biberach jellemrajzai | |
| Az idegen befolyás és nemzeti visszahatás képviselői | |
| Endre és Melinda jellemrajzai | |
| Simon, Mikhál és Petur jellemrajzai | 263 |
| Általános érzések egyénítve | |
| Tiborcz | |
| A mellékszemélyek | |
| A cselekvénynek némely látszólagos és valósi hibái | |
| Történelmi hűség | |
| A mű technikája | |
| Befejezés |
A címlapon tulajdonosi bejegyzés található.
A felső lapélek színezettek.
A borító enyhén kopott, a lapélek kissé foltosak.
A felső lapélek színezettek.
