Előszó
A jó Isten, mikor a földet megteremtette, fölruházta ezt sokféle növénynyel. A növények közé aztán teremtett mindenféle állatot, hogy szabadon mozgó élő lények is legyenek a földön. Utoljára az...
Tovább
Előszó
A jó Isten, mikor a földet megteremtette, fölruházta ezt sokféle növénynyel. A növények közé aztán teremtett mindenféle állatot, hogy szabadon mozgó élő lények is legyenek a földön. Utoljára az összes teremtett dolgok legfőbbjéül, mint mondani szokták: koronájául, teremtette Ő az embert és ennek hatalma alá rendelte a többi teremtményeket.
Az ember hatalmába vette a földet, elkezdte azt mívelni; tenyésztett rajta állatokat, termesztette azokat a növényeket, a melyek a saját táplálására voltak szükségesek és amelyek állatai számára takarmányul szolgáltak. Igy kezdték el a mi ősapáink, így folytatjuk mi is. Míveljük a földet, tenyésztünk állatokat, termesztünk sokféle növényt; de az Istennek egyik kiváló adományáról, a gyümölcsfákról jóformán elfeledkeztünk.
Mert nemcsak mindenféle fű van ám, amelyekből pénzelhetünk, nemcsak állataink árából teremthetjük ki napi szükségleteinket,, hanem ha kissé több gondot fordítanánk a gyümölcsfákra: bizony mondom, sok gyönyörűséget sok jó falatot szereznénk magunknak, legfőképen pedig sok szép pénzt csinálhatnánk. Amire a mai pénzszűk világban valóban minden embernek nagy szüksége is van.
Ennek a könyvecskének hát az a célja, hogy a ti figyelmeteket, édes atyámfiai, fölhívja a gyümölcsfákra és megtanítson titeket a fákkal való bánásra, kimutassa nektek, hogy milyen szép haszonnal jár az, ha valaki nemcsak tinót, hanem fát is nevel!
Vissza